“Nagyon jól játszik a csapat a kapuig”

1_nagyTegnap, miután megnéztem a Loki-Diósgyőr keleti örökrangadót, ahol a Debrecen végül 1:0-ra győzött, sokféle érzés kavargott bennem. Egyszerre voltam elégedett és csalódott, büszke és mérges, bizakodó és elkeseredett a jövővel kapcsolatban. Úgy láttam jónak, hogy mindenképpen alszok rá egyet, és alaposan kielemzem a látottakat. Így, higgadtabb fejjel elvetettem olyan címötleteket, mint a “Most örülnöm kéne?”, vagy a “Gála helyett 1:0”, vagy a “Mégis lehet ebből dobogó?”, és inkább aranylábú csatárunknak, Tisza Tibornak az eheti Csak a Loki!-ban elhangzott egyik aranyköpését választottam, mert talán ez fejezi ki legjobban mindazt, amit szeretek ebben a játékban, no meg amit utálok. A kapuig ugyanis minden frankó, de valahogy az a fránya laszti nem akar begurulni oda. Ha érdekel mémekkel tarkított, részletes összefoglalónk, olvass tovább!

 Felesleges szépíteni, a Loki idén még nem sok örömet okozott a szurkolóinak, bánatot annál inkább. Egy soványka 1:0-ás győzelem Felcsúton, itthon csalódást keltő 0:0 az ezer sebből vérző Újpest ellen, egy hétre rá szégyenteljes vereség a csont utolsó Szombathelyi Haladástól, most szerdán pedig (bár jelentős bírói ellenszélben, azt meg kell hagyni) de egy újabb vereség a Nagyerdei Stadionban: 3:2-re nyert a roppant szimpatikusan játszó Videoton. Ráadásul hetek óta azért tépte a száját az összes szurkoló, valamint a Blog csapata is, hogy az enyhén szólva formán kívül játszó Kulcsár, Mészáros, valamint csapatkapitányunk kezdőcsapatban való szerepeltetésétől végre valahára eltekintsen a kezdő 11 összeállításáért felelős személy. Legalább néhány meccs erejéig, amíg újra rá nem jönnek, hogy semmi más dolguk nincs, mint hogy focizzanak és mindent megtegyenek a pályán a DVSC sikeréért. És a helyükre esetleg néhány kevésbé rossz formában lévő, ám rendszeresen padozó játékost, vagy ne adj Isten, néhány bizonyítási vágytól égő 20 év alatti ifjú futballistát tegyenek. Úgyhogy el is határoztam, hogy amíg ez túl nagy kérés, addig csak napozni és kocogni járok el a Nagyerdei Stadion környékére, így 2013. május 12. óta először rendeztek Lucas nélkül Nb1-es focimeccset Debrecenben, amikoris lázasan kanalaztam a húslevest otthon egy fotelben a TV előtt, és Kulcsár második góljától meglepetésemben és elragadtatásomban több milliárd kórokozót tüsszentettem ki, és kedden már mentem is suliba.

Na de elkalandoztam. Lényeg az, hogy a Loki kezdőjét látva viszonylagos elégedettség lett rajtam úrrá. A kapuban Novakovics állt, és milyen jól tette. Két pontot neki köszönhetünk, de erről majd később. Kondás két hét késéssel észrevett néhány teljesen nyilvánvaló dolgot: végre nem Mészárossal kísérletezgettünk a jobbhátvéd posztján, hanem visszatért oda Aleksandar Jovanovics. Halleluja! (Merem remélni, hogy jövő héten már visszatérhet Lázár, mert a 3 hét elvileg letelt.) Máté párja Brkovics eltiltása miatt Igor Morozov lett, a balhátvéd pedig az évek alatt jól megszokott Korhut Mihály lett. Végre ismét kezdő volt René Mihelics a középpálya jobb oldalán, Varga Józsi szűrőt játszott, Bouadla pedig támadó középpályást. Szakály viszont továbbra is kirobbanthatatlan volt, pedig soha nem látott mélyponton van továbbra is. Ráadásul 8 napon belül ez volt a harmadik meccs, amit végigjátszott! Annyira erőltetjük, hogy ennél jobban már nem lehet erőltetni, mert még a végén nem ő fog belesérülni, hanem Kondás vagy a csapattársak, mert nem tudjuk, hogy meddig bírja még el a csapat ezt a Petit. Ez nem is dühítő már, hanem inkább komikus. Na de róla még lesz szó. A csatársor a Vidi ellen ismét akciógólt szerző Ibrahima Sidibéből és a jelenlegi egyetlen bajnokin gólképes focistánkból, Tisza Tiborból állt, és jelenleg ez a legjobb, amit össze tudunk állítani. Kulcsár Tamás elfoglalta az őt megillető párnázott ülést a plexitető alatt, így végre két hatalmas hátráltató faktortól szabadult meg a csapat. Nem tökéletes, de legalább Kondás Elemér pár hetes késéssel végre felmérte a csapat állapotát.

