LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Ezek vagyunk mi – 2. rész

anonimfejMegkezdődött a felkészülés a 2014/2015-ös bajnoki idényre, ám a jelentős eseményekig még heteket kell várnunk, így arra gondoltunk, hogy az uborkaszezonban kicsit jobban megismertetjük magunkat az olvasóközönséggel. Ezért útjára indítunk egy rövid cikksorozatot mely során minden részben egy-egy blogger mutatkozik be, ad egy rövid betekintést arról, hogy milyen szálak fűzik a Lokihoz, egy szóval megismerhettek minket egy kicsit jobban is. A sorozat második részében a Lucas_Gonzalez-el készült rövid interjút olvashatjátok, aki legújabb bloggerünk, április óta tartozik a szerkesztőstábhoz.

Mutatkozz be kérlek röviden!

Sziasztok, Lucas vagyok, a legifjabb és legújabb Loki blog szerkesztő. 20 éves vagyok, debrecenben tanulok. A DVSC az első igaz szerelmem volt, az első meccsem után magába szippantott a közeg. Ma már nem tudok a Loki nélkül élni, hétről-hétre a városodért szurkolni fantasztikus érzés, amit nem adnék semmiért.

Mióta szurkolsz a csapatnak, illetve honnan ered a csapat iránti rajongásod?

Az én családomban nincs hagyománya a futballdrukkerségnek, engem sem érdekelt a foci egészen 13 éves koromig, amikor a sulim szervezésében ingyen megnézhettem a Loki-Szparit. “Kissrác voltam én, bámultam a csodát”, de nem folytatom, mert az már nem illik ide. Szóval 4:1-re nyertünk, szinte mindenre emlékszem a meccsből mind a mai napig. Alig vártam, hogy mehessek megint, de mivel még mindig csak én voltam Lokista a családból és viszonlyag kicsi voltam, még nem járhattam túl gyakran. Ez a pozitív élmény indított el az úton, de egy negatív volt az, ami megerősítette a fanatizmusomat. 2011 tavaszán hosszú idő után újra kimentem egy meccsre, aholis 3:2-re kikaptunk a Siófoktól. Megrázó élmény volt a félidőben azt látni az eredményjelző-táblán, hogy 3:0 oda, ráadásul egy nem túl jó csapat ellen. Megfogadtam, hogy ezentúl minden meccsen ott leszek, mert itt szükség van rám. Mintha az Ég is meghallgatott volna, mert az első teljes egészében végigszurkolt idényemet veretlenül nyertük meg. Nagyon erősen kötődök tehát a Lokihoz, ráadásul a családomra is nagy hatással voltam.

Szoktál járni meccsre? Ha igen, milyen gyakran?

Szégyellném is magamat, ha úgy blogolnék, hogy nem járok meccsre. Amikor csak tehetem, nemet mondok a fotelszurkolásra. Minden hazai meccsen ott vagyok, különböző szektorokban bukkanok fel, és teljes erőből, néha elég vehemensen szurkolok. Sajnos mivel diák vagyok, a hosszabb idegenbeli túrákat kihagyom, mert rámegy az egész hétvége. De ilyenkor is mindig megnézem a Loki-meccset, ekkor jön a fotel. A Loki-meccs gyakran a hét legjobban várt eseménye, ilyenkor egy egész hétre való energiát kaphatok. Hogy a télen se bolonduljak meg, a Loki legtöbb edzőmeccsét megnézem Pallagon.

Van külföldi kedvenc csapatod? Ha igen ki(k)?

Sokáig a foci nekem egyet jelentett a Debreceni VSC-vel, más csapatról hallani se akartam, de aztán kitágult kicsit az érdeklődési köröm. Elég sok bajnokságban van kedvenc csapatom, hogy mindig legyen kinek szurkolni. Angliában a Manchester Unitedért rajongok, Sir Alex Ferguson, Ryan Giggs, Wayne Rooney és akik már nem ott vannak: Cristiano Ronaldo, David Beckham mindannyian lenyűgöztek, és persze az egész klubot körüllengő feeling sem utolsó. Bár most elég nehéz szezonon vagyunk túl, mégsem aggódok a Man Utd jövőjéért, szerintem Van Gaal újra a csúcsra fog minket juttatni. De Angliában a Nottingham Forest és a Middlesbrough is a kedvenceim közé tartoznak.

