Újra a helyes vágányon a Lokomotív!

lokikecsoboritokep

Az utolsó bajnoki mérkőzésre került sor az Oláh Gábor utcai stadionban, az ellenfél pedig a Kecskemét volt. Amellett, hogy szép búcsút várt mindenki a szeretett stadionunktól, azért is volt égető szükségünk a három pontra, mert az elmúlt három fordulóban csupán két pontot gyűjtöttünk, és három pontra olvadt az előnyünk az ETO-val szemben. Mindenki bizakodott a meccs előtt, de ilyen gálát talán a legvérmesebb szurkolók sem vártak, mint ami végül kerekedett a meccsből.

Sok kérdőjel volt az összeállításunkat illetően, hiszen Vadnai betegeskedett az elmúlt napokban, Mészáros a hét közben már visszatért a pályára a Ligakupa meccsen, de nem volt biztos, hogy ma kezdeni fog, csapatkapitányunk, Szakály Péter pedig kéztörés miatt hagyta ki a paksi meccset, szintén kérdőjel volt, hogy tudja-e vállalni a meccset. Végül hármójuk közül csak utóbbi kezdett, bár kétségkívül az egész csapat legfontosabb láncszeme éppen Szakály, erről Pakson is megbizonyosodhattunk. A vendégcsapat négy kezdő játékosát volt kénytelen mellőzni, az eltiltott Vukasovic és a sérült Eninful mellett két kölcsönben lévő játékosunk, Poleksic és Szécsi nem játszhatott. Négyőjük közül Poleksic volt a legnagyobb érvágás, aki egész tavasszal parádésan védett eddig.

lokikecsofelallas

Még közvetlenül a találkozó előtt ment a nosztalgiázás, hiszen utoljára ültünk megszokott helyeinken az Oláh Gábor utcai stadionban. Jómagam tíz éve járok ki meccsre, mostani helyemen pedig 2009 óta ültem, a körülöttünk ülőkkel pedig azóta jó barátságban vagyunk. A B közép is megemlékezett az utolsó meccsről, egy nagy transzparenssel búcsúztatták a mini-arénát. A csapatok a régi Loki indulóra vonultak be, ez még azokat az időket idézte, mikor elkezdtem meccsre járni. A rivális csapatok szurkolói joggal gondolhatják, hogy minek sajnálunk egy ilyen ócska stadiont, de szögezzük le, akármennyire is kezdetleges, a csapathoz nem méltó létesítmény ez, mégis csak a mi stadionunk volt, huszonegy évig volt a csapat otthona, és minden siker ide köt: hat bajnoki címet ünnepelhettünk itt!

Olyan nagy akarással, és olyan magas fordulatszámon kezdtük a találkozót, mint ahogy mindig is kéne egy bajnokesélyes csapatnak: tíz perc után legalább három nagy helyzetünk volt, és már vezethettünk volna, de szerencsére ezt követően sem vettünk vissza, és nem tört meg minket, hogy nem sikerült az elején betalálni. Egyébként érdekes volt a Kecskemét felállása, talán a sok sérülés és eltiltás is közrejátszott abban, hogy Bekő Balázs egy meglehetősen offenzív csapatot küldött a pályára, vagy csupán az utóbbi formánkat tekintve elhitte, hogy lehet keresnivalójuk ezen a meccsen. Mindenesetre nagy piros pont jár neki ezért, hogy nem állított buszt a kapu elé, ahogy azt a meccs végi nyilatkozatában ecsetelte, így egy látványos, helyzetekben gazdag találkozót láthattunk, és nem kellett az unalmas focit nézni, amikor rendre sikeretelenül próbáljuk feltörni a tíz emberrel bekkelő ellenfél védelmét.

A nagy nyomásnak és a futószalagon érkező helyzeteknek a 28. percben lett meg a látszatja: Bódi lapos lövése éppen Sidibe elé pattant, szenegáli támadónk pedig estében a kapuba vágta a labdát. Megvolt a vezetés, még felszabadultabbak lehettünk, és lettünk is szerencsére, még az első félidőben növeltük az előnyünket, miután Kulcsár csapott le szemfülesen egy rosszul elvégzett kecskeméti szabadrúgás után, és mikor már úgy tűnt, hogy elszerencsétlenkedi a helyzetet, végül ügyesen oldotta meg, Sidibének passzolt, aki ajtó ablak helyzetben bevágta a kapuba a labdát.

