A Vác már behódolt

deac_vacHárom forduló telt el legutolsó bejegyzésünk óta és megállapíthattuk, hogy a táblázat felső régiójában elhelyezkedő csapatokhoz tudásban még nem tudunk felnőni. Eljött tehát a hatodik forduló, amikor is azt a Vácot fogadtuk, amely szezonkezdete szintén döcögősre sikeredett. Mondhatni úgy kellett nekünk a három pont, mint egy falat kenyér az éhező koldusnak. Mostani bejegyzésünkben érintőlegesen szót ejtünk az elmúlt három sikertelen meccsünkről és összefoglaljuk, hogy mi is történt az e hétvégi Vác elleni küzdelem során.

A harmadik fordulóban ahhoz a Békéscsabához látogattunk, amelyről sejthető volt, hogy saját pályáján nem lesz könnyű falat. Valóban nem lett az, sima vereséget szenvedtünk pedig az első félidőben még partiban voltunk velük, de a második játékrészben Lucas kiállítása megpecsételte a sorsunkat és a vége egy csúnya 4-1 lett a hazai csapatnak. A következő fordulóban a nagy rivális Nyíregyháza csapatát fogadtuk az Oláh Gábor utcai stadionban. Nos, a győzelem itt is elmaradt ráadásul a sors kegyetlen fintoraként a vendégek gólját az a Salami rúgta, akit nagyvonalúan kölcsönadtunk nekik és akiről azt hittük már, hogy nem is tud gólt lőni. Annak ellenére nem sikerült győzni, hogy a Szpariból az első félidő közepén kiállítottak egy játékost, sőt ha nincs a meccs végén rúgott gólunk, akkor bizony elszenvedtük volna első hazai vereségünket is, de hála Viniciusnak sikerült egy pontot itthon tartani.

Az ötödik fordulóban a szomszédban volt jelenésünk. Ahhoz a Balmazújvároshoz ugrottunk át, akik parádésan kezdték a szezont, a Békéscsabával és a Szolnokkal karöltve vezetik a tabellát. A meccs forgatókönyve kísértetiesen hasonlóan alakult, mint a békéscsabai történések. Négy kapott és egy rúgott gól, illetve egy kiállított játékos Sigér személyében. A kapott gólokból a volt debreceni Urbin kettővel vette ki a részét. A meccs hajrájáig egészen jól tartottuk magunkat, de egy 5 perces rövidzárlat és a kiállítás igen csúnya vereséghez vezetett. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a Nyíregyháza és a Balmazújváros elleni meccsen a DEAC irányítója, Lucas eltiltását töltötte. S ha a nem éppen sikeres rajt nem lett volna elég, csapatunk még egyszer belenézett egy jobbosba és egy sima hármassal kulloghattunk haza az NB/3-as Putnok otthonából. A Magyar Kupa találkozót talán nem véletlenül “adtuk le”, gondolva a sokkal fontosabb bajnoki pontok megszerzésére.

Így érkeztünk el tehát a számunkra oly fontos Vác elleni bajnokihoz. A Vác csapata, hozzánk hasonlóan borzalmasan kezdte a szezont, négy vereség mellé csupán egy győzelmet sikerült összekaparniuk, igaz nekik – csapatunkkal ellentétben – legalább már megadatott a győzelem íze. Csapatunkra tehát egy nem túl meggyőző eredménysort felmutató rivális várt.

