Felkészültünk a tavaszi idényre(?)!

ftc3Közel 3 hónap telt el a legutóbbi, általunk is látható DVSC mérkőzés óta. Ha nem is voltunk ugyan kiéhezve a következő találkozóra, közel 1500 szurkoló döntött úgy, hogy megtekinti a Ferencváros elleni, utolsó felkészülési meccset. A Belekből érkező hírek, fiataljaink egyre jobb teljesítménye, az elmúlt hónapban szintén szárnyaló zöld sas jelenléte pedig azt ígérte: egy remek kis összecsapás kerekedik majd a két rivális párharcából. Az Oláh Gabira pedig jó érzés volt visszatérni, sok-sok régi emlék elevenült meg bennünk…

…merthogy a játék sajnos nem nyűgözte le a nézőket. Így pedig volt idő elmélázni, nosztalgiázni, beszélgetni, no meg bosszankodni. Mindkét oldalon rengeteg eladott labda, rossz passzok és labdakezelések, taktikai hiányosságok tarkították a kevés átlövéssel, parázs párharcokkal, csupán 1-2 nagyobb helyzettel jellemezhető találkozót. Csak elvétve láttunk háromszögeléseket, pedig amikor jól helyezkedtünk, ezekkel könnyedén átjáróházzá tettük a Fradi védelmét. A Belekben gólszerző fiataljaink közül a ma szülinapos Balogh Norbit betegség, Bereczki Danit pedig korosztályos válogatott meghívó választotta el a csapattól, de a hivatalos oldal szerint még a DVSC NBIII-as keretébe tartozó Sós Bence is csak 15 percet kapott, így aki a fiataljaink játékára volt kíváncsi, az bosszankodhatott. Főleg a bíró (Karakó) ténykedését látva, aki nagy hibát nem követett el, de a mezőnybeli tévedései egyszerre voltak nevetségesek és hátborzongatóak.

ftc01

Túl sok mindent a találkozóról nehéz lenne elmondani, gyenge iramú, unalomba fulladó, egyéni villanásoktól mentes, rengeteg hibával tarkított mérkőzést láttunk, mely alapján egyik együttes sem érdemel dicséretet. Csak reménykedni lehet, hogy a tétmeccseken nem ezt az arcunkat fogjuk mutatni. Aki kíváncsi a találkozó folyamatos alakulására, tekintse meg online közvetítésünket.

A játékosokat számszerűen nem értékelném, de talán mindegyikükről el lehet mondani pár mondatot: jómagam és szurkolótársaim hogyan látták teljesítményüket.

Novakovic: Egyértelműen a meccs legjobbja volt (párban a szintén hatalmas bravúrokat bemutató Dibusszal), 2-3 fantasztikus védéssel tett róla, hogy ne szégyenkezzünk a mérkőzés lefújásakor.

Mészáros:
Nem tudom, hogy ki találta ki, hogy jó ötlet a 34(!) éves, ősszel számos mérkőzést kihagyó középhátvédet jobb oldalra tenni, de egyértelműen nem vált be. Igaz, hogy kényszerű megoldás volt, de ennél még az is jobb lett volna, ha Varga megy JHV-ba és középen Vadnai kezd (aki ezáltal talán jobban érezte volna, hogy szükség van itt rá, ne menjen vissza az MTK-ba). Cseréje a félidőben jogos volt.
Máté: Hozta a formáját: a magas labdáknál rendre megoldotta feladatát, de a mezőnyben több labdakezelési hibát is elkövetett, az pedig külön megérne egy misét, hogyan cselezte ki egy-az-egyben Böde Dániel.
Brkovic: Rajta látszott a küzdeni akarás, és bár néhány hiba becsúszott nála is, egyértelműen jelezte, hogy a kezdőcsapatba való. Nagyon szimpatikus játékos.
Korhut: Nem dicsérhető, de nehéz helyzetbe a társai hozták: bal szélen senki nem volt, aki besegített volna neki akár védekezésről, akár a támadásépítésről van szó. Így párszor megvillantotta mire is lenne képes, ha lennének társai, de mivel nem voltak, így ő is a gyengébbek között kap most helyet.
Morozov (csere): Csupán 30 percet játszott, nem vallott kudarcot, de abban az időszakban már nem rohamozott annyira a vendég csapat. Érdekesség, hogy a legnagyobb helyzet az ő nevéhez fűződik, szinte első labdaérintéséből majdnem gólt szerzett egy középre ívelés után.
Vadnai (csere): 20 percet töltött a pályán, nem okozott maradandó élményt.