A második félidő sokáig erőlködéssel telt, nem tudtuk bevinni a kegyelemdöfést a Kecsónak. Az a bizonyos jég a 73. percben tört meg, ekkor Patvarost kiállította a játékvezető, a megítélt szabadrúgást pedig Mihelic gyönyörűen tekerte a kapu jobb oldalába. Szlovén játékosunk második gólja volt ez, az elsőt is egy hasonlóan szép szabadrúgásból szerezte az ETO ellen. Majd a játékos értékelésnél kitérek arra, hogy mit várnék el tőle, hogy még jobb legyen, szögezzük le, hogy a mostani játékával sincs gond.

Innentől örömfoci kezdődött, a közönség magát szórakoztatta a hullámzással, illetve szurkolással, az örömünnep fokozásáról pedig Kulcsár gondoskodott, aki két perc alatt még bevert két gólt, ezzel kiütésessé téve a végeredményt. Méltó búcsúja volt ez az Oláh Gábor utcai stadionnak, a lefújás után pedig a szurkolók elözönlötték a pályát, fotókat, videókat készítve, így búcsúzva a stadiontól.

Ez kell a továbbiakban is, amit ma láttunk. Megalkuvást nem tűrő, kemény erőfoci, már olyan értelemben, hogy az ellenfélnek levegőt venni se legyen ideje a támadásaink között. Ez az, amit idén tavasszal eddig még nem nagyon láthattunk, egyedül talán a Győr meccsen, de ott is csak 2-2-ig. Ha így játszunk, akkor nincs félnivalónk, meg lesz a bajnoki cím. Jövő héten utazunk Pápára, de félek, hogy megint elővesszük az óvatoskodó, előre ívelgetős játékunkat. Ne tegyük! Próbáljuk meg ott is ezt nyújtani, nem egy világverő csapat Troll Bálint együttese, ma is simán kikaptak az MTK-tól. Négy meccs van hátra, a bajnoki címhez pedig hármat meg kell nyerni, ami azt jelenti, hogy a két hazai meccsünk mellett legalább az egyik idegenbelit hozni kell, bár továbbra is tartom, hogy fog még a Győr is pontokat hullajtani. Ne hagyjuk ezt a megoldandó a feladatot a felcsúti meccsig, mert onnan nem olyan könnyű elhozni a három pontot, a pápai meccs viszont nagyon is nyerhető. Így kell tehát hozzáállni ahhoz a meccshez, hajrá Loki!

lokikecsopanorama

Játékos osztályzatok

Nenad Novakovic – 7.0

Kapusunknak összesen kétszer kellett komolyan játékba avatkoznia a meccsen, az viszont két kecskeméti ziccer volt, ráadásul még 0-0-nál, Pavicsevics fejesénél óriásit védett, majd Simon ziccerét is hárította, így nem érheti szó a ház elejét, védéseinek fontosságát növeli a tény, hogy döntetlen állásnál történtek.

Lázár Pál

Már a múlt héten, Pakson is le kellett cserélni sérülés miatt, most mégis vállalta a játékot, de ezúttal nem bírta sokáig, kétszer csúsztak oda neki keményen, a második különösen durva volt, és érthetetlen, hogy miért nem pirosat kapott a kecskeméti játékos azért a megmozdulásért. Remélhetőleg nem komoly a sérülés, mert rajta kívül nincs egészséges jobbhátvédünk a keretben.

Máté Péter – 7.0

Ezúttal is gólt szerezhetett volna, amiből tavasszal már kettő van neki, de a lövését nagy bravúrral védte Németh Viktor. Most nem volt annyira bizonytalan, mint máskor szokott, és a labdákat sem vagdosta ész nélkül előre. Számára egy nyugodt meccs volt ez, a légi párharcokat magabiztosan nyerte.

Dusan Brkovic – 7.0

Mátéhoz hasonlóan ő is jól játszott, számomra örömteli, hogy újfent a kezdőbe került, az ő  játéka már ősszel is tetszetős volt, és Mészárossal jó párost alkottak. Arról már megbizonyosodtunk, hogy mennyire nem jó a Máté-Morozov páros, Brkovics alacsonyabb, ezzel együtt pedig gyorsabb is az említett két játékosnál, így ő mindenképp kell a védelembe.

Korhut Mihály – 7.0

Nagyon agilisan játszott, sok labdát szerzett a szélen, és nem lehetett őt megverni sem. Támadásokból is aktívan kivette a részét, a mérkőzés vége felé sajnos ő is összeszedett egy kisebb sérülést, ezért kellett őt lecserélni, remélhetőleg ez sem súlyos, és Pápán már pályára léphet majd.

