Labda a levegőben

lokividi1Itthon piszkosul megy. Bevallom, féltem ettől a találkozótól, egyrészt a hat pontos különbség lehetősége, másrészt a Videoton impozáns magabiztossága adhatott okot erre – ne feledjük: ez a csapat úgy jött ide vendégségbe, hogy a Fradit elpáholta idegenben és Győrből is ponttal távozott. A historikus formát mégsem szabad a pillanatnyi forma alárendeltjeként kezelni, hiszen a Diósgyőr, a Pápa és a Videoton sem nyerni jár ide általában, ahogy az Újpest, legyen bármilyen gyalázatos állapotban, mindig megdolgoztatja a fiúkat. Valami van a nagyerdei levegőben, és hogy mi is az pontosan, arról, a meccs jelentőségének adózva, egy terjedelmesebb összeállítással készültünk. Hajtsatok!

Kezdjük az elején. Nálunk nem volt nehéz eltalálni a kezdőt, annak ellenére, hogy tartalmazott némi meglepetést. Persze nem Vadnaira gondolok, aki Selim hiányában jobb, mint egy sima vészmegoldás, hanem Szakály pozíciójára, aki elég szabadon mozoghatott, mégis a alapvetően jobbszélre kellett kihúzódia adott esetben. A fehérvári alakulaton is változtatnia kellett Gomes mesternek, sőt a tiszteletet is megadta a kondának, hiszen egyszerre küldte a pályára Vítor Gomest és Tóth Balázst, sőt a karmesteri pálcát egyből Kleinheisler kezébe nyomta, aki a 4-2-3-1 támadósorának közepén kapott helyet.
lokividifela
A meccs elejétől a végéig valami elképesztően sok időt töltött a labda a levegőben és ámbátor az edzők döntése értelmében a csapatok egymással karöltve rugdosták a labdákat a magasba, a két csapat különböző tervekkel ívelgette át a pályát. Ellenlábasunk inkább széthúzta a védelmet, így próbált területet nyitni, amelyet vagy arra használtak fel, hogy Nikolicsot indítsák a védők mögé löbbölt labdákkal, vagy valamelyik szélsőnek rúgták keresztbe, hogy egy-az egyben megverje védőjét, amíg a többiek a tizenhatoson belül várták a feljeményeketbscap0000
Labdát szereznek a fehérváriak, de Tóth Balázs és Szolnoki is megáll a félpályán az indítás után, így marad a gyors beadás, amit Kelinheisler szépen rá is lő
Ez a klasszikus variációja a 4-2-3-1-nek, két tükörszélsővel, egy csatárral, aki a leshatáron kóvályog, valamint egy „liberóval”, aki a széleken is gyakran megjelenik (akárcsak Isco és Özil); a hosszan-indítok-és-lefutom-a-védőmet-módszert pedig egy másik José játszatta előszeretettel. Értelemeszerűen nem a királyi minőségében sikerült megvalósítani mindezt, hiszen a felíveléseket néha Nikolicsnak és Kleinheislernek kellett fejjel megjátszania a látványosan erősebb védőpárunk mellett, sőt a kevés értékelhető játékhelyzetben is gyakorlatilag ettől a négy embertől várták a megoldást a vendégek. Egyetlen reális veszély a magyar szerb kiugratásaiban lett volna, egyszer alá is szaladt Mészáros, de azt megúsztuk, és egyébként is általában a zászlóra bíztuk a védőmunka egy részét. Kockázatos húzás.bscap0003
A legveszélyesebb helyzet lehetett volna. Egy eladott bedobás után Nikolics és Gyurcsó jól fut el, Korhut tartja a lépést, Máté sehol. Szerencsénk, hogy rosszul dönt a magyar Scholes
Részünkről a terv az volt, hogy minden felívelésnél/kirúgásnál próbáljuk szűkíteni a területet és oda csoportosulni, ahova a labda érkezését várjuk, így ideiglenes létszámfölényt kialakítva miénk lett a játékszer, aztán uzsgyi mindenki a kapu felé.
otszog
A labda az ötszög közepébe pottyan
A négytámadós játék tehát megvolt, viszont egyik centerünk sem kizárólag a védővonalban mozgott mint Nikolics: mindketten visszalépkedtek a párharcoknál és próbálták a második vonalat játékba hozni. A hazai pályát kihasználva labdaszerzésnél mi plusz 1-2 embert mozgósítottunk, látható, hogy pozíciótól függően a Vadnai, Korhut, Lázár trióból legalább egy játékos indul el sprintben előre.
bscap0005
Ritka alkalom, mikor támadást vezetünk. Vadnai jól indul be a résbe, Zsidai marad biztosítani, Lázár sem siet: a félidő legnagyobb hazai lehetősége lesz belőle.
