LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Terítéken a játékosok

58_2010_2011_osz

Zdenek Scasny szakvezetői kinevezésének árnyékában, törlesztjük ez évre vonatkozó utolsó adósságunk. Boncasztalra kerül, ki mit tett le a felemásra sikeredett őszi szemeszterben. Kritikák, dicséretek, remények és csalódások forgatagában némi osztás-szorzás után megtörténik a félévi bizonyítványok kiosztása.

Mindaugas Malinauskas: A végletek embere. Képes egyik pillanatban óriási bravúrt bemutatni, majd a másikban ,,lepkézni”. Már rögtön a Levadia elleni hazai meccsen kapott védhető gólt, s bakijai végigkísérték az őszi szezont. Magabiztosan fogható labdák kijönnek róla, a kifutásainál pedig úgy ér a játékszerhez, mintha forró lángost fogdosna. A leghátrányosabb tulajdonsága, hogy kiszámíthatatlan, egy meccsen belül képes megjárni ,,mennyet és poklot”, lásd a Metaliszt ellen. Jó felépítésű kapus, nem ezt vártuk, amikor elhappoltuk a Fradi elől. 5

Nagy Zoltán: Azt díjazzuk, hogy nem próbál alibizni előrejátékban.  Bátran felvállalja a párharcokat, lövésekre vállalkozik, igyekszik megoldásaival gördíteni a támadás menetén. Viszont a beadásain bőven van még mit csiszolni, s a cseleket is sokszor nem megfelelő sebességgel hajtja végre, így kiszámíthatóvá válik a mozdulatsor, ami egyenlő a labdavesztéssel. Hátul eleinte rendkívül bizonytalannak mutatkozott, nem volt nehéz átjátszani, ám ahogy haladt előre a szezon, úgy tapasztaltunk nála előrelépést e téren. Azonban defenzív képességei – főleg ritmusérzéke – még így is távol állnak a kielégítőtől. Ezzel együtt szemmel látható fejlődésen ment keresztül kölcsönadása óta. 6

Komlósi Ádám: Anno nagyon örültem leigazolásának, s be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Mára azonban már nagyon kifelé megy ,,a divatból”. Finoman szólva sem volt erőssége soha a gyorsaság, ami még tovább kopott. Egy ritmusváltással könnyedén állva lehet hagyni, lendületből érkező ember ellen minimális az esélye. Nehézkes, nehezen kezeli az ütempasszokat. Ennek ellenére a tizenhatoson belül még mindig hatalmas mentésekre, blokkolásokra képes. Fejjel nehéz megverni. Az a rendkívül idegesítő jellemvonása, hogy a labdával totojázik, majd 10-ből 9 alkalommal előreíveli egy olyan területre, ahol még véletlenül sincs piros-fehér játékos, azonban negatív tartományba lendíti az ingát. 5

Mirszad Mijadinoszki: Felemás szemeszteren van túl a macedón hátvéd. A hazai találkozókon többnyire megbízható teljesítményt nyújtott, de idegenben tucatnyi súlyos helyezkedési hibát vétett. Szorongatott helyzetben agyatlan megoldásokkal tud előrukkolni, az egyszerű választása helyett. Ellenben képes fellépni a támadásokhoz, s pontrúgásoknál veszélyhelyzetet tud teremteni. Lásd a Pápa vagy a PSV ellen szerzett gólja, szöglet után. 6

Dajan Simac: Bevált a leigazolása. Igazából csak az a kérdés,  miért kellett ahhoz egy siófoki négyesbe beleszaladni, hogy Herczeg belássa, jobb mint Komlósi. Roppant intelligens védő, jól olvassa a játékos, gyakran megelőzi emberét, ami a védekezés etalonja. Főleg ha az illető képes utána okosan leosztani a megszerzett ,,zsugát”.  Már pedig neki mindez nem okoz problémát. Láttunk tőle látványos előretöréseket is, gyakran bekapcsolódik a támadásokba, nem csak elrugdossa a labdákat. Volt egy-két komolyabb megingása, de sokat vállalkozik, így ez törvényszerű, s az összképet tekintve bőven ellensúlyozza. 7

Bernáth Csaba: Csupaszív játékos továbbra is. Védekezésben hozott egy erős átlagot, de a támadásokhoz érdemben nem sokat tud hozzátenni, behatárolt játéktudása miatt. A Sampdoria ellen élete egyik legjobb meccsét játszotta, de azt leszámítva ,,féloldalas” teljesítményt nyújtott. Ha összegyúrnák Nagy Zolival egész korrekt szélsőhátvéd jönne ki. Így azonban abból kell főzni, ami rendelkezésre áll. 6