ftc2

Jovanovic: Mintha meg akarta volna mutatni a Fradinak, hogy mit vesztettek tavalyi távozásával, végig agilisan futballozott. Beadásai veszélyesek voltak, jár a keksz. 😉
Varga: Egyik pillanatban hatalmas labdákat osztott, másik pillanatban csapnivalóan passzolt; egyik pillanatban harcosan küzdött a labdáért, másik pillanatban könnyen átjutottak rajta. Kijutott neki a jóból és rosszból egyaránt, de ez egy ilyen meccs volt.
Bouadla: Küzdeni tudás jeles, néhány jó labdája is volt, de úgy tűnt, nem nagyon érti, pontosan mit is várnak tőle, mit kellene tennie az adott felállásban, az adott játékostársakkal.
Szakály: A mérkőzés egyik leggyengébb teljesítménye az ő nevéhez fűződik. Egyetlen említésre méltó megmozdulása az volt, amikor a nyakába mászó, szabálytalanságot elkövető játékos feldühítette, majd jogos sárga lappal gazdagodott. A labdái pontatlanok voltak, nehézkesen szabadult tőlük, de talán ami a leginkább bántó volt, hogy úgy tűnt: ő lenne a csapat bal oldali játékosa, de állandóan Bouadlával egy helyen helyezkedett, így még nehezebb volt helyzeteket kialakítani. Véleményem szerint egyébként jelenleg ez az egyik legfontosabb kérdés: ki tölti be a két (főleg bal) oldali szélső pozíciót… Peti! Várjuk vissza a 2013-as őszi formádat!
Mihelic (csere): Beállását nagyon vártuk, de ő nem szélső játékos, így a bal oldalunk továbbra is üresen maradt. Technikás, kiváló labdarúgó, és bár sokat nem láttunk tőle, csak reménykedni tudunk, hogy a bajnokikon a kezdőbe kerül.
Bódi (csere): A második félidőben Jovanovic visszajött a lecserélt Mészáros helyére, a jobb szélt Bódi foglalta el, aki hatalmas bizonyítási vággyal játszott, de egyetlen jó megmozdulása sem rémlik, rengeteg, már-már nevetséges hiba volt a játékában…
Sós (csere): Mindössze 15 percet kapott, amit nem igazán értünk. Emlékezetes megmozdulása nem volt.

Sidibe: Nem sok lehetősége volt, gürizett egy ideig, majd egy rúgást kapott, 30 perc után le kellett cserélni. Nem nézett ki a dolog súlyosan, de ha nem tudja vállalni a játékot, akkor 3 (!) csatárral megyünk Felcsútra… (Balogh, Kulcsár, Tisza)
Kulcsár: Voltak jó pillanatai, de a végére mindig hiba csúszott a gépezetbe, néhány nagy helyzetet is elpuskázott.
Tisza (csere): Érdekesség, hogy Sidibe lecserélését követően 7 és fél perc telt el, mire beállt… Persze ez nem az ő hibája, de az már igen, hogy kulcspillanatokban rendre rossz megoldást választott, vagy nem találta el jól a labdát, vagy rosszkor, rosszul passzolt. Viszont az ősz végén látott tűz meg-megvillant a szemében, és egy ilyen Tiszára nagy szükségünk is lesz!

Eme rövid összefoglalóval reméljük teljesebb képet kaptatok a találkozóról, mely egy feledhető, nem sok tanulsággal szolgáló rangadó volt. Na jó, arra talán jó volt, hogy a remény megszülessen: ennél már csak jobb teljesítményünk lehet, az pedig sokkal fontosabb, hogy a tétmérkőzéseken villogjunk!

Hajrá Loki!
Csibu