Elemér ismét jól felkészítette a fiúkat, viszont egyetlen(!) hibáját csak az 53.percben javította, amikor Szakályt visszaküldte eredeti helyére. Mindaddig a klasszikus “rosszkézoldali” széljátékot erőltettük, amihez legalább egyszer meg kellett volna verni egy-egy ellen vagy Szolnokit vagy Stopirát, ám ez elmaradt, ahogy a szélsőktől érkező pontos beadások is. Hogy miért kellett volna Ferenczit kihúzni jobbra? Egyrészt Szakály már az elejétől fogva a kedvenc szerepét játszhatja, sőt Lázár is hatékonyabban futhat fel, hiszen az előtte játszó ballábas Ferenczi teret nyit neki azzal, hogy befelé, a lövő lába felé cselez. Ennek köszönhetően a kevés helyzetünk is elmarad. És letelt 45 perc.
A második félidő nem sok változást hozott abból a szempontból, hogy továbbra sem voltak hajlandóak a földön játszani a csapatok, ami részünkről továbbra is logikus választásnak számít, a Fehérvártól inkább életidegen ez a stílus. Jegyezzük meg ugyanakkor, hogy egyik csapat sem hagyta játszani a másikat, mivel azonnal keményen léptek a labdás játékos mögé és a területet is jól szűkítették, sőt ha labdajáratást szagoltak, azonnal megszállták a másik térfelét. Ezen úgy lehetett volna változtatni, ha a visszalépő támadók támogató játékkal veszik ki a szerepüket a labdakihozatalból, viszont erről hallani sem akart a szakvezetés, hiszen a Vidi nem egy gólt kapott tőlünk az utóbbi időben hátul eladott labdából. Maradt tehát a folytonos vagdalkozás, gondolkodás nélkül bombázta a felhőket mind a 22 sportember, amiből izgalmas meccs lehetett legfeljebb, élvezetes semmiképp.
bscap0004
Mindenkinek megvan az embere, ideje belerúgni a labdába.
504
Gólt kap a Debrecen. Korhut elcsámborog a pálya közepére Alvarezzel, a helyén indul Caneira, majd Kleinheisler. Végig megvagyunk létszámban, a 0-1 egyéni hibából jön.
Egy csapásra alakult át játékunk a gól után Sidibével, aki az addig formán kívül és kissé idegesen játszó Ferenczi cseréjeként lépett pályára három hetes kihagyás után. A változtatás egyszerűségében rejlik a szépsége, ugyanis ezzel Kulcsár kihúzódott a szélre, ahol kedvére futkározhatott, Szakály áttette az alaptáborát a bal oldalvonal mellé, Sidibe pedig Fellépett ékpárnak.
505
Szakály a helyén, a trió inkább egymáshoz közel, egy gólt is összehoznak. Kulcsár résen.
Janika nem játszott jól sajnos, sok labdát elszórt és sokszor rosszul is helyezkedett, ezért cseréje teljesen érthető, azonban én tudom, hogy képes ennél nagyságrendekkel jobb teljesítményre is. Az új felállásban sokkal hatékonyabban tartottuk meg a labdát a másik térfélen, hiszen Sidibe nem egyszer fejelte le a magas passzokat.
bscap0002
Verve a védelem, de hova fut Ferenczi? Kérdés, hogy lepasszolta volna-e Kulcsár, de a támogató játék hiányzik.
Az egyenlítés után volt egy 5-10 perc, amíg sorra jöttek a helyzeteink, majd bejött Brkovics, hogy Kulcsár védőmunkáját kicsit kipótolja és Paraibának is jusson egy szigorúbb őrizet. A mi dominanciánk többnyire pontrúgásokban merült ki, ami pszichikai nyomás is egyben, hiszen 2-3 szabadrúgás/szöglet 5 percen keresztül a kapuhoz szegez bárkit, akár helyzet nélkül is. Egy beakadt, lett 2-1, míg végül Trninics cseréjével – okokat lásd fradimeccs – végleg elfogyott a lendület a Videotonból, ahol már Zé Luis is a pályán volt és tizedannyit nem mutatott, mint a rozsdás. Ívelgették a labdát Máté homlokára, másodpercekig tartott a legtöbb támadásuk és a sok apróbb szabálytalanságra is bukdácsoló debreceni játékos végleg kiborította a bilit és a labdát Alvarez a (surprise, surprise) légtérbe rúgta, ha még nem látta volna az új stadiont. Volt aztán botrány, meg üvöltözés, és a végére rangadó jelleget öltött a találkozó.
Mindenki a maga módján vonta le a konzekvenciát és kereste Loki-győzelem – ami még a vidi.hu fórumozói szerint sem volt érdemtelen – mögötti rációt; haladjunk tehát erősorrendben. Gomes egyértelműen a játékvezetést okolja, akik elvették egy góljukat (centis les volt) és megadtak nekünk egy szabadrúgást (Vad II Szolnoki passzivitását büntethette). Puhlsanyi a szokásos módon a mundér becsületét védte és védeni is fogja, amíg az ő alkalmazottait szidják, viszont legalább lehűtötte a temperamentumos José mestert. Bírók ide vagy oda, a fehérvári drukkerek is úgy látták, hogy derék légiós csapatuk játéka a skandallum kategóriába tartozott vasárnap, főként az idő előrehaladtával és a személyi változtatásokkal kerültek egyre távolabb a három ponttól – Gyurcsó és Kleinheisler a legjobbak voltak addig, nem értettem a cseréjüket.
Kondás Elemér természetesen a győztes nyilatkozatát adta (van még egy vereségre és döntetlenre is), kiemelte a csapategység fontosságát, meg hogy kisegítettük egymást, ilyesmi, de tőle már megszoktuk a sablonokat és belegondolva jobb is ez így, mert amúgy csak mindenki csámcsogna a szavain. A meccs stílusa egyértelműen a mi fizikai fölényünknek kedvezett, vagyis siekrült ráerőltetnünk az akaratunkat a Videotonra, illetve higgadt, jó döntéseket hoztunk mind a kispadon mind a pályán, mindezt inkább a meccs kritikus szakaszaiban. Az nso.hu is kitért rá, én sem hagyhatom szó nélkül, hogy ha nincs a nyári bevásárlás, akkor bizony Szakály és Spitzmüller keztek volna középen és még Pölöskeynek is játszania kellett volna, tehát jogos a megállapításuk: csak ilyen mélységű kerettel lehet egy csapat aranyesélyes. Utolsó gondolat, ígérem, ha itthon a legtechnikásabb csapatot így le tudjuk támadni és szorítani a pályáról, miért nem teszzük ezt Pécsett és Szombathelyen is?
Hajrá Loki! Szép volt, fiúk! Bárcsak ezt a mentalitást láttunk volna Bukarestben is…
Magyarázzuk a bizonyítványt
Verpecz – 5
Dolga az nem sok volt, a gól előtt lehetett volna határozottabb is. Egyebet nem tudok mondani.
Korhut – 6
Nem véletlen, hogy balról nem sokat próbálkoztak, jól zárta a területet és meccsről meccsre jó pontossággal passzol. A gól előtt előre kalandozott, de megvoltunk létszámban, nem az ő számlájára írom a találatot.
Mészáros – 6
Jól fogta a Nikolicsot, egyszer alászaladt, de szerencséje volt, mert megállították az akciót. A helyzetét be kellett volna lőnie, azzal hamarabb eldőlt volna, viszont ha ezt nyújtja folyamatosan, nem lesz vele gond.
Máté – 5
Ő a legkevésbé labdabiztos tag a védelemben, viszont a fejjátéka nagyon sokat segít, gyakorlatilag nem volt érdemi beívelése az ellenfélnek. Éles helyzetekben sokszor mafla, ezzel a hibájával számolni kell sajnos.
Lázár – 6.5
Most nem voltak olyan jó beívelései, de mellette sem evett meg sok sót a Gyurcsó/Alvarez páros. Hetes lenne, ha nem kapott volna sárgát sokadjára.
Zsidai – 7
Gyakorlatilag hiba nélkül játszott. Most nem volt annyi lehetősége előre lépkedni, csak Trninics érkezésével, viszont jól segített ki az üresen maradt területeken. Az ő játéka volt az egyik oka annak, hogy a Vidi kényszerpályárra került.
Vadnai – 6
Még nem kapta meg a megfelelő bizalmat a társaktól, de jól mozgott el a támadásoknál, Spitzmüllernél végtelenszer jobb választás és balhátvédként is bevethető.
Ferenczi – 4
Gyámoltalan volt és megilletődött. Ennél ő sokkal többet tud, megvan benne a tehetség, csak rossz döntéseket hoz, ez nehéz fejezet lesz, de meg lehet tanulni. Pozitívuma, hogy Szolnokit teljesen kizárta a támadásokból.
Szakály – 7
Hetes, mert mindkét gólban benne volt és rengetegett dolgozott, de most sokat szerencsétlenkedett a labdával. Gyakorlatilag bármilyen támadó poszton bevethető, de a bal oldalon van az igazi helye.
Kulcsár – 5
Neki nem csatárt kell játszania, legalábbis nem középen, sokkal jobban megélt a jobbszélen. Szereti cipelni a labdát, az összjátéka viszont a nullával egyenlő, most is sokszor kerékkötője volt az akcióknak, ennek ellenére szólózott egy szépet.
Volaš – 6
Csak a gólja menti meg az ötöstől. Nem játszott jól, igaz, sok helyzetben kevésen múlott neki a gólszerzés, aztán mégis sikerült, immár ötödszörre az idényben, csak így tovább!
Sidibe – 7.5
Ideális környezetben játszhatott, hiszen mindenkinél magasabb volt és ennek megfelelően sorra nyerte a párharcait a levegőben, ahogy az egyenlítés előtt is, amit gyakorlatilag ő hozott össze.
Kondás Elemér – 8
Jól döntött, jól meccselt, otthon ül a taktika, idegenben nem kellene meghunyászkodni.