Fodor Marcell: Fejlődött egyértelműen, ami a szűrést illeti. Építkezésben viszont még mindig bizonytalannak érzem. Kiszámítható, sallangmentes játékot igyekszik hozni. Cserének már tökéletes. Meglátjuk tud-e még egy szinttel feljebb lépni. 6

Laczkó Zsolt: Egy ilyen típusú védő komoly hiánycikk volt a magyar piacon. Érződik, hogy az eredeti posztja középpályás. Menetrendszerűen fut fel a bal szélen, kiveszi részét az összjátékból. Felismeri a lehetőséget arra, hogy betörésekkel maga teremtsen veszélyt az ellenfél ketrece előtt. Általában jó döntéseket hoz, s többnyire a saját kapunk előtt is ellátja feladatát. Amire oda kell figyelnie, hogy gyakran elől ragad, nem ér vissza, így a helyén fut az ellentámadás. Ebben mindenképp fejlődnie kell, ha egy nívósabb külföldi bajnokságban is meg akarja majd állni a helyét. Viszont ő nyújtotta érzésem szerint a legkiegyensúlyozottabb produkciót ősszel a csapatból. 7

Varga József: A tavaly őszi teljesítmény nem tért vissza, de szerencsére a tavaszi gyengélkedés szintén a múlté már. A csapat motorja, hihetetlen mennyiségű munkát végzett. Nem ismer elveszett labdát, kullancsként tapad az emberre, kellően agresszív. Rengeteg labdát szerzett, amit próbált mindig építő szándékkal megjátszani. A labdával sem bánik ügyetlenül, ami nem csoda, hisz kisebb korában csatárt játszott. Gólveszélyt viszont ebben a szemeszterben nem igazán hordozott magában, s veszített el néhány kritikus párharcot, amit normál játékszituációban, kisebb mentális teherrel nem szokott. 7

Kiss Zoltán: Neki már nem szabadna kezdőnek lenni ebben a csapatban. Egyre többször téveszt ütemet, a labdával lassú, s az egész támadásvezetést inkább lassítja. Küzd, hajt mint mindig, de már nagyon rég elmúltak azok az idők, amikor négy fázisban gondolkodva kimagasló eredményeket lehet elérni. Gyengeségei a nemzetközi porondon plasztikusan kiütköznek. 5

Luis Ramos: Tavaly úgy tűnt, felválthatja Kiss Zolit. Elnyűhetetlennek látszott, s  rendkívül hasznosan rombolt. A ,,feje lágya” azonban továbbra sem nőtt be. Számos szabálytalanság, fegyelmezetlenség tarkítja játékát. Nagyon alacsony oddsal lehetne fogadásokat kötni arra, hogy szerez-e sárga lapot, ha pályára lép. S hiába szerez labdát, ha ,,kislányos” zavar lesz úrrá rajta, amikor kezdeni is kéne vele valamit. Csalódást okozott, egy egész szezonra elég butaságot halmozott fel, amikor szóhoz jutott. 4

Szakály Péter: Janus-arcú volt egész ősszel. Elvétve tudott igazi húzóember lenni, s akár meccseket eldönteni. Nem egy olyan meccse volt, mikor alig akadt jó megoldása, vagy hosszabb-rövidebb periódusokra teljesen eltűnt. Amikor viszont elkapta a fonalat, bejátszotta az egész pályát, s váratlan húzásaival megbontotta a megmerevedő vonalakat. De még mindig nem győzött meg arról, hogy komoly nemzetközi összecsapáson vállára tudja venni a csapatot. 6

Kulcsár Tamás: Játékát látva, egyszerű sportnak tűnik a foci. Ha megkapja a labdát, gondolkodás nélkül nyílegyenesen megindul az alapvonal felé, valamilyen úton-módon befejezve az akciót. Nem szívleli, ha zavar támad a ,,mátrixban”, s holmi kombinatív játékba kell bonyolódni. 20-25 percekre azért jó lehet. 5

Bódi Ádám: Ügyes ,,spíler”, aki képes fineszes megmozdulásokra. Eleinte nem találta a helyét, de az utóbbi időszakban már egészen komfortosan érezte magát a pályán, elmúlt a lámpaláz. Gyorsaságára és cselezőkészségére lehet alapozni a jövőben. Izmosodnia kéne viszont, a fizikai- és lövőerőt tekintve egyaránt, különben bowling bábuként végzi. Üde színfoltja lehet a tavaszi felvonásnak. 6