lokidio

De legalább Diósgyőrben sem fenékig tejfel az élet. Szivics Tomiszláv többször is szóvá tette, hogy a csapat rosszul igazolt a télen. Távozott a két legmeghatározóbb játékosuk, Elek Ákos és Kádár Tamás, előbbi a középpálya stabilitásáért felelt, utóbbi pedig a védelem oszlopa volt, helyükre azonban nem érkezett sem mennyiségi, sem minőségi pótlás. Kovács Gábor érkezett csupán a Paksból, ám őt sérülten igazolták le, és a többi sérült védő miatt komoly gondjai vannak a miskolciaknak a védelemben. Az ezúttal szerepet kapó Okuka-Szalai-Németh-Eperjesi védőnégyesből legfeljebb a két szélső az, aki úgy ahogy elmegy, de ez a belső védelem az Nb2-be való. A kapusuk, Ivan Rados igazán minden tőle telhetőt megtett. Egész meccsen jól látszott, hogy a Diósgyőr mennyire is “orrnehéz” csapat, vagyis a támadásaikban bőven lenne fantázia, de nincs mire építkezniük, azaz nincs erős középpályájuk. Ezért adtak el minden harmadik labdát (no meg a télen az Adidas marketingigazgatói állására a miskolciak kedvéért nemet mondó Koman Vladimir leigazolása és tőle megszokott játéka miatt is), és ezért hiányzott az összhang ott elől is. Krsztics, Egerszegi, Marjanovics, Koman Vladimir és Bacsa Patrik voltak az elkövetők, az egy szem csatáruk Barczi Dávid volt.

A mérkőzést úgy kezdtük, ahogy egy Lokinak hazai pályán mindig is kezdeni illene: nekiestünk a vendégeknek, nem hagytuk élni őket, egymást érték a támadásaink és mindet lövéssel is fejeztük be. 50 másodperc sem telt még el, Selim Bouadla máris egy életerős, távoli bombával kínálta meg Rados kapust, ám ő köszönte szépen, de nem kért belőle és kivédte. Aki még a sörét várta a büfében a mérkőzés 3. percében, az utána verhette a fejét a falba, mert egy nagyon szép gólt szerzett a csapat. Igen, a csapat. gólkirály%20leszekTisza játszotta ebben a legkisebb szerepet, de nézzük sorban az eseményeket. Mihelics a tizenhatos a mi szemszögünkből nézve jobb oldalánál csinált bolondot Eperjesiből, és az ímmel-ámmal a segítségére siető Krszticsből, az alapvonal felé futtában magasan beadta a labdát, és Sidibének sikerült is beleérnie, de a kaputól elfelé szállt. Selim küldte kapura a kipattanót egyből, ám félre ment, de pont így lett jó. Ugyanis a kapunak háttal álló Sidibe lekészítette Tiszának (akit egyébként senki nem fogott), ő pedig Sidibe hathatós asszisztálása mellett (két védőt kötött le a mozgásával, áldozatai azt se tudták, fiúk-e vagy lányok), 8 méterről bevágta. De úgy vélem, amellett, hogy ez igazi csapatmunka volt, Sidibét illeti a legnagyobb dicséret. Nem mintha mindenáron Tisza érdemeit akarnám kisebbíteni, csak volt szerencsém hiperlassításban megnézni a gólörömét, és szerintem ennyire azért nem volt nagy gól. 😀 Lényeg, hogy benn van, 1:0, végre vezet a Loki.

