Elegünk van!

elegvoltTegnap este úgy ültem le meccset nézni – már ez is nagy szó, hogy TV előtt néztem a csapatot, idén eddig erre még nem volt példa, legutóbb a tavalyi Pápa elleni meccsen nem voltam ott a helyszínen -, hogy nem volt komolyabb elvárásom sem a meccstől, sem a csapattól, lesz ami lesz, engem már nem tud felbosszantani semmilyen eredmény. Meglepődve tapasztaltam, hogy jól játszunk. Már megijedtem hogy hosszú hetek után végre rátalálunk a helyes útra, és szép játékkal nyerünk, de végül nem kellett csalódnom.

A mérkőzés előtt egy órával konstatált összeállítást látva sok kérdés vetődött fel bennem. Az első az volt, hogy a július 31-én egy hónapra lesérülő Mihelic miért nem tud még csak a kispadra sem leülni szeptember 27-én, azaz két hónap eltelte után? Ez éppen olyan rejtélyes sérülés, mint amilyen Bouadláé volt két esztendeje, amikor a pár hetes sérülésből több hónapos kihagyás lett. De ugyanez volt idén nyáron Kulcsárral, akinek az egyhetes felépülési ideje három hetesre húzódott, vagy ott van Szakály, aki szintén több meccset volt kénytelen kihagyni egy egyszerűnek tűnő sérülés ellenére. Na mindegy. Egyébként az előbb említett Bouadla sem volt jelen még a keretben sem, pedig elvileg nem sérült, lehet ő is betegséggel küzd, mint Bódi, akinek szintén egy hét kellett, mire teljesen felépült. A kezdőcsapatunk a hétközi Felcsút elleni MK meccshez képest két helyen változott, Brkovic helyett Máté került be a kezdőbe, Seydit pedig Kulcsár váltotta. Elég szembetűnő volt, hogy a tíz mezőnyjátékosunkból mindössze három támadó szellemű, és az a három sem élete formájában van, így joggal tehettem fel a kérdést a meccs előtt: ki fog itt gólt lőni?

megvaromNo, és akkor térjünk rá a meccsre. Közel harminc percig úgy játszottunk, ahogy egy bajnokcsapatnak illik: az elejétől kezdve kezünkhöz ragadtuk az irányítást, és benyomtuk a kapuja elé a Paksot. Azt a Paksot, amely hazai pályán eddig négy meccsén nem hogy nem kapott ki, de még csak gólt sem kapott. Az első negyed óra végére meg is lett az eredménye a pressingnek, Korhut zseniális indítására Kulcsár csapott le, eltolta a kapus mellett, majd nekiállt cselezni az üres kapuval szemben. Itt én ekkor azt mondtam, hogy ennyi volt, ki fogja hagyni, majdnem igazam lett, hiszen ha nem pattan meg a labda a védő lábán, és perdül át így Molnár kapus felett, ez nem lett volna gól, mert egy suta lapos lövés lett volna. Na de mindegy, kit érdekel, vezetünk, mindegy, hogy hogy. Ezt követően sem álltunk vissza, ami nekem kifejezetten tetszett, így kellene mindig csinálni egy gólos vezetésnél, nem pedig betojni, és fejvesztve védekezni.

Az első fél órában a Paks szinte a félpályát sem lépte át, ezalatt viszont Kulcsár Tamás még kétszer rontott tiszta ziccerben. A 37. percben aztán a semmiből egyenlített a hazai csapat: egy szélről beívelt labdát Máté nagyon okosan középre fejelt ki, a második hullámban érkező paksi játékosra senki nem figyelt, és a védőink sem léptek ki időben, így Bartha zavartalanul lőhette ki a rövid alsót. Védhető lövés volt ez, annak ellenére, hogy Novakovicnak takarásból érkezett a lövés, de a rövidre onnan nem illik gólt kapni. De egyébként joggal vetődhet fel bennünk az is, hogy hogy kaphatunk ilyen gólt, mikor elvileg hét védekező szellemű játékos van a pályán? Semmi baj, gondolta az átlag szurkoló, hiszen eddig jól játszottunk, nem szabad, hogy megzavarjon minket a bekapott gól, úgyis lövünk még párat. Na persze… Innentől megindult a mélyrepülés. Még a félidő vége előtt a Paks került ziccerbe, Máté jócskán lemaradt egy indításról, Novakovic újfent rosszul jött ki, de Könyves a kapu helyett kirúgta a mezőre a labdát. Így 1-1-el vonultak a csapatok a szünetre.