deac_vac_tactics

Ahogy várni lehetett a vendégek már a meccs elején a kontrajáték mellett tették le a voksukat. A területeket átadva próbáltak labdát szerezni és villámgyorsan játékba hozni színesbőrű csatárukat, a gyors Michelt. Szerencsére a gyorsaság mellé a kombinatív/technikás játékot nem sikerült felvonultatniuk. Mindentől függetlenül érthetetlen módon, nagyon kapkodva és pontatlanul játszottunk az első tíz percben. Védelmünktől – amelyet a kellő NB/1-es rutinnal is rendelkező Fodor Marci fogott össze – a megszerzett labdák rendre az ellenfél játékosainál kötöttek ki. Kivágott és pontatlanul előrevágott labdák követték egymást, a középpályánknak így nem volt esélye megindulni az ellen kapuja felé. Szerencsére a meccs eleji “lámpaláz”  elmúlt és elkezdtük felépíteni a támadásokat. Egyből szembetűnővé vált, hogy a bal oldalunk sokkal aktívabb, Vinicius nagyon nagy kedvvel játszott, bevetve a tőle szokásos joga bonitot, az ellenfél védőinek meggyűlt vele a bajuk. A félidő előrehaladtával a többiek is bemelegedtek, Csorba és Lucas is igyekezett az ellenfél védői mögé bejuttatni a labdát, amit “új” szerzeményünk Zahovaiko várt a tizenhatoson belül. Mokánszki tőle szokatlan módon jobbszélsőt játszott, az első félidőben ez az oldal szinte teljesen inaktív volt. Mégis ő volt az egyik szereplője a 30. percben kialakult gólhelyzetnek. Vinicius és Mokánszki játszott össze a tizenhatoson belül és brazilunk kegyetlenül bevágta a labdát a bal alsóba. Nagyon megérdemeltük és elérkezett már az ideje a vezető gólunknak. A 35. percben jött el a meccs következő komolyabb eseménye. Fiatal védőnk Albert megsérült helyére a középpályán és a csatársorban bevethető Marinkovic állt be. Az addig is kiválóan játszó Spitzmüller pedig egy sorral hátrébb tolódott, azaz rá várt a feladat, hogy Fodor mellett ellássa a belső védő szerepét. Ha ez nem lett volna elég a 41. percben újabb sérülés miatt Kovács-Kónya csere következett, tehát ekkor már a fél védelmet át kellett alakítani. A hátrány arra késztette a váciakat, hogy támadjanak, de az első félidőben 3 nagyon gyenge próbálkozást lehetett csak feljegyezni a részükről. A félidő megkoronázásaként Vini még fantasztikus mozdulattal eljuttatta a labdát Lucasnak, de ő sajnos csúnyán fölé vágta azt.

deac_vac2

A második félidőre úgy jöttünk ki, hogy majd csak szerzünk még egy gólt, de eme tétova gondolat rövidesen megbosszulta magát. A csereként beállt Kónya az ellenfél által szorított helyzetbe kerülve elcsúszott, a kitörő csatárt semmi nem állíthatta meg, az ötös sarkáig vezetett labdát a későn kiváltó védelem mellett kegyetlenül bevarrta a bal felsőbe. Verpecznek esélye sem volt a hárításra, vagyis kezdhettünk mindent elölről. Szerencsénkre a mezőnyből is kiemelkedő Spitzmüller egy fantasztikus jobb oldali elfutással és beadással öngólt rúgatott az ellenfél védőjével. A meccsen a továbbiakban is a mi akaratunk érvényesült, igaz a Vác is feladta addigi védekező taktikáját. Legveszélyesebb támadásukból Michel a szöget jól záró Verpecz mellett a kapufára rúgta a labdát. Részünkről még ezután következett a legörömtelibb esemény, többhetes kihagyás után pályára léphetett a Loki egyik legnagyobb ígérete Ferenczi János. Már az első labdaérintésein látszott, hogy minden a legnagyobb rendben, megoldásai tapsra késztették a Loki híveket. És tényleg felpakoltak rá 3-4 kiló izmot, ami remélhetőleg segít a későbbi sérülések elkerülésében. Ellentétben eddigi posztjával most a pálya jobb oldalán kapott szerepet, de még így is megállta a helyét. Gólszerzésre is igen komoly esélye adódott, miután az ötös sarkánál az ellenfél kapusa egy hazaadott labdát – szorongatott helyzetében – a kezébe vett. Sajnos a bombaerős löket levágódott a sűrű és jól felállított sorfalról. Ám, hogy ne maradjunk újabb Loki gól nélkül, arról a meccsen nagyon hasznosan és agilisen játszó Vinicius gondoskodott. Lapos passzából Zahovaiko mértani pontossággal rúgott gólt. Az izgalmak ezzel még nem értek véget. A 87. percben Lovrencsics rúghatott gólt három méterről, Verpecz egy szöglet utáni hibáját kihasználva. Szerencsére a hátralévő percek már gyorsan leperegtek, így megszereztük idei első győzelmünket, amellyel elmozdultunk a kiesőhelyről.

deac_vac3
A bíróval most nem volt semmi probléma, hiba nélkül vezette a meccset, a játékosoknak kiosztott 4 sárga lap mind jogos volt.

Következő ellenfelünk idegenben az a REAC lesz, amely eddigi összes hazai meccsét megnyerte, csapatunkra emiatt igen nehéz feladat vár, de azért reménykedjünk, hogy első idegenbeli győzelmünket ellenük fogjuk aratni!

Értékelés

Verpecz: Alig akadt dolga a meccsen, az első gólról nem tehetett a másodikban viszont vastagon benne volt. A szögleteknél és szabadrúgásoknál nagyon bizonytalanul mozdult a labdára, a második gólnál, ha más nem, takarítania kellett volna a kapu előtt, ehelyett melléütött a labdának és majdnem meg is sérült. Michel veszélyes lövésénél viszont jól zárta a szöget, így a támadó már csak a kapufára tudta pörgetni a labdát.

Bényei: Védő feladatát ellátta, a támadásokra már nem maradt túl sok ereje.

Albert: Nagyon korán megsérült (35. perc), de komolyabb hiba nélkül játszott. Helyére Spitzmüller jött vissza a középpályás sorból.

Fodor: Most nem bal szélső védőként, hanem a védelem tengelyében kapott helyet. A takarítással nem volt gond, de a labdák megjátszásában nagyon pontatlannak bizonyult ő is, mondjuk ez az egész védelemről elmondható.

Kovács: Sérüléséig, a kezdeti lámpaláz után jól látta el a feladatát, apróbb hibák azért becsúsztak. Ez persze nem gond, mert újonc a DEAC-ban. A 41. percben sérült meg helyére Kónya állt be.

Kónya: Sok hibával játszott, az első gól az ő labdavesztéséből indult, a másik újonctól ez most még bocsánatos bűn.

Spitzmüller: A meccs embere! Tudásával kimagaslott a csapatból, próbálta végig irányítani a fiatalabb játékosokat, igazi vezérként funkcionált a pályán. Védőmunkája tökéletes volt, a 35. perctől a védelem közepén kellett helyt állnia. A második gól előtt elrobogott a jobb oldalon és mesteri beadását nem tudták a védők kivágni. Ez az a teljesítmény, amit várok tőle meccsről-meccsre!

Mokánszki: Szokatlan poszton szerepelt, a jobb szélen és ez az oldal nem is működött úgy mint a másik, ahol a támadásaink 80 százaléka futott. Az első gólnál viszont a csatárvér megmutatkozott, tökéletes háromszögelést mutattak be Vinicius-al, tehát egy fineszes gólpassz fűződik a nevéhez. Lövési kísérleteit mind blokkolták.

Lucas: A játékmesterünk nagyon hiányzott az előző két meccsről, főleg a bal oldallal ügyesen kombinált. Szögletei és szabadrúgásai viszont pocsékak voltak, egytől-egyig átszálltak a célpontok felett.

Csorba: Összességében jól játszott, a bal szélről gyakran a védelem mögé került.

Vinicius: Csak azért nem ő lett a meccs embere, mert meccsenként sajnos csak egy ilyen titulus létezik. De most nem érdekel, ő a meccs embere 2. 🙂 Végig veszélyesen játszott, góljánál fantasztikusan egyérintőzött Mokánszkival, gólpasszt adott, Lucashoz pedig fantasztikus csellel és passzal juttatta el a labdát. Amikor labdát vesztett akkor vissza is támadott, úgy látszik ebben is fejlődik.

Zahovaiko: Nekem egész meccsen lassított felvételnek tűnt a mozgása, láttam már fürgébbnek korábban. Talán a sérülésből visszatérve még nem gyorsult fel… A meccsen látható gólját a legtöbb edzőmeccsen megrúgta a nyáron, ezért megállapítható, hogy félelmetes pontossággal lövi ki a kapu alsó sarkait. Az előrevágott labdáknál a levegőben sem lehetett őt lefejelni, szinte egytől-egyig az összes ilyen labdát társhoz juttatta.

Marinkovic: A Bogdanovic által idekerült fiatal csatár eléggé lomha mozgásúnak tűnt első blikkre. Fizikuma rendben van és látszik, ügyes játékos, ám több meccs kell, hogy kiderüljön mit is tud.

Ferenczi: Sérülése utáni első meccsén játszott 20 percet és mint kiderült ugyanazt a játékost kaptuk vissza, aki a sérülése előtt is volt. Valószínűleg 2-3 meccs után megy vissza a nagyokhoz.

Fórián Zsolt: Megvédeném mielőtt bárki a szemére vetné az eddigi teljesítményt. Több összetevője is van annak, hogy ilyen nehezen indult a szezon. A legfontosabb és legnehezebb feladat számára a védelem összeállítása. Meccsről-meccsre mások alkotják a hátsó alakzatot, hiányzik több játékosa is. A rutinosabbak mint Ludánszki, Burics, Szilágyi Gábor. A mostani felforgatott védelemben egy félidő alatt kétszer kellett cserélnie, más lehetőség híján újoncokkal. Visszajátszókról az elmúlt fordulókban nem beszélhettünk, most egyedül Zahovaiko és Ferenczi (20 percre) képviselte a nagy Lokit. Az eltelt 6 forduló során Lucas és Sigér is 2 meccsre volt eltiltva piros lapok miatt. Valamint hab a tortán, hogy a táblázaton helyet foglaló első öt csapatból már hárommal is megküzdöttünk, minddel idegenben. Biztos vagyok benne, hogy a következő fordulókban elindulunk a tabellán felfelé.

(A képek forrása: dvsc.hu)