René Mihelic – 8.0

Az ő leigazolása telitalálat volt, erről már korábban is megbizonyosodhattunk. Egyszer megnézném őt középen, Selim szerepkörében is, mert az látszik, hogy nem klasszikus jobbszélső, és gyakorlatilag nem is a vonal mellett játszik, hanem rendszeresen középre húzódik, emiatt gyakran nincs széljátékunk, és ez főleg olyankor probléma, mikor tömörülnek ellenünk, és széleken kéne megbontani az ellenfél védelmét. Emellett a labdavesztések után nem zár vissza olyan nagy hévvel, mint mondjuk Bódi szokott. Ez ma nem volt szembetűnő, viszont az MTK ellen annál inkább. Pazar szabadrúgás gólt lőtt, akár csak a Győr ellen.

Zsidai László – 7.0

Továbbra is konstans jó teljesítményt nyújt, gyakorlatilag minden meccs után ugyanazt lehet elmondani a teljesítményéről, de ezt már többször hangoztattam. Ma is rengeteg labdát szerzett, és veszélyes lövése is akadt. Válogatottba vele, hallod, Pinyő?!

Szakály Péter – 8.0

Lehet azt mondani, hogy alibizik, meg nem megy neki, de ő akkor is kell a csapatba, ez már többször bebizonyosodott. Ma begipszelt kézzel lépett pályára, és vezére volt a csapatnak. Gólt ugyan nem szerzett, és emlékeim szerint gólpasszt sem jegyzett, de minden akciónkban benne volt, kiválóan osztogatott, pedig most nem a balszélen, hanem középen játszott. és ha az az ollózása bemegy…!

Bódi Ádám – 7.0

Ezúttal végig a balszélen játszott, bár elmondása szerint szeret a lövő lábával ellentétes oldalon játszani, mert onnan befelé cselezve könnyebben tud kapura lőni. Az első gól az ő érdeme, lapos lövése után pattant Sidibe elé a labda, azon kívül is volt még pár próbálkozása, de ez a meccs nem róla szólt most.

Kulcsár Tamás – 8.5 – A mérkőzés legjobbja 

Bevallom őszintén, a 82. percig meg sem fordult a fejemben, hogy majd őt válasszam a meccs legjobbjának, hiszen bár kiosztott egy szép gólpasszt Sidibének még az elején, azt leszámítva viszont semmi nem jött össze neki: az összes helyzetét elrontotta, elcselezte magát sokszor. Aztán két perc alatt vágott kettőt, közülük is a második élményszámba menő, méltó búcsúja az a gól a stadionnak. Így viszont összességében három gólunkban játszott szerepet, nem kérdés, hogy ő az MVP.

Ibrahima Sidibe – 8.5

Ő jegyezte az első két gólt, és meglehetett volna a mesterhármas is. Az első gólnál jókor volt jó helyen, a másodiknál viszont higgadtan értékesítette a helyzetet. Ma is feltűnt a pálya szinte minden pontján, nem csak egy egyszerű támadójátékos, a védekezésből és a támadásépítésből is bőven kiveszi a részét.

~o~

Ludánszki Bence

A megsérülő Lázárt váltotta a 29. percben, majd egy csúnya összefejelést követően ő is megsérült, és a félidő vége előtt őt is le kellett cserélni. Talán nem neki kellett volna jönnie Lázár helyett, én már akkor Mészárost hoztam volna, de megkapta a lehetőséget, sajnos a sérülés miatt nem tudott élni vele.

Mészáros Norbert – 7.0

Talán életében először játszott jobbhátvédet – a Lokiban biztos -, én azt gondoltam volna, mikor beállt, hogy majd Brkovics húzódik ki a szélre, ő pedig elfoglalja a helyét középen, de nem így történt. Mindenesetre megvan benne a támadóvér, hiszen annak idején jobbszélső volt, de azért látszott, hogy nem ez az ő posztja.

Vadnai Dániel

Korhutot váltotta a 74. percben, igazán már nem volt oka arra, hogy felpörögjön, így nem is lehet értékelni a teljesítményét.

~o~

Kondás Elemér – 7.5

A kezdőt jól állította össze, egyik poszton sem lehet belekötni a választásaiba. Változtatni, illetve a meccsbe belenyúlni nem tudott a kényszerű cserék miatt, de nem is volt rá oka. Nagyon fontos győzelmet aratott ma a csapat, ami lélektanilag is fontos a hátralévő összecsapásokra.

A mérkőzés összefoglalója