hofi_mehet_bele“Na most rúgjunk gyorsan még egyet”-gondoltam magamban, de megfogyatkoztak a helyzeteink. Mint mindig, de ezen fel se idegesítettem magam, úgy voltam vele, hosszú még a meccs, és nem csak egyszer szokott felpörögni a Loki. Kisebb helyzetek voltak mindkét oldalon, a Diósgyőr támadóit pedig gyakrabban állította meg a partjelző lengetése, mint Máté vagy Morozov. Akkor essen róluk is egy pár szó. Arra még tavaly rájöttünk, hogy Mátét és Morozovot egyszerre játszatni elég rossz döntés. Magasak, az oké, kemények, az is rendben van, de…! De mindketten lassúak és körülményesek, ezért ha az ellenfélnek alacsony, fürge, fordulékony csatárai vannak, garantált, hogy Novakovics hálója nem marad üresen. És most nem kritizálni fogom Kondás döntését, hanem épp ellenkezőleg. Azzal, hogy Brkovics eltiltása miatt valakit be kellett tenni, aki eddig padozott, azzal semmi gond nincs, külön örülök neki, hogy nem Mészáros az. És ha már összeállt ez a szuicid, életveszélyes belső védelem, azt kérte tőlük, amit tudnak: keményen álljanak a helyükön, fejelgessék ki a beadásokat, ha pedig jön valaki, aki tud futni: hopp, állítsuk lesre! És sikerült, hölgyeim és uraim, nem kaptunk gólt Máté-Morozovból, a vendégeknek pedig állandóan belengett a kis zászló! Az élet apró örömei.
Bár az se kizárt, hogy csak szerencsénk volt, úgyhogy inkább ne csináljunk rendszert belőle, Eli bácsi. Jövő héten Dusant akarjuk vissza.

A következő nagy helyzetünkre a 19. percig kellett várni. Jovanovics nagyon ügyesen játszotta be Tiszának a labdát, ő átvette, testcsel, lövőcsel, lövés…és nincs gól, de ez gyönyörű lett volna. Ha bemegy, tuti erről beszélünk pár napig, ja és eggyel magasabb osztályzatot is kapott volna. A félidőben még egy nagy helyzetünk volt a 45. percben. Szakálynak az volt a szerencséje, hogy nem léptek ki rá, így nyugodtan megvárhatta, amíg Bouadla utoléri, átadta neki, ő beívelte, ám ez első védő kiemelte a veszélyzónából. Korhut Misi visszavitte a labdát az ellenfél tizenhatosához, beadta Sidibének, ő pedig nem sokkal fejelt fölé. Félidő.

Ahogy az lenni szokott, a második félidőben is nagyon bekezdtünk. Két perc se telt el, máris megvolt az elsőszakály_és_a_dínó lövéssel befejezett támadásunk. Miután kipasszoltuk a vendégvédőket, Tisza Mihelicset kereste a betett labdájával, ám kitalpalta az egyik védő. Épp Szakály elé, aki rálőtte, de nem volt benne se erő, se irány, úgyhogy fizikaórán nem ezzel magyarázza majd el a tanár, hogy mi az az erővektor, na de sebaj. Nyilván az Peti baja, hogy annyira megviselte a szombathelyi vereség, hogy állítása szerint “napokig nem aludt” (Csak a Loki! c. műsor) , ami azért érdekes, mert mindössze három éjszaka volt a Hali-Loki és a Loki-Vidi között, ő pedig mindkettőt végigjátszotta. A napokig szó jelentése az, hogy ‘kettőnél nagyobb vagy egyenlő pozitív egész szám mennyiségű napon át’, azaz legfeljebb egyet aludt a Vidi-meccs előtt, és ennek ellenére Kondás úgy ítélte meg, hogy játékra megfelelő fizikai és pszichikai állapotban van, és ismét nevezte a kezdőbe. Na mindegy, én nem voltam ott, sosem tudjuk meg az igazat, mindenesetre ezen elgondolkodtam.