Cristiano Ronaldo nálam a tökéletes focista, ezért élénk figyelemmel követem Real Madridos pályafutását, közben fanatikus madridista lettem.

Arra is büszke vagyok, hogy a Glasgow Rangers támogatását nem adtam fel azután se, hogy a negyedosztályba sorolták őket vissza.

De ezek csak amolyan hobbik a főállásom mellett. 😉

Ki a kedvenc játékosod a jelenlegi csapatból, illetve úgy általánosságban a Lokiból?

Nem lenne fair egyet kiemelni, amikor a csapat minden játékosát szeretem, mindet másért. Ezért inkább egy Top5 listát mondok, random sorrendben: Bódi Ádám, Szakály Péter, Korhut Mihály, Zsidai Laci, Ibrahima Sidibe. Kapusposzton az örök kedvencem Nenad Novakovics. A felsoroltak közül Szakály Péter számomra egy igazi példakép. Futballjával, játékstílusával, küzdőszellemével és klubszeretetével kivívta a tiszteletemet. Nagyon sokat köszönhet neki a csapat (2012-es MK-döntő, az akkori és az idei bajnoki szezonban meccseket eldöntő gólok stb). Nem is beszélve a közvetlenségéről, a szurkolókhoz való viszonyulásáról. Amíg ő a kapitányunk, mi leszünk a legjobb csapat a Mennyeiben!

Minden idők kedvence? Jó kérdés, mert annyira régóta nem szurkolok, hogy ilyen nagy igazságot mondhassak. De az biztos, hogy Sándor Tomi a klub egyik legnagyobb klasszisa volt, 88 bajnoki gólját az örökranglistán egy jó darabig senki nem fogja megdönteni. Bár többet láthattam volna játszani! Mint minden debreceninek, nekem is nagy hősöm Dombi Tibi, az okai ismertek. Még mielőtt Szakály Peti ideigazolt, az első kedvencem a pont tegnap visszavonult Bernáth Csabi volt: remek játékos és fantasztikus személyiség volt, végtelenül alázatos és szorgalmas.

szakikép

Mi volt eddig a legjobb meccsélményed?

Megint nem tudok egyet kiemelni, nagyon sok van, párat megosztok veletek. Örök emlék marad a már említett Loki-Szpari 4:1, hisz mégiscsak ez volt az első. A nagy riválisaink legyőzése nekem olyan, mint a karácsony, így mindig szívesen emlékszek vissza a 2011-es Loki-Fradira (1:0, Bódi), valamint az idei 4:1-re. Ha a Fradit legyőzzük, az nekem mindig földöntúli boldogság, a meccsekem a hangulat fergeteges és megy az egymás utálása. Különleges meccsélmény még a ZTE 5:2-es legyőzése, amikor mínusz 10 fokban fagyoskodtam a lelátón, kapartam a jeget a székemről, láttam kétgólos hátrányba kerülni a Lokit az első félidőben a tökutolsó zalaiak ellen, majd 12 perc alatt 5:2-re megfordítani az állást. Sokáig azt hittem, ezt semelyik meccs nem tudja majd überelni, én voltam aznap a legboldogabb ember. De szintén Top5 meccsélmény lett az Oláh Gábor utca 5:0-ás elbúcsúztatása és a Nagyerdei Stadion lilaveréssel való felavatása. De ötször ennyi meccset tudnék mondani, amik meghatározó élmények lettek.

Van valami érdekes vagy vicces sztorid ami a Lokival kapcsolatos?