A második félidőben már javarészt azt láthattuk, amit az elmúlt hetekben: erőlködés, szenvedés, kilátástalan játék. Hiába mentünk előre, nem tudtunk helyzetet kidolgozni, mindig mindenki rossz megoldást választott. Biztos ami biztos Kulcsár még kihagyott egy full ziccert, ezen már meg sem lepődött az embert. A 75. percben pedig főhősünk sárga lappal a zsebében (azt most hagyjuk, hogy mennyire volt jogos az első, szerintem semennyire) buta módon fellökte a paksi játékost, villant a második sárga, tízen maradtunk. Szerintem ekkor már mindenki tudta, hogy mi lesz a forgatókönyv. A hosszabbításhoz közeledve először Lázár előtt adódott meccslabda, fejese azonban Molnár kezében elakadt.

mivan

Aztán jött a Loki szurkolók kedvence, a hosszabbítás: Zsidai lerántotta a kitörő paksi játékost, megkapta ő is a második sárga lapját, tehát immár kettős emberhátrányba kerültünk. És ami ezután következett, az tipikusan jellemzi a mostani időszakot: az éles szögből elvégzett szabadrúgás lecsúszik a hazai balbekk lábáról és behullik a hosszú felsőbe. Novakovic nem védi, pedig ez is védhető lett volna, és megint kikapunk az utolsó pillanatban. Bravó! Na most volt elegem az egészből.

meseljmeg

nyugivanUraim! Elegünk van ebből! Elegünk van a kilátástalan játékból! Elegünk van abból, hogy minden előttünk adódó helyzetet elpuskázunk! Elegünk van abból, hogy minden meccsre jut kapitális védelmi vagy kapushiba! Elegünk van a semmitmondó nyilatkozatokból! Elegünk van abból, hogy a magyar bajnokcsapat kilenc meccsen csak kétszer tudott győzni! Elegünk van abból, hogy minden csapat győzelmi reményekkel jön a Nagyerdőre, és nem tojnak be tőlünk! Elegünk van abból, hogy már nem vagyunk bevehetetlen erőd hazai pályán, és minden jött-ment csapat ponttal, pontokkal távozik Debrecenből! Elegünk van abból, hogy a gyenge eredmények miatt kétezer ember lézeng a vadi új, csodálatos, húszezres arénánkban! Elegünk van abból, hogy az elmúlt tíz év legsikeresebb magyar csapata egy szürke középcsapat lett! Elegünk van abból, hogy minden második meccsen kiállítanak valakit! És legfőképp abból van elegünk, hogy minden meccset az utolsó pillanatokban bukunk el!

piocasKedves Loki játékosok és stábtagok! Ha ezek a dolgok nem fognak változni az elkövetkezendő hetekben, akkor még mélyebbre süllyedünk, mert a nehéz meccsek csak most jönnek. Hamarosan megyünk a szárnyaló Vidi otthonába, és fogadjuk itthon a Ferencvárost. Ha ezeken a meccseken is ilyen produkciót látunk, és nem szerzünk pontokat, akkor a maradék szurkoló türelme is elfogy, és akkor nagyon csúnya következmények lesznek. Előfordulhat az a csúfság is, hogy a magyar bajnokcsapat a kieső helyre kerül. Előfordulhat az, hogy az alsóházban fogunk telelni. És előfordulhat az, hogy teljesen összeomlik az egész csapat. Nem szeretnénk ezt!

Változást akarunk, méghozzá azonnal!

Rövid értékelés

Nenad Novakovic (5.5) mindkét gólban benne volt, főleg a másodikban, de az elsőnél sem illett volna a rövidre gólt kapni. A játékostársak bizonytalansága őrá is ráragad, és ez meglátszik az utóbbi időben nyújtott teljesítményén. Sokan követelik helyette Verpeczet a kapuba, de vegyük már észre, hogy egyrészt semmivel nem jobb kapus nála Verpi, másrészt, mivel az elmúlt egy évben alig védett tétmeccsen, így ő sem mutatna jobb formát.

Lázár Pál (6.5, ) hosszú idő után volt újra kezdő bajnokin, és kifejezetten jó teljesítményt nyújtott. A pontrúgásainknál rendre veszélyt jelentett az ellenfél kapujára, emellett a támadásépítésekbe is besegített, és a védőfeladatát és jól látta el. Nálam ő a meccs egyik embere. Máté Péter (5.5) véleményem szerint hibázott az első gólnál, amikor középre fejelte ki a labdát, illetve utána még egy paksi ziccernél elég csúnyán lemaradt a támadóról. Mészáros Norbert (5.5) egy fokkal nem volt jobb, ráférne egy kis padozás, mint ahogy Mátéra is, lenne is kit betenni helyettük, csak hát… Korhut Mihály (6.5, ) szintén nagyszerűen futballozott, ő adta a zseniális hosszú indítást a gólunk előtt, és volt még nem egy ilyen kiváló indítása. Emellett támadásban és védekezésben is jó volt, Lázárhoz hasonlóan, sajnálatos, hogy sérülés miatt le kellett jönnie. Ő volt Lázár mellett az, akinek a teljesítményére nem lehetett most panasz.

Aleksandar Jovanovic (5.0) hetek óta bűn rossz formát mutat, ennek ellenére folyamatosan játszik. Most legalább már nem a védelemben, így ezúttal nem követett el gólt eredményező hibát, bár az első paksi gólnál neki kellett volna az üresen érkező Barthára időben kilépnie. Bőven ráférne néhány meccs padozás, pláne, hogy Lázár jó formát mutat. Varga József (5.0) a másik olyan játékos, aki tompán játszik hetek óta, ő sem pihenhetett sokat, mióta elkezdődött a szezon. Rengeteget hibázik, nem az ilyen játékhoz szoktunk hozzá az ő esetében. Zsidai Lászlóra (4.5) nem tudok haragudni a piros lapja miatt, főleg, hogy a másodikat erősnek éreztem. Ma is hozott egy átlagos teljesítményt. Szakály Péter (5.0) ezúttal sem tudott kitűnni a mezőnyből, a nevét is alig lehetett hallani a meccs folyamán. Néhány elrontott szabadrúgáson kívül többre nem is emlékszem tőle.

Ibrahima Sidibe (5.0) is pocsékul játszott, alig akadt jó megmozdulása a támadó harmadban, ráadásul Korhut sérülése után ismét balhátvédet kellett játszania, ami tudjuk, hogy milyen jól fekszik neki… Kulcsár Tamás (3.0, ) volt a meccs abszolút citromdíjasa, dacára annak, hogy gólt szerzett. Már a gólja is elképesztő szerencsével ment be, annak ellenére, hogy üres kapura kellett volna csak begurítania, de ezt követően még három alkalommal került tiszta ziccerbe, amikor csak a kapussal állt szemben, egyik lehetőségnél sem jutott még csak lövéshez sem. Mindezt megfejelte a buta kiállításával, amivel nehéz helyzetbe sodorta a csapatot. Szánalmas a helyzetkihasználása, és ezt a Kulcsárt vártuk mi messiásként a nemzetközi kupameccseink alkalmával…

Vezetőedzőnk egészen a 75. percig várt a cserékkel, így egyik cserejátékos teljesítményét sem lehet értékelni. Bódi Ádám egy szabadrúgást leszámítva, amit ígéretes helyről izomból a sorfalba vágott, talán labdába se ért, l’Imam Seydi beállt pár percre, ami elég volt annyira, hogy kétszer elpattanjon tőle a labda, majd le is sérült. A helyére  beugró Tisza Tibor szerintem a labdával sem találkozott.

Kondás Elemér (5.0) újfent hibák sokaságát követte el a meccs során. A kezdőcsapat összeállításával kapcsolatban nem tudok mit mondani, minden bizonnyal volt oka, hogy Bouadla nem volt a keretben, és Bódi csak csereként lépett pályára. Az viszont már az ő sara, hogy nem változtat a védősoron, pedig mind Brkovic, mint Morozov sokkal jobb formát mutat a jelenlegi belső védő duónknál, ennek ellenére a két légiós soha nem kap lehetőséget, csak ha kényszerből kell valamelyiket betenni. Lázár Pál szintén partvonalon túlra került, pedig hetek óta bizonyítja kupameccseken, hogy nincs gond a formájával, nem úgy, mint Jovanovicnak, aki pedig hetek óta bűn gyenge. A támadósorban Sidibe meccsek óta kifacsart állapotban játszik, ennek ellenére alig kap pihenő időt.