2_jóska_repülAz 55. percben egy ajándékba kapott labdával Szakály mehetett a kapu felé, Tiszának passzolt, ő lőtt, Rados kivédte, a kipattanót pedig úgy vágta Selim Bouadla a kapu fölé, hogy a “stadionbú ki” még túl enyhe kifejezés is! Ekkor kezdett felmenni bennem egy kicsit a pumpa, mivel most már a Diósgyőrnek köze nem volt a meccshez, nekünk viszont egymást érték a nagyobbnál nagyobb helyzeteink. Csak még egyet kellett volna berúgni, és akkor mindenki megnyugodott volna, hogy a mai csapat jó, és nem fogunk kikapni. De ez nem ilyen egyszerű manapság… Még jobban felzaklatott, amikor a 60. percben megláttam Mészárost cseréhez készülődni. Erre mi szükség van, eddig egész jó a csapat, mi a fenéért akarja Elemér elrontani?! Na de végül nem lett nagy baj… Az összefoglalóba nem is került bele az összes kihagyott helyzetünk (nyilván akkor egész estés bohózatnak hívnánk és a Cinemában néznénk), és felsorolni is lusta vagyok. A teljesség igénye nélkül a rendes játékidő hátralévő részében kimaradt Korhut 5-méteres lövése, Selim újabb távoli bombája, Mihelics két ordító ziccere (az egyiket nehezebb volt mellérúgni, mint berúgni, de ő szereti a kihívásokat), meg még egy csomó kisebb, amit azóta már elfelejtettem. Általában az volt a baj minddel, hogy vagy nem mert lőni az illető, vagy megelégedett egy szöglet kiharcolásával, vagy Rados védett óriásit (egyébként a meccs után szerintem egyedül ő nézhet nyugodtan a tükörbe a miskolciak közül). A szögleteink pedig még mindig borzasztóak. Nagyobb az esély rá, hogy a védők, miközben a hasukat fogják a nevetéstől, véletlenül kezeznek a földön, és a bíró tizenegyest ítél a javunkra, mint hogy bemennek a szögleteink.

Ahogy az lenni szokott, a sok kihagyott helyzet könnyen megbosszulhatja magát. A 88. percben Bacsa küldte be a kapu elé a labdát, Mészáros és Morozov pedig olyan szorosan fogták emberüket, hogy már nem látták tőlük a labdát, Takács pedig ijesztően közelről bombázhatott kapura, ám ekkor ott termett kiváló kapusunk, SzuperNova. Ha 10 ziccer után 1:1-et játszunk, el se tudom képzelni, mennyire bosszús lettem volna. A hajrában még szerezhettünk volna egyet, és mind közül ez fájt nekem a leginkább. Varga révén a félpályáról egy kontrát indíthattunk, nem sokkal a tizenhatos előtt kitette Korhutnak, ő pedig a 69. percben beállt Balogh Norbit találta meg a centerezéssel, ám az ifjú titán két méterről felső lécet rúgott. Legalábbis így láttam elsőre, persze miután hangyásra ordítottam a TV képernyőjét, és visszatért az adás, és láthattam a visszajátszást, megváltozott a véleményem. Ő igazán mindent megtett, bevetődve, lábujjheggyel ért bele, és jó is lett volna, de megint Rados védett óriásit. Nagyon nagy kár érte, mert már ősidők óta várok egy Balogh-gólra, ő pedig egyre közelebb és közelebb ér hozzá. Na majd legközelebb, mára ennyi volt, Tisza korai találatával 1:0-ra győzött a Loki.

Összefoglaló:

Mint mondtam, sokáig magam se tudtam, hogy hányadán állok ezzel a meccsel. Elégedett voltam, mert három gyenge teljesítmény után újra olyan játékot láttam, amit megszoktam az évek során: labdabiztos játék, támadófoci, sok szép helyzet, sok szép kontra. Viszont csalódott voltam, mert hiába a szemet gyönyörködtető támadófoci, ha nem merünk lőni, ha rendre rossz megoldást választunk a kapu előtt, és ha az ilyen agyonnyert meccseinket nem tudjuk legalább 2-3 góllal behúzni. Büszke voltam arra, hogy sikerült időben elejét venni egy újabb mélyrepülésnek, büszke voltam Tiszára, aki végre, a kora-őszi produkciója dacára úgy néz ki, rászolgál a “csatár” megjelölésre, büszke voltam Balogh Norbira, akit 5 cm választott el a góltól, és új lendületet hozott a játékba. Viszont mérges voltam a számtalan kihagyott ziccer miatt, mérges voltam, hogy megint majdnem leikszeltünk egy ilyen vacak formában lévő Diósgyőr ellen. De nyertünk, és most ismét bizakodhatok a dobogót illetően. Így, hogy legyőztük közvetlen üldözőnket, az ősszel még simán dobogóesélyes DVTK-t, így, hogy láthattuk, hogy tud és akar még a csapat támadni, a Vidi és a Fradi után talán mi lehetünk a harmadikok. Ugyanakkor el vagyok keseredve, mert egy szezonra való helyzetet kihagytunk, és ez mindig rossz ómen a következő meccs előtt. El vagyok keseredve, mert négy meccsen ez még mindig csak 2 gól, ráadásul egyedül Tisza tudott eddig betalálni. Továbbá el vagyok keseredve, amiért a szögleteink továbbra is bénák, meg mert még mindig vannak bérelt helyek a kezdőcsapatban, mert a nézőszámok tovább csökkenek, és végül, de nem utolsó sorban azért, mert két hét múlva Pécsett folytatódnak a bajnokság küzdelmei. Idegenbeli “rangadó” (mert mi nem az?) a mumus ellen, akik idén 2:0-ra vezetnek a fricskák tekintetében, gólokban kifejezve ez 3:0 az ő javukra, és a kapujukban ott áll Vukasin Polekszics. Ez jó nagy zakónak ígérkezik, úgyhogy mindenki sütkérezzen még egy utolsót tegnapi meggyőző fölénnyel behúzott, ellentmondást nem tűrő 1:0-ás győzelmünk fényében. Szép ez, szép. Csak kevés…