Egy meredeket mesélek el. Az egyetemről ismertem egy nigériai srácot, akit kivittem néhány Loki-meccsre, nagyon élvezte mindet és buzdította a csapatot. Együtt mentünk a Loki-Skenderbeu Korcéra is két évvel ezelőtt. Három órával a meccs előtt már Nyíregyházán voltunk, elmentünk kicsit várost nézni. Már visszafele jöttünk, amikor egy kocsma előtt haladtunk el, ahol az ultrák söröztek. Elég kínos pillanatokat éltünk át, haveromat rasszista indíttatásból elkezdték inzultálni (huhogás, karlendítés stb.) hiába volt rajta Loki-sál. Csak ketten voltunk, ők harmincan, komolyan féltem, hogy nekünk jönnek. Lassan, de határozottan elsétáltunk, valamelyik egy sörösdobozt utánunk hajított, de szerencsére nem fajult tettlegességig a helyzet. Nem messze rohamrendőrök is voltak, persze semmit nem tettek értünk, de a jelenlétük legalább visszafogta a skinheadeket. Meredek volt, ezentúl jobban vigyázunk majd meccsek előtt. Végül végigszurkoltuk a meccset tisztes távolban tőlük, remekül szórakoztunk. Még utána is jött meccsre sokszor.

Honnan ered a nick neved?

Semmi különös története nincs, egyszerűen tetszik ez a név, hogy Lucas. Választottam mellé egy latin vezetéknevet is, ott a Gonzalez tetszett meg. Ő az én brazil alteregóm.

Mióta blogolsz?

A legújabb szerkesztő vagyok, márciusban keresett meg Juvefan, hogy lenne-e kedvem itt blogolni. Habozás nélkül igent mondtam, régóta olvasom már a Loki blogot és nagyon szeretem.

Melyik műfajban szeretsz leginkább írni?

Még csak összefoglalót és beharangozót írtam, ezek közül az összefoglaló tetszik jobban. Szeretem elemezni a játékot, egyénenként értékelni a játékosokat, ez az én műfajom.

Ez gyakori téma az összefoglalóinkkal kapcsolatban, így kérlek áruld el, hogy hogyan pontozod a játékosokat?

Tízes skálán egyest meg kettest szinte sose adok, ahhoz kifejezetten destruktív produkció kell. (Öngól/öngólok, guzmicsolás, felesleges piros lap, tizi összehozása) Hármast kap, aki egy rossz meccsen a leggyengébb lánccszem volt a csapatban, aki egy csúfos vereségért nagy részben felelős. Négyest kap, aki egy rossz meccsen gyenge vagy átlagos teljesítményt nyújtott és nem próbált meg tenni a vereség ellen. Ötös a közepes, átlagos teljesítmény. gyenge meccsen a húzóemberek is ezt kapják, győzelem esetén pedig azok, akik átlagosat nyújtottak. Hatost az kap, aki küzdött a pályán, sokat futott, több-kevesebb sikerrel húzóember volt. Hetest az érdemel, aki gólt szerzett vagy gólpasszt adott és végig remekül futballozott. Nyolcast meccsenként általában csak egy ember kap nálam, ehhez kiemelkedő teljesítmény, csupaszív foci, sok futás és küzdés kell, gól/gólok szerzése előnyt jelent. (Precedens: Adamo Coulibaly a tavalyi kupadöntőben). Kilencest olyan kap, aki aznap isten a pályán: fontos gólokat szerez, a hátán cipeli a csapatot és szinte nincs gyenge megmozdulása (Precedens: eddig csak egyvalaki érdemlte ezt ki nálam, Szakály Peti az MTK elleni kupadöntőben, amiért a sírból hozta vissza a meccset a 85. percben, de már előtte is egyenlített egyszer, a párbajban pedig a legjobb tizit lőtte, amit valaha láttam). Tízest kapni képtelenség nálam, csak a Jósiten tud úgy focizni. Ja és néha adok félpontokat, hogy finomabbá tegyem a skálát.

