7 bajnoki cím története – 2. rész

0506bajnok

Legújabb történelmi visszatekintő sorozatunkban szeretnénk a DVSC bajnoki címeit feleleveníteni, azaz jól sejthető, hogy hét részen keresztül mutatjuk be, hogy hogyan jutott a csúcsra az adott bajnoki évadban a Loki. Végigjárunk minden egyes bajnoki szezont egészen a nyári felkészüléstől, az igazolásokon át az őszi tétmeccsekig, illetve a téli felkészülést és természetesen a tavaszi pontvadászatot is felidézzük. Egyszóval egy igazi utazást teszünk az adott bajnoki évad fontos történései közt. Második részünkben a 2005-2006-os szezonban teszünk egy virtuális kirándulást.

Legutóbb ott hagytuk abba a “mesét”, hogy 2005-ben megszerezte a Loki történelme első bajnoki címét. Az ünneplés nem tartott sokáig, hiszen hamarosan megkezdődött a felkészülés a következő szezonra, ahol ha lehet mondani, még nehezebb küzdelem várt a Lokira – hiszen minden csapat a bajnokot akarja megverni, így innentől a Loki ellen minden csapat beleadott apait, anyait, a lecke tehát fel volt adva. Emellett komoly kettős terhelés várt a csapatra a szezon elején, bár ezt nevezhetjük kellemes problémának, hiszen a Bajnokok Ligája selejtezőiben szerepelni megtiszteltetés volt. Hamar lelankadt a lelkesedés, miután a június 24-én a Svájcban megtartott sorsoláson a lehető legnehezebb ellenfelet kapta kiemelt együttesként a DVSC: a horvát bajnok Hajduk Spliten keresztül vezetett az út a harmadik selejtezőkörbe. Az előjelek nem a Lokinak kedveztek, Supka Attila nagyon optimistán 50%-ot adott a Lokinak a továbbjutásra. Ennek érdekében június végén megkezdődött a felkészülés a kemény megmérettetésekre.

Június 29-én Balmazújvároson léptünk pályára a Nyíregyháza ellen, és ütöttük ki 5-1-re az ősi riválist. Július 2-án Rimaszombaton egy négyes minitornán vett részt a Loki, az elődöntőben pedig nagy verést kapott a csapat az FC Nitra együttesétől, a szlovákok 3-0 arányban diadalmaskodtak. Másnap 1-1-re végeztük az FM Rimavska Sobotával a bronzmeccsen, a gólt Bogdanovics szerezte, végül büntetőkkel 4-2-re nyertünk, így megszereztük a harmadik helyet. Július 9-én az Universitatea Cluj 3-0-ra legyőzte a második csapatunkat. A Vágóhíd utcában rendezett találkozót 800 Debrecen szurkoló látta, bár az élmény nem lehetett kellemes. Még aznap este az az első keret a Diósgyőrt fogadta villanyfényes meccsen, és nyert 3000 néző előtt Dzsudzsák Balázs bombájával 1-0-ra. Ezt követően Budapestre látogatott a csapat és megmérkőzött a REAC-cal, valamint az Újpesttel. Egy hét múlva már tétmeccset játszott a csapat, hiszen a Sopron gárdájával kellett megvívni a Szuperkupáért. A Sopronban rendezett odavágón 4-2-es vereséget szenvedtünk Sándor és Kiss góljaival, de a két idegenben szerzett gól bizakodásra adott okot. Ennek megfelelően a július 20-án rendezett visszavágón 3-0-s győzelmet arattunk az Oláh Gábor utcai stadionban Kerekes Zsombor, Sándor Tamás és Máté Péter góljaival. Ezzel történelme első Szuperkupáját is elhódította a csapat.