tisza_és_a_támadójáték_fejes.jpg

Szombaton a Pókembert néztem a Tv-ben, nem lehetett kérdés, hogy ezt a mémet választom 😀

Tartozok még nektek a játékosok értékelésével, illetve a cím megmagyarázásával. A címről annyit, hogy most hét közben volt egy roppant szórakoztató műsor a DTV-n, amiben Szakály és Tisza fejtették ki gondolataikat a Lokit érintő kérdésekről. Csak azért nem volt stand-up comedy, mert a műsorvezető is és a két meghívott is ültek. Ekkor hangzott el Tisza Tibi szájából, hogy a csapat “nagyon jól játszik a kapuig”. Szóval egy 0:0-ra végződött borzasztó gyenge meccs után diplomatikusan megfogalmazta, hogy bár a bőrgolyó hálóba juttatásával vannak problémáink, de legalább abban nagyon jók vagyunk, hogy a kapu elé eljuttassuk a labdát. Hogy a tudományunk ott elfogy, az egészen más kérdés. Nem sikerülhet minden, a foci meg amúgy is pontozásos sportág. 😀

(Itt ebben a poénban nem Tiszán van a hangsúly, mert ha van egy játékosa a Lokinak, aki nem marad adós a gólokkal, akkor az ő. Ezt a kérdést az egész csapat megsüvegelhetné. Egyébként hallotok ti még erről a műsorról és az ott elhangzott aranyköpésekről a szerdai Görbe Tükör rovatunkban.)

Bizonyítványosztás:

Nenad Novakovics: 6

novakovics_nenad_2Eleinte nem sok dolga volt, a Diósgyőri csatárok meg amúgy sem álltak helyzetük magaslatán. Egyetlen hibájára emlékszem, amikor egy ártalmatlan, lecsúszott lövést megpróbált megfogni, hozzá is ért, és így ajándékozott egy szögletet a vendégeknek. Mivel azonban ebből nem lett gól, sőt, ő maga ártalmatlanította a szögletet, és a 88. percben, amikor a legnagyobb szükség volt rá, a helyén volt, szemet hunyok efelett és csak a szép dolgokra emlékszek. Bravo!

Aleksandar Jovanovics: 6

Jovanovic_kRéges-rég itt lenne már a helye a védelem jobb oldalán Lázár sérülése miatt. Mészárosnál klasszisokkal jobb volt, hozta a szokásos csupaszív, sokat futó játékát. Sem védekezésben, sem támadásban nincs rá panasz, ugyanakkor ki se nagyon emelkedett társai közül. A megfelelő az megfelelő, így hatost kap.

Máté Péter: 5

mate_peter_1Volt már jobb idén tavasszal, mondjuk rosszabb is. Igorral sokszor sikerült neki a diósgyőri csatárokat lesre állítani, és a védőmunkája a szögleteknél is egész tűrhető volt. Ám még mindig lassú és körülményes. Nem tudom, miért kellett lecserélni, remélem, hogy nem sérülés…

Igor Morozov: 4 A mérkőzés citromdíjasa

igzor_morozov_2Hú, de nem tetszett ez nekem! Elