“Harcoljatok a bajnoki címért!”

d-g…zúgott a lelátó szombat este a Nagyerdőn. Az Oláh Gábor utcai stadion utolsó előtti bajnoki mérkőzése igazi rangadót és jó iramú, remek találkozót hozott az éllovas Debrecen és az utóbbi meccsein feltámadó Győr között.

 “Már csak 1 hónap és megnyitják az új stadiont!” Szólalt meg mellettem az I szektor egyik szurkolója. Hihetetlen! – gondoltam én is a május elsejei megnyitó szórólapját látva és álmomban egy egy olyan csapat képe jelent meg, amely ismét nemzetközi csoportkörbe jutna, hisz a magyar bajnoki cím már megvan. vagy ne kiabáljuk el, hiszen itt van a Győr aki egy győzelemmel 5 pontra feljöhetne és veszélybe sodorhatná abbéli álmainkat, hogy az új stadionban a bajnoki aranynak is örülhessünk. Mekkora buli lenne, a 7. arany 10 éven belül… te jó ég!

De azt a meccset még be kell húzni. Mintha a játékosok is tisztában lennének azzal, mi zajlik a szurkolók fejében, olyan iramot diktáltak az első 10 percben, ami szokatlan látványt nyújtott a magyar gyepen. Volas és Vadnai is komoly helyzetet puskázott el (Daliboré különösen fájó volt) és ezt nagyon gyorsan megbüntette az ETO és az igen pocsék napot kifogó Kassai Viktor játékvezető. Előbb Zsidai kapott sárga lapot egy ártalmatlan szituációban, jogtalanul, majd pedig a bal oldalon Lázár hibája után Morozov nem Pátkait, hanem egy még nagyobb bakit követett, 0-1… A gól sem a szurkolók, sem a játékosok kedvét nem vette el, nyomtunk tovább.

d-hA következő percekben Mihelic paprikás hangulatba került, amikor egymás után többször is tévedett a Loki kárára bedobásoknál és apró faultoknál a játékvezető, és ennek szóvátétele után sárga lapot kapott. 3 percre rá viszont már egy gólpasszt is felírhattunk neve mellé, bal oldali szabadrúgását Lázár mesterien csúsztatta fejjel a rövid sarokba. A szurkolók pedig már zúgták is, hogy “még egy gólt!”.

A gólt – és ezzel a vezetést – azonban ismét az ETO szerezte meg Strestik révén, akit egyrészt nagyon lazán fogott Korhut, másrészt még a labdát sem találta el rendesen. Az egyébként egy-két szép védést már bemutatót Novakovic ismét tehetetlen volt. De a Loki csak támadott tovább bátran, a középpályás tengelyben Szakály ekkor különösen élt, Pátkai a 30. percben sárgalapot érően fel is rúgta, majd ugyanezt tette 8 perccel később Zsidaival is, így Kassai kénytelen volt zuhanyozni küldeni. 1-2, de 10 emberrel 55 percen át a Győr – kemény lesz, de jól fogunk belőle kijönni, reméltük. A félidő végéig Korhut kapufát, Volas és Vadnai pedig csak reklámtáblát talált, félidőben 1-2.

A Győr beállt védekezni, a Loki próbálta kispasszos játékkal felőrölni ellenfelét – pedig az idény során már számtalanszor láttuk, hogy nem ez a megoldás a betömörülő védelem ellen. “Elemér még mindig nem tanította meg a fiúknak mit csináljanak emberelőnyben!” Bosszankodott egy szurkolótárs, teljesen jogosan. A labdárt birtokoltuk, a partjelzők bohóckodtak (töméntelen mennyiségű lest fújtak és a bedobásokat rendre rosszul ítélték meg, és amikor ezt Sándor Tamás nehezményezte, ő is Pátkai sorsára jutott az 51. percben), a győri játékosok pedig favágók módjára rugdosódtak, bármiféle szankció nélkül. Egy 18 méterről megítélt szabadrúgás után elég sokat kellett várakoznia játékosainknak, hogy végrehajthassák azt, Mihelicet azonban ez rendkívül felpörgette: higgadtan, nagy erővel lőtt a sorfal fölött a rövidbe, egyenlítettünk! Kitörő öröm és még fél óra, hogy 11 pontra növeljük előnyünket! Hajrá!

d-k

Az eddigi debreceni pályafutása során talán most legjobban játszó Vadnai ment le (nem nagyon értettük, miért nem a gynegébb napot kifogó, sárgás Zsidai), illetve a betömörülő védelem ellen nem sokra képes Kulcsár, hogy helyüket átvegye Bódi és Tisza. A gól mintha mégicsak visszább vetette volna a játékosokat és az addig remek iramú találkozó passzolgatásokba, távoli lövöldözésbe ment át, helyzeteink ugyan adódtak, de mindig odaért egy győri láb, így újabb gól már nem született.

A taps járt a fiúknak, a magyar fociba vetett reményt visszahozta a mérkőzés és a bajnoki címhez is közelebb kerültünk. Felemás érzésekkel hagytuk el a stadiont, mert a védelmi hibák elkerülésével, 10 ember ellen illett volna nyernünk, de közben azt is megakadályoztuk, hogy a győr közelebb kerüljön hozzánk. Hogy az eredmény mire lesz elég a hátralévő 7 fordulóban? Nagyon jó kérdés. A Vidi a Kecskemét elleni vereségnek köszönhetően (Poleksic és Szécsi is remekül játszott) gyakorlatilag kiszálltak a bajnoki címért folyó harcból. A hátralévő mérkőzéseken nyújtott teljesítmény meghatározó lesz:
A Győr sorban a Kecskemét (H), Pápa (V), Újpest (H), Puskás (V), Honvéd (H), Kaposvár (V), Mezőkövesd (H) csapatokkal fog találkozni. A Debrecen pedig az MTK (V), Paks (V), Kecskemét (H), Pápa (V), Újpest (H), Puskás (V), Honvéd (H) hetessel fog megmérkőzni.
Jelenleg komoly lépéselőnyben vagyunk, innen már csak mi ronthatjuk el – de bízunk a csapatban és biztosak vagyunk, hogy megteszik nekünk amit kérünk: “Harcoljatok a bajnoki címért!”

d-nA mérkőzést a helyszínen tekintettem meg, az ott látottak alapján az értékelésem:
Novakovic: 6,5 – Nagy bravúrt nem kellett bemutatnia, amit kellett és lehetett, azt megfogta, a gólokról nem tehetett (bár nagy bravúrokkal…)
Lázár: 6 – Két gólban is benne volt, egyiket szerencsére ő szerezte. Kicsit tompának éreztem, beadásai nem voltak igazán jók.
Máté: 6,5 – Volt ugyan megingása, de a védelem bástyája ő volt – kár, hogy lassú.
Morozov: 5 – Sok dolga nem volt, de az első gólnál nagyot hibázott, a másodiknál pedig nem segített be Korhutnak. Pedig nagyon más dolga nem akadt a meccsen.
Korhut: 6 – Kapufát lőtt, jól segítette a támadásokat, de a védekezés ma nagyon nem ment neki.
Vadnai: 7 – Remek teljesítmény, megalkuvást nem tűrő munka, szép volt!
Zsidai: 6 – Tud ennél jobbat is, bár rossz értelemben sem lógott ki a társaságból.
Szakály: 6 – Az első félidőben jól játszott, a második félidőben ő sem tudta, mit is kellene tenni betömörülő védekezés ellen, pedig az ilyen helyzetekben tőle várnánk a pengés meglátásokat!
Mihelic: 8 – A meccs embere volt, pontrúgásai nagyszerűek, meglőtte első gólját is. Cseréjét őszintén nem igazán értettem.
Kulcsár: 6 – A kiállításig sokszor sikerült megjátszani, gólhelyzetet is tudott teremteni, de a betömörülő védelem őt is eltüntette, cseréje jogos volt.
Volas: 5 – Örültem, hogy végig játszott, annak nem, hogy be van oltva a gól ellen. hol rosszul találja el a labdát, hol rossz megoldást választ. Egy 100%-os Volassal nyertünk volna… gyerünk Daligól!
Cserék:
Bódi: 5,5 – Próbálkozott, de nem nagyon találta önmagát (amit nehezített az is, hogy 20 percen keresztül fájdalommal játszott egy csúnya belépőnek köszönhetően)
Tisza: 6 – Vártuk, hogy majd ő hátha varázsol valamit, de ez elmaradt – ami viszont nem feltétlenül az ő hibája.
Dombi: 10 percre állt be, sok labdát nem kapott, cseréjét értelmetlennek tartottam.

A Loki tehát megőrizte előnyét. Szurkoljunk együtt a következő hetekben!
Hajrá Loki!

Csibu

Cimkék:, , , ,