Szuperkupa győzelemmel hangolt a csapat a BL meccsekre

Július 23-án ötezres nézősereg várta az FC Oradea elleni felkészülési mérkőzést a Vágóhíd utcában, azóta már tudjuk, hogy az volt a legendás aréna utolsó mérkőzése, melyen ily sokan összeverődtek. És hogy miért volt ennyi néző kíváncsi egy szimpla edzőmeccsre egy nevenincs ellenfél ellen? A hivatalos honlap a mérkőzés előtti napokban közölte, hogy a legendás olasz támadó, Giuseppe Signori is pályára lép a Lokiban, a talján támadót tudniillik próbajátékra várták Debrecenben. Nos a kilátogató emberek mindent láttak, csak Signorit nem, aki bár a fedett tribünről figyelte a találkozót, fáradtságra hivatkozva nem vállalta a játékot… Hosszas huzavona után végül nem szerződött Debrecenbe a 37 éves játékos, és mint tudjuk, később a Sopron csapatánál kötött ki, de sok sót ott sem evett meg. Hogy a mérkőzésről is essen szó, 1-0-ra legyőztük a románokat Bojan Brnovics góljával.

A teljes nyári felkészülés így nézett ki:

  • DVSC – Nyíregyháza 5-1 (Mészáros, Sidibe, Bogdanovics, Kerekes, Dzsudzsák)
  • FC Nitra – DVSC 3-0
  • FC Rimasvka Sobota – DVSC 1-1 (Bogdanovics)
  • DVSC – Baktalórántháza 4-1 (Bogdanovics, Virágh A., Dzsudzsák, Nikolov)
  • DVSC – Universitatea Cluj 0-3
  • DVSC – DVTK 1-0 (Dzsudzsák)
  • REAC – DVSC 1-0
  • Újpest – DVSC 1-3 (Dombi, Bogdanovics 2)
  • Sopron – DVSC 4-2 (Sándor T., Kiss Z.) (Szuperkupa)
  • DVSC – Sopron 3-0 (Kerekes, Sándor T., Máté) (Szuperkupa)
  • DVSC – FC Oradea 1-0 (Brnovics)

Essen szó a nyári játékosmozgásról is. 2005 nyarán a DVSC igazi nagybevásárlást tartott: a támadósorba nem kevesebb, mint öt játékos érkezett: Bojan Brnovic a Partizan Belgrádtól érkezett fél évre kölcsönbe, a brazil származású Hengemühle a Schaffhausentől jött, a bolgár Gjorgji Hristov a Dunfermline együttesétől költözött Debrecenbe, a szenegáli Ibrahima Sidibe az SV Ried csapatát hagyta ott a Loki kedvéért a négy légióson kívül pedig érkezett még Ferenczi István a török Rizesportól. Kellett az erősítés erre a posztra, ugyanis Böőr Zoltánt, Igor Bogdanovicsot és Kerekes Zsombort az átigazolási időszak hajrájában elvitték, előbbi kettőt két török csapat, a Manisaspor és a Gencerbirligi vásárolt meg, utóbbi a holland WIllem II-hez igazolt. Sitku Illéssel és Milos Kolakoviccsal pedig szerződést bontott a klub még a nyár elején. Az érkezők oldalát még a Cottbustól hazacsábított (akkor még jobb oldali középpályás) Mészáros Norbert, a szlovák állampolgár Szabó Ottó, a nagy rivális Fraditól elcsábított Dragan Vukmir, és a Diósgyőrből visszatérő Máté Péter színesítette.

20052006bajnok

A 2005/2006-os szezon bajnokcsapata
Csernyánszki, Hegedűs, Sidibe, Komlósi, Éger, Tomic, Máté, Kerekes, Virág, Kiss, Máthé
Nagy I. (masszőr), Nikolov, Halmosi, Mező (kapusedző), Supka (vezetőedző), Herczeg (pályaedző), Jámbor (erőnléti edző), Horváth (technikai vezető), Csarnai (szertáros), Vukmir, Brnovics, Dankó (rehab.edző)
Sándor, Bogdanovics, Habi, Mészáros, Bernáth, Szatmári, Dzsudzsák, Szabó, Madar, Dombi, Böőr

A 2005/2006-os szezonnak ezzel a kerettel vágott neki a Loki.
Harmadik sor: Csernyánszki, Hegedűs, Sidibe, Komlósi, Éger, Tomic, Máté, Kerekes, Virág, Kiss, Máthé
Második sor: Nagy I. (masszőr), Nikolov, Halmosi, Mező (kapusedző), Supka (vezetőedző), Herczeg (pályaedző), Jámbor (erőnléti edző), Horváth (technikai vezető), Csarnai (szertáros), Vukmir, Brnovics, Dankó (rehab.edző)
Első sor: Sándor, Bogdanovics, Habi, Mészáros, Bernáth, Szatmári, Dzsudzsák, Szabó, Madar, Dombi, Böőr

 

Július 27-én BL-láz tört ki Debrecenben, az addigra kibővített Oláh Gábor utcai stadionban 10 ezer néző zsúfolódott össze a Hajduk Split elleni találkozóra. A történetet már mindenki ismeri, a nagy arcú horvátokat egy sima 3-0-val küldtük haza Bogdanovics duplájával és Kerekes “csodagóljával”. Ezen a mérkőzésen úgy játszott a Loki, mint még előtte talán sohasem, aznap este még a Real Madridot is legyőztük volna kis túlzással. Az egyetlen szépséghiba az volt, hogy Ronald Habi súlyos sérülést szenvedett, így legalább fél évre kidőlt. A súlyos zakó ellenére a horvátok önbizalma nem lankadt, edzőjük, Miroslav Blazevic 6-2-es hazai sikert jósolt a visszavágóra. Nos, a horvát szurkolóknak csalódniuk kellett, mert a Loki a 5-0-ra lemosta csapatukat a saját otthonukban, ahol ezzel elszenvedték történelmük legsúlyosabb hazai vereségét a nemzetközi porondon.

Ezt a videót nem lehet elégszer visszanézni

Az már a visszavágó előtt tudvalevő volt, hogy a párharc győztese az angol sztárklubbal, a Manchester Uniteddel játszik a főtáblára jutásért. Így tehát a spliti siker után biztossá vált, hogy a United 2002 után ismét Magyarországra látogat. Ennek a párharcnak már tényleg nem a Loki volt az esélyese… No de essék szó a bajnokságról is, ugyanis a két Hajduk-meccs között elrajtolt a bajnoki szezon. A Zalaegerszeg elleni hazai nyitányon a tartalékosan felálló Loki nehezen győzött 2-1-re, az új igazolás, Sidibe góllal mutatkozott be, illetve betalált még Bogdanovics is. Dzsudzsák Balázs először kezdett a Lokiban, ám a nagy hőségben rosszul lett, és nyilván kisebbfajta vizsgadrukk is dolgozott benne, így a szünetben le kellett őt cserélni. Az orvosi vizsgálat kiderítette, leesett a vércukra. A Kaposvár elleni meccset októberre halasztották, így nyugodtan készülhettünk a Manchetser United elleni párharcra. Augusztus 9-én már az Old Traffordon lépett pályára a csapat, és mondhatjuk, hogy helytállt, dacára a 3-0-s vereségnek. Az “Álmok színházában” a következőképp állt fel a csapat: Csernyánszki – Nikolov, Éger, Máté, Szatmári – Dombi, Vukmir, Sándor, Halmosi – Bogdanovics, Kerekes. Augusztus 20-án az MTK-t fogadtuk, és Kassai Viktor hathatós ténykedésének is köszönhetően 2-2-es döntetlent játszottunk a kék-fehérekkel. A sípmesterrel az idény folyamán még egyszer meggyűlt a bajunk… Négy nap múlva a Puskás Ferenc Stadionban fogadtuk a Manchestert 30 ezer néző előtt, de végül itt is sima, 3-0-s vereséget szenvedtünk, ezzel véget is ért a BL-kaland, de még volt hátra folytatás az UEFA-kupa rájátszás körében. Augusztus utolsó bajnokiján Győrben léptünk pályára vasárnap délben, és ugyan Sidibe öngóljával a hazaiak szereztek vezetést, Bogdanovics és Brnovics góljaival hét perc alatt fordítani tudtunk.

Szeptember hónap az UEFA kupa selejtezőjével startolt, a sorsolás során itt sem voltunk szerencsések, hiszen az ukrán milliomos csapatot, a Sahtar Donyecket húzták ellenfelünknek. Gyakorlatilag a nyár folyamán mindhárom sorsolás esetében az egyik, ha nem a legerősebb ellenfelet kaptuk… A donyecki mérkőzésen minden kérdés eldőlt, a “második kategóriás” sztárok sorát felvonultató Sahtar 4-1-el gázolt át rajtunk. Csak érdekességképp, az ukrán csapatban akkoriban többek közt az alábbi játékosok játszottak: Srna (a Sahtar és a horvát válogatott jelenlegi csapatkapitánya, 121-szeres horvát válogatott, ezzel ő a csúcstartó), Fernandinho (jelenleg Man. City), Timoscsuk (később Bayern München), Matuzalem (később Lazio), Elano (később Man. City és 50-szeres brazil válogatott), Brandao (később Marseille), Marica (később Stuttgart és Scahlke, 70-szeres román válogatott). A visszavágó előtt még két bajnokit lejátszottunk, az Újpesttel itthon 2-2-es döntetlent játszottunk, a Diósgyőr ellen pedig Virág és Máté góljaival nyertünk. Szeptember 29-én fogadtuk az Oláh Gábor utcai stadionban a Sahtart, és újfent sima, 2-0-s vereséget szenvedtünk, ezzel véget ért az európai kupaszereplés. Október 3-án a Vasas egy utolsó perces Gyánó góllal pontot rabolt az Oláh Gábor utcáról (2-2), ezt követően viszont zsinórban négy meccset nyert a csapat. Előbb a REAC otthonából hoztuk el a három pontot Máté és Sándor góljaival, azután a Kaposvár elleni bepótolt meccset Brnovics és Sidibe találataival nyertük meg, majd a Pécset Sidibe, Brnovics és Ferenczi, a Fehérvárt pedig Brnovics és Halmosi góljaival vertük meg itthon. Tatabányán fordulatos döntetlent játszott a csapat, először Halmosi góljával a Loki szerzett vezetést, a Bányász azonban öt perc alatt fordított, amire Ferenczi és Kiss góljival szintén fordítással válaszolt a Loki, de végül Márkus állította be a 3-3-as döntetlent a végén. A Sopron ellen simán nyertünk 3-1-re, a meccs pikantériája, hogy a vendégek vezetőedzője a korábbi debreceni védő, Selymes Tibor volt, míg a soproniak gólját a nyáron a Loki által is csábított Signori lőtte.

November 27-én került sor a Ferencváros elleni rangadóra az Üllői úton. Az összecsapás 0-0-s döntetlennel végződött, amire mondhatnánk, hogy elfogadható eredmény, ám sokatmondó, hogy másnap a Nemzeti Sport a “Kassai – DVSC 0:0” címlappal jelent meg. Az azóta BL döntőt is vezető játékvezető két szabályos góltól fosztotta meg a Lokit, egy kivételével több vendégakciót is tévesen lesen állított meg, a meccs hajrájában pedig Budovinszky Krisztián a gólba tartó labdát egyértelműen kézzel hárította, de Kassai sípja néma maradt. Puhl Sándor dühösen értékelte a fiatal bíró tevékenységét, és gyengének számító 4-es osztályzatot kapott. Supka Attila csak annyit jegyzett meg, hogy “Nagyon lejtett a hazai pálya”, míg a reklamáló Herczeg Andrást előbb három, majd végül egy meccsre tiltották el.

Köszönjük Kassai…

December 3-án lesöpörtük itthon a Honvédot, 6-1 lett a végeredmény, Sidibe és Ferenczi is duplázni tudott, illetve Brnovics talált még be. A szünetben pedig még tűzijátékot is láthatott a közönség a B-közép jóvoltából. Az év utolsó bajnokiját Pápán játszotta a csapat december 10-én, ahol a Tatabánya elleni meccshez hasonlóan egy sokgólos és fordulatos 3-3-as döntetlen született, a gólszerzők a már-már szokásos Brnovics-Sidibe-Ferenczi hármas volt. Ehhez a mérkőzéshez Sándor Mihály az alábbi megjegyzést fűzte könyvében: “December 10-én azok közt voltam, akik elutaztak Pápára. (Körülbelül kétszázan mentünk.) Nem illendő vádaskodni, de amatőr szinten magam is futballoztam, és hát annyira értek a labdarúgáshoz, hogy lássam a nyilvánvaló “turpisságokat”. Maradjunk annyiban, furcsa ikszet hozott össze a DVSC…” Ezzel ért véget az őszi szezon, a Loki pedig a harmadik helyen telelhetett.

Igazi gálameccsen búcsúzott közönségétől a csapat

Az őszi szezon összes tétmérkőzése:

  • DVSC – Hajduk Split 3-0 (Bogdanovics 2, Kerekes) (BL selejtező)
  • DVSC – Zalaegerszeg 2-1 (Sidibe, Bogdanovics)
  • Hajduk Split – DVSC 0-5 (Halmosi 2, Kerekes, Sidibe, Kiss Z.)
  • Manchester United – DVSC 3-0 (BL selejtező)
  • DVSC – MTK 2-2
  • DVSC – Manchester United 0-3 (BL selejtező)
  • Győri ETO – DVSC 1-2 (Bogdanovics, Brnovics)
  • Sahtar Donyeck – DVSC 4-1 (Sidibe) (UEFA kupa selejtező)
  • DVSC – Újpest 2-2 (Máté, Brnovics)
  • DVSC – Diósgyőr 2-0 (Virág, Kiss Z.)
  • DVSC – Sahtar Donyeck 0-2 (UEFA kupa selejtező)
  • DVSC – Vasas 2-2 (Sidibe, Brnovics)
  • REAC – DVSC 1-2 (Máté, Sándor T.)
  • Kaposvár – DVSC 1-2 (Brnovics, Sidibe)
  • DVSC – Pécsi MFC 3-1 (Sidibe, Brnovics, Ferenczi)
  • DVSC – FC Fehérvár 2-0 (Brnovics, Halmosi)
  • Tatabánya – DVSC 3-3 (Halmosi, Ferenczi, Kiss Z.)
  • DVSC – Sopron 3-1 (Sidibe, Halmosi, Brnovics)
  • Ferencváros – DVSC 0-0
  • DVSC – Budapest Honvéd 6-1 (Brnovics, Sidibe 2, Ferenczi 2)
  • Lombard Pápa – DVSC 3-3 (Brnovics, Sidibe, Ferenczi)

A téli felkészülés első állomásaként január végén Sándor és Ferenczi góljaival legyőztük a Szolnokot 2-0-ra, majd még aznap a Létavértest is elvertük 5-1-re. Három nap múlva Nyíregyházán 2-2-es döntetlen született, az aznapi másik mérkőzésen pedig 5-0-ra kiütöttük a Baktalórántházát Rezes László vezérletével. Február elsején az Újpestet fogatuk, és győztük le Sidibe duplájával, ezt követően pedig újfent Belekbe utazott a társaság edzőtáborba. A törökországi felkészülés során neves ellenfelekkel csapott össze a Loki: február 9-én 4-0-ra kitömtük a Sturm Grazot, két nap múlva pedig a Lech Poznant győztük le 3-1-re. Február 14-én a dán Esbjerg 2-0-ra diadalmaskodott, másnap viszont a román első osztályú FC Sportul Studentesc Bucuresti ellen javított a csapat a 3-0-s siker alkalmával. A hazautazás előtt még a román második ligás CS Minerul Lupenivel mérkőztünk meg, Sándor Tamás duplájával nyertük meg ezt a találkozót. A kéthetes edzőtábor végeztével itthon már nem játszott felkészülési mérkőzést a csapat, mert rögvest kezdődött a tavaszi szezon.

A téli edzőmeccsek eredménysora:

  • DVSC – Szolnoki MÁV 2-0 (Ferenczi, Sándor T.)
  • DVSC – Létavértes 5-1 (Szatmári, Bogdanovics 2, Virág, Kiss Z.)
  • Nyíregyháza – DVSC 2-2 (Ferenczi 2)
  • Baktalórántháza – DVSC 0-5 (Rezes 4, Madar)
  • DVSC – Újpest 2-0 (Sidibe 2)
  • DVSC – Sturm Graz 4-0 (Bogdanovics 2, Ferenczi, Brnovics)
  • DVSC – Lech Poznan 3-1 (Halmosi, Éger, öngól)
  • DVSC – Esbjerg 0-2
  • DVSC – FC Sportul Studentesc Bucuresti 3-0 (Dzsudzsák, Bogdanovics, Ferenczi)
  • DVSC – CS Minerul Lupeni 2-0 (Sándor T. 2)

Essen szó a téli játékosmozgásról. Bogdanovics és Böőr hazatértek Törökországból, egyikőjük sem találta meg számításait a saját csapatánál. Két légióstól, Hengemühlétől és Hristovtól elköszöntünk, egyikük sem evett meg sok sót. László András Sopronba, Hegedűs Gyula és Szabó Ottó a Vasashoz kerültek. Szó volt Halmosi Péter távozásáról is, de a Celtic sokallta a 1,5 millió eurós kivásárlási árát, így a transzferből végül nem lett semmi.

0506tavasz

A csapat 2006 tavaszán.
Hátsó sor: Csernyánszki, Mészáros, Ferenczi, Hegedűs, Komlósi, Máté, Sidibe, Éger, Virág, Máthé
Második sor: Nikolov Balázs, Halmosi Péter, Balogh János, Herczeg A. pályaedző, Supka A. vezetőedző, Horváth B. technikai vezető, Mező J. kapusedző, Jámbor L. kondíciótréner, Tomic, Kiss Z., Vorágh A.
Első sor: Sándor T., Bogdanovics, Habi, Bernáth, Dzsudzsák, Brnovics, Szatmári, Madar, Dombi

 

A bajnokság kezdetén jött a feketeleves: a törökországi kiváló minőségű pályák után a Loki elsüllyedt a zalai latyakban, mert a február 24-i bajnoki nyitányon 2-0-ra győzött a Zalaegerszeg. A Kaposvár elleni hazai bajnokit a már-már szokásosnak mondható szenvedések árán húztuk be, hiszen a Rákóczi a félidőben még jelenlegi csapatkapitányunk, Szakály Péter góljával vezetett, de Éger és Bogdanovics góljaival fordítani tudtunk. Az MTK-t zárt kapus meccsen vertük meg saját otthonában 4-2-re, majd március 19-én itthon ikszeltünk a Győrrel, köszönhetően volt játékosunk, Bajzát Péter góljának, amire Sidibe csak egyszer tudott válaszolni. Március 26-án nem mindennapi körülmények között bukott el Újpesten a DVSC: Nikolov és Máté öngóljával 1-1-re állt a rangadó, és már a 92. perc végén jártunk, amikor érkezett Kovács Zoltán… Diósgyőrben ismét peches módon vesztett pontokat a csapat. Sándor Tamás és Dzsudzsák Balázs góljaival pillanatok alatt kétgólos előnyre tettünk szert, de a hazai csapat még a szünetig egyenlíteni tudott. Ezután Bogdanovics ismét vezetéshez juttatta csapatunkat, de Máté Péter újabb öngólja ezúttal is pontvesztést eredményezett. Április 8-án a Vasas otthonában javított fiatal védőnk, aki ezúttal a jó kapuba talált be, így az ő góljával szereztük meg a három pontot. A 23. fordulóban ismét gálameccset rendezett a csapat hazai pályán, az áldozat ezúttal a REAC volt: a rákospalotaiak is 6-1-el térhettek haza, csakúgy mint decemberben a Kispest. A meccsen egyébként Brnovics triplázott, Halmosi duplázott, és még egy öngól is esett.