– rövid bemutatkozás
Sziasztok, én csibu99 vagyok, a hétköznapokban egy fiatal informatika tanár, illetve online marketinges. Az elsõ labdarúgó-élményem a 2000-es EB-hez kötõdik, azóta követem kiemelt figyelemmel a labdarúgást és vele a magyar focit.
– mióta szurkolsz a csapatnak, honnan ered a csapat iránti rajongásod
Bár Debrecenhez szolnokiként nem kötött semmi, mégis õket neveztem meg 2003-ban a magyar bajnokságból általam legkedveltebb csapatként, és ez gyorsan átváltott szurkolásba, már-már fanatizmusba. Az okát már nem tudom megmondani, egyszerûen szimpatikusak voltak a játékosok, a nemzetközi kupás szerepléseken nyújtott teljesítmény pedig nagyszerû élmény volt még tévébõl is. 2007-ben aztán felvettek a Debreceni Egyetemre és rajongásom a helyszínen is kiteljesedhetett: az elsõ Oláh Gabis emlékem a Fehérvár elleni tizenegyessel és öngóllal véget érõ találkozó volt. 🙂 Azóta is törekszem a helyszínrõl, akár idegenbõl is szurkolni a DVSC-nek (idõközben pedig hivatalosan is debreceni lakos lettem)! 🙂
– van-e külföldi kedvenc csapatod
A külföldi csapatok közül a Barcelonának szorítok 2004 óta, de közel áll a szívemhez a Juventus, a Liverpool, a Porto és a Paris SG is.
– jársz-e meccsre, milyen gyakran
– kedvenc játékosod jelenleg/all time
Kedvenc játékost nem igazán tudnék megnevezni, sosem azért szorítottam egy csapatnak, mert adott játékos ott szerepelt, hanem a klub értékrendje, elvei, játékospolitikája volt az, amivel ha azonosulni tudtam, akkor a csapat minden tagjáért szorítottam. Ha mindenképpen meg kellene neveznem valakit, akkor az Novakovics lenne, akinél jobb kapust nem láttam eddig a Lokiban, mindig megnyugtató a jelenléte. Illetve Varga Józsi csupaszív játékáért is érdemes nézni a meccseinket. A nemzetközi mezõnyben Deco, Iniesta játékáért mindig is rajongtam.
– legjobb meccsélményed
Nagyon sokat fel tudnék sorolni, talán a Fiorentina elleni hazai mérkõzést mondanám, de nagyon nehéz a választás – szerencsére. A legérdekesebb szituáció is ehhez a BL-évhez kötõdik. Ugyanis a Levski elleni elsõ mérkõzésre éppen a nászutamon került sor és mind párommal, mind az internettel, mind a község szórakozóhelyeivel komoly csatákat kellett vívnom, hogy megnézhessem, – és aztán a sikeres stream-csatlakozást követõ percben máris Bodnár góljának örüljek visszafogottan egy kétes személyekkel és kétes esti programokkal telített koktélbár eldugott sarkában. 😀
– valami érdekes/vicces/meredek sztori, ami a Lokihoz kapcsolódik
– honnan ered a nickneved
A nicknevem gyerekkoromból ered, a haverok, edzõtársak többsége Csibunak becézett és ez rámragadt, de örültem neki. A nevem mögött szereplõ 99-re nincs értelmes magyarázat, bár tény, hogyha 103-ból 93,1-et kivonunk és azt megszorozzuk tízzel, akkor az eredmény 99. 🙂
– mióta blogolsz
Sok-sok éve blogolok, már középiskolásként besegítettem újságíró édesapámnak különbözõ cikkekkel. A Loki blogon nagyjából 1 éve, de más blog-oldalakon már 2008 óta írok a DVSC-rõl, emellett már 4. évét tapossa a huzopakli.blog.hu és lassan egyéves jubileumot ünnepel filmes blogom, a camera-obscura-csibu.tumblr.com is.
– kedvenc műfajod, amiben szeretsz blogolni
– hogyan pontozol
A legtöbb blog-oldalamon szoktam pontozni, mindegyiken más-más szempontokat figyelembe véve. A Loki blogon a kialakult szokásoknak megfelelõen a 6-ost tartom átlagosnak, fél pontszámokat nem szeretek adni, hiszen 10-es skáláról beszélünk, illetve ha egy játékos szerintem gyengébben játszott, akkor simán kaphat 4-est is, de ez fordítva is igaz, a kiemelkedõ játék 8-9 pontot is érhet nálam.
– valami élmény/történet ami a blogoláshoz kapcsolódik
A Loki bloghoz fûzõdõ élményeim közül kimagaslik az idei év online élõ közvetítése a felcsúti stadionból, ahol valójában bajnokok lettünk, és ahova hivatalos sajtósként érkeztem. Nagy élmény volt.
Remélem szívesen olvassátok az írásainkat, kritikát, ötletet, véleményt is szívesen fogadok/fogadunk. Hajrá Loki