Ligakupa

14Az időjárás kegyeibe fogadta a kilátogató nézőket, akik Ligakupához képest igen szép számban gyűltek össze a DEAC-pályán, kíváncsian várva, milyen képet mutat az együttes a törökországi formába hozás után. Némi malíciával azt is mondhatnám, hogy az MTK egy bajnoki meccsen is szó nélkül aláírta volna  ezt a létszámot. A csapat pedig 2-0 arányban felülmúlta a Kecskemétet. Az alábbiakban kihámozom, amit érdemes még megemlíteni.

Scasny a Verpecz – Nagy Z., Komlósi, Szűcs, Fodor – Varga, Spitzmüller – Bódi, Illés, Vinicius – Coulibaly formációt küldte harcba. Míg a Kecskemét a Rybansky – Gyagya, Radanovics, Balogh, Mohl – Szavics, Alempijevics, Bertus, Bori – Foxi, Tököli összetételben futott ki a gyepre. Amely távol állt az ideálistól, de nincs ezen nagyon mit csodálkozni.

A csapatok a Ligakupa presztízs értékének megfelelően kezelték az összecsapást. Végig komótos játék zajlott a játéktéren, amolyan élesebb felkészülési találkozónak felfogva az erőpróbát. Az első 20 perc gyakorlatilag értékelhetetlen, rendkívül alacsony színvonalat hozott az a periódus. Utána valamelyest megélénkülve csordogált tovább a mérkőzés, de a kapuk elvétve forogtak veszélyben. Amit ki lehet emelni, hogy viszonylag jól megoldottuk a területszűkítéseket, s a labdást embert gyakran ketten-hárman próbálták becsapdázni. Fodor figyelt Foxira, a lehető legközelebb helyezkedve hozzá, hogy ne tudjon felgyorsítani. A támadásépítés viszont eszméletlenül töredezett volt. Tudatos, felépített akciót elenyésző számban láthatott a kedvencektől, az egyébként jó kedélyállapotú publikum. Az elvégzett kemény munkamennyiség rányomta a bélyegét az összjátékra. A dekoncentráltságból fakadóan töménytelen mennyiségű eladott labda, méterekkel célt tévesztett mélységi indítások, elképzelés nélküli felívelések jellemezték a labdakihozatalt. A háromszögek kialakítása csorbát szenvedett, így sokszor, többszörös túlerővel szemben kellett cselekbe bonyolódnia játékosainknak. Vinicius és Coulibaly jó néhány alkalommal nem értette meg egymást. A gól ettől függetlenül remekbe szabott volt. A 2009-2010-es őszi szezonban többször is láthattuk ezt a figurát. A találatban főszerepet vállaló két játékos – Varga és Illés – játéka jelentette amúgy is a pozitívumot. Előbbi ezen a meccsen újfent elképesztő mezőnymunkát végzett. A pálya minden pontján feltűnt, mozgásával nagyszerűen követte a labda helyzetét, s jól olvasta a játékot. Illésnek pedig több jó meglátása akadt, s helyzetbe is került, bár érződött rajta, hogy nem tudta zavartalanul végig csinálni a felkészülést. Az szintén bebizonyosodott ismételten, hogy Coulibaly a 4-2-3-1-es szisztémában használhatatlan (sokak szerint nem csupán akkor). Scasny le is kapta a szünetben, s érkezett a helyére az új szerzemény Salami. Akit, nem meglepetésre a nézőtéren Szalámiként könyveltek el. A szétszórtan focizgató Spitzmüllert Ramos váltotta, Vinicius helyére Yannick állt be.

A második játékrész első felében a Kecskemét beszorított minket, több formás támadást is végigfuttattak a széleken, ám a befejezések szerencsére gyatrán sikeredtek. Sőt egy gyors ellentámadás végén megduplázhattuk volna előnyünket, de ami késett nem múlott. A következő ellencsapás után már nem volt kegyelem, Illés kialakította a végeredményt. Miután Szivics beküldött még néhány, nem a Balaton napos partján barnult játékost, a kecskemétiek mezőnyképét az egyik szurkoló  sakktáblaként aposztrofálta. Az utolsó 15 percben viszonylag élvezetes játék alakult ki, mindkét oldalon adódtak lehetőségek, s Ramos is begyűjtötte szokásos sárgáját. A mérkőzés egyetlen vegytiszta pozitívuma, hogy a vegyes csapat és a gyenge játék ellenére is győzni tudtunk. A továbbjutásra kiváló esély kínálkozik, ami semmiképp sem haszontalan az idénynyitó előtt. Játékban messze voltunk a mester által elképzelttől, rengeteget volt levegőben a labda, de nem érdemes túlspilázni ezt a meccset. Arra jó volt, hogy Scasny kapjon egy újabb visszajelzést, hol kell finomhangolást végrehajtani, illetve milyen szerkezetű és intenzitású edzésekre van szükség a rajt előtti utolsó héten, a megfelelő frissesség eléréséhez.

Fontosabb események Loki-szemszögből:

21. perc: Illés és Coulibaly ment el 2 az 1-re egy labdaszerzést követően, Illés azonban nagy helyzetben a kapusba lőtt.

24. perc: Varga indult be mélységből a védők mögötti üres területre, remek ütemben kapta a játékszert Illéstől, amit szépen helyezett el Rybansky mellett az utolsó pillanatig kivárva.

58. perc: Ezúttal Bódi iramodott meg a jobb szélen, rávezette a labdát a kecskeméti hálóőrre, s egy emeléssel próbálkozott, de kísérlete kapu fölé szállt.

64. perc: Illés lódult meg az első félideihez kísértetiesen hasonló szituációban, ezúttal is lövészt választott, ám jóval pontosabban célzott, így a labda a hálóba zúdult.

88. perc Egy kiugratásra rossz ütemben mozdult ki Rybansky, aki a tizenhatoson kívül épphogy csak odébb tudta pöckölni lábbal a labdát, amire a csereként beállt Szakály startolt rá, s 25 méterről kis híján az üres kapuba ollózott.

(A kép forrása: dvsc.hu)

Cimkék:, , ,