Ezt követően hosszú utazást tett meg a csapat, először Pécsett nyertünk Sidibe duplájával, majd a Fehérvárt győztük le Sándor és Máté góljaival 2-1-re. A 26. fordulóban a Tatabányát fogadtuk, és 9000 néző előtt fontos, 1-0-s győzelmet arattunk Bogdanovics találatával. Május 13-án végig szakadó esőben Sidibe és Halmosi góljaival hoztuk el a három pontot Sopronból, majd nyolc nap múlva jöhetett a Ferencváros elleni hazai ütközet. A vendégek szempontjából nem volt különösebb tétje a meccsnek, hiszen a zöld-fehérek a tabella középmezőnyében tanyáztak, a Lokinak viszont égetően kellett a siker, hogy ne maradjon le az Újpest mögött. Ragyogó időben, 11 ezer néző előtt Máté, Dzsudzsák és Sidibe góljaival könnyed, 3-1-es sikert aratott csapatunk. Az utolsó előtti fordulóban nagyon fontos három ponttal távoztuk a Kispest otthonából, köszönhetően Bogdanovics értékesített büntetőjének.

A Fradi legyőzése és az Újpest veresége azt jelentette, hogy pontszámban utolértük a lila-fehéreket

 

Az utolsó forduló előtt a Loki és az Újpest is azonos pontszámmal állt az élen, de a kiírás értelmében pontazonosság esetén a több győzelem rangsorolt, ebben pedig az Újpest állt jobban… Így tehát az utolsó körben amellett, hogy a Lokinak győznie kellett az élvonaltól búcsúzó Pápa ellen (ez volt a könnyebb feladat), az Újpestnek pontokat kellett veszítenie a Puskás Stadionban rendezett Fehérvár elleni bajnokiján (és ez volt a nehezebb, mivel nem a saját kezünkben volt a sorsunk). Szerencsére könnyítette a helyzetünket, hogy a Vidi még harcban volt a bronzéremért, így nem volt számukra tét nélküli az összecsapás. Június 3-án azonos kezdési időpontban rajtolt el a bajnoki döntő két helyszínen. Debrecenben szakadó eső fogadta a csapatokat, míg Budapesten ragyogó napsütés előtt játszott a két csapat. A Loki már a 21. percben vezetést szerzett Sándor góljával, így abban a pillanatban mi voltunk a bajnokok. A 40. percben jött a feketeleves, Fabinho góljával egyenlített a Pápa, ekkor újfent az Újpest volt bajnoknak tekinthető. Nem kellett azonban sokáig csüggedni, három perc múlva Brnovics találatával ismét mi vezettünk, a Puskás Stadionban pedig 0-0 volt az állás, ráadásul Rajczi kiállítása miatt a hazai csapat emberhátrányba került, így a félidőben a Loki volt a bajnok. Az 57. percben Halmosi eldöntötte a találkozót, innentől kezdve azért kellett szurkolnunk, hogy a Vidi ne kapjon ki. Csakhogy a 63. percben az emberhátrányban támadó Újpest Tisza Tibor révén megszerezte a vezetést, így abban a pillanatban ők voltak a bajnokok. Azonban hat perc sem telt el, és Csizmadia Csaba egyenlíteni tudott, Debrecenben pedig legalább akkora volt az öröm, mintha a Loki szerzett volna gólt a találkozón. Egyébként erre is sor került a 80. percben, Bogdanovics góljával már 4-1 volt az állás, de a többség ekkor már a Pesten zajló eseményekre volt kíváncsi, ennek megfelelően meglehetősen abszurd volt, hogy Debrecenben zúgott a “Hajrá Vidi!”. Bogdanovics találatávan majdnem egy időben, a 79. percben a Fehérvár megszerezte a vezetést Nagy Dániel góljával, így ekkor már szinte minden eldőlt. A kegyelemdöfést végül Horváth Ferenc vitte be az akkor már 9 emberrel küzdő Újpestnek a 91. percben, így a lefújás pillanatában már biztos volt, hogy másodszor is bajnok a Loki! Nem akármilyen drámai végkifejlet volt ez, melyből szerencsére jól jöttünk ki.

Bővebb összefoglaló csak a mi meccsünkről


Párhuzamosan a két meccs

 

A dupla “vidéki” sikerrel a piros-fehérek újból felléphettek a dobogó legmagasabb fokára, a DVSC lett az NB I (akkori nevén Borsodi Liga) 2005-2006-os kiírásának győztese! A fővárosi média szívesen használta a frázist, hogy “nem a Debrecen nyerte meg a bajnokságot, hanem az Újpest veszítette el.” Még ha így is van, ez akkor sem érdekel senkit. A 23. forduló tájékán hangzott el egy győztes meccs után Tisza Tibor elhíresült mondata, hogy már a bajnok Újpestet láttuk a pályán…

Az ünneplés és a kupaátadás pillanatai

 

A csapat tavaszi eredménysora:

  • Zalaegerszeg – DVSC 2-0
  • DVSC – Kaposvár 2-1 (Bogdanovics, Éger)
  • MTK – DVSC 2-4 (Sidibe 2, Bogdanovics, Éger)
  • DVSC – Győr 1-1 (Sidibe)
  • Újpest – DVSC 2-1 (Nikolov)
  • Diósgyőr – DVSC 3-3 (Sándor T., Dzsudzsák, Bogdanovics)
  • Vasas – DVSC 0-1 (Máté)
  • DVSC – REAC 6-1 (Brnovics 3, Halmosi 2, öngól)
  • Pécsi MFC – DVSC 0-2 (Sidibe 2)
  • FC Fehérvár – DVSC 1-2 (Sándor T., Máté)
  • DVSC – Tatabánya 1-0 (Bogdanovics)
  • Sopron – DVSC 0-2 (Halmosi, Sidibe)
  • DVSC – Ferencváros 3-1 (Máté, Dzsudzsák, Sidibe)
  • Budapest Honvéd – DVSC 0-1 (Bogdanovics)
  • DVSC – Lombard Pápa 4-1 (Sándor T., Brnovics, Halmosi, Bogdanovics)

A csapat házi gólkirálya Ibrahima Sidibe lett 15 találatával, de megsüvegelendő volt még Bojan Brnovics teljesítménye is, aki 12 gólig jutott, illetve Bogdanovics fél szezon alatt is berámolt 9-et. Máté Péter védő létére öt gólt szerzett, emellett kétszer a saját kapujába is betalált. A Zilahi-díjat, azaz a legjobb Loki játékosnak járó trófeát Sándor Tamás kapta ebben az évben.

Egy rövid összeállítás a DVSC szezon során szerzett bajnoki találataiból

 

Felhasznált irodalom:

Sándor Mihály: A debreceni futball képes kalauza (1899-)
Csapatfotók: https://www.dvsc.hu/klub/csapatfotok-1902-tol
Egyéb képek forrása: Sándor Mihály könyve