Dombi Tibor: Olykor a labdaátvétellel is problémái adódtak, aztán máskor meg beállása után, minden megmozdulása hasznosnak bizonyult. Amolyan ,,Dombi Tibisen” még most is segítségére tud lenni a csapatnak, kamatoztatva sebességét, rutinját és csibészségét. 6

Czvitkovics Péter: A csapat legjobbja volt, annak ellenére, hogy idegenben gyakran beleszürkült a mezőnybe. Játékintelligenciája kiemeli a magyar mezőnyből, nem egyszer szinte egy maga döntötte el a három pont sorsát a javunkra. Támadásaink alfája és omegájaként funkcionált, ha neki nem ment, akkor az egész társaság csődöt mondott. Megvan benne a ,,meccsnyerő” faktor, s azok közé tartozik, akik nem akarják feltétlen szétszaggatni a hálót, csupán olyan ,,piresesen” belsővel elhelyezik a kapus mellett. Nem érdemtelenül választották az itthon játszó legjobb magyar játékosnak. 8

Rezes László: Gyengécske fél év áll a háta mögött. Amikor beállt, nem tudott hozzátenni a játékhoz, döntései rendre balul sültek el. Az átadásaiba temérdek hiba csúszott. Egyszerűen megrekedt egy szinten, amikor cselezni kéne passzol, ha meg passzolni, akkor cselez. Mentálisan nem volt rendben, remélhetőleg az új impulzusok jótékony hatással lesznek rá. 4

Mbengono Yannick: Összességében nagy hibaszázalékkal, s nem eléggé gólra törően játszott, pedig az új szisztémában rá kulcsszerep hárult. Az 1 gól tőle nagyon kevés. A Liteksz, a Vidi, a Zalaegerszeg és a Sampdoria ellen megmutatta, hogy mit is tud valójában. S pont ezért tőle többet várok annál, mint amit nagy átlagban mutatott. Technikai tudása, dinamizmusa, illetve rúgótechnikája többre predesztinálja. 6

Farkas II Balázs: Mozdulatai sugározzák, hogy technikás játékosról van szó, aki átlag feletti módon tudja fedezni a labdát. De amíg nem fogja fel, hogy ez egy csapatjáték, vagy szofisztikáltabban fogalmazva, nem tisztul le a játéka, addig sose lesz meghatározó játékos. Ráadásul, amikor kezdőként szavazott neki bizalmat a szakmai stáb, hamar kiállíttatta magát. Feljavulása kiemelten hangsúlyos volna, egy sikeres ,,tavaszi hadjárat” szempontjából. 4

Kabát Péter: Egészen zaklatott őszön van túl. Mire beilleszkedett és kezdett volna formába lendülni, jöttek az eltiltások, majd betegség, valamint sérülés. Nálunk egyelőre nem tudott vezéregyéniséggé válni, s bugyuta kiállításaival többször nehéz helyzetbe sodorta csapattársait. A Samp ellen megmutatta mire képes, ha kizárólag a focira koncentrál, s azért a bajnokságban szintén eljutott öt (az egyik vitatott, több helyen Coulibalynak adják) találatig tíz fellépésen. Pozitív, hogy nem kezdett hisztizésbe, nem vetített, hanem önkritikusan értékelte saját teljesítményét. Ám a régi beidegződéseket, nem könnyű levetkőzni. 6

Adamo Coulibaly: Erőteljesen visszaesett, számtalan technikai hibával borzolta az idegeinket, s kapura is veszélytelenebb volt. Továbbá labdavesztés után rendszeresen megállt, vagy komótosan kocogott. Azóta persze kiderült, miért csak a nemzetközi meccseken hajtott. A honi bajnokságban nem tett meg mindent a győzelemért. Ettől függetlenül azért szerzett fontos gólokat. 5

Szilágyi Péter: Jól kezdte a szezont, élt a kapott lehetőséggel. Aztán viszont valahányszor csereként pályára lépett, súlytalannak bizonyult. Nem tudta felkavarni az állóvizet, s pengés megoldásokkal felhívni magára a figyelmet. 5

Játéklehetőséget kapott még Máté Péter, Verpecz István, Korhut Mihály, Balajti Ádám, Spitzmüller István, valamint Szűcs István, de ők nem töltöttek annyi időt a pályán, hogy mérvadóan meg lehetne ítélni teljesítményüket.

A mámoros évbúcsúztatást követően, többek közt kivesézzük az új trénert, s átrágjuk az átigazolási pletykákat. Fogadalmat teszünk emellett arra, hogy a következő esztendőben is nálunk olvashatjátok elsőként a legtartalmasabb összefoglalót a csapat mérkőzéseiről.  B.U.É.K!

(a kép forrása: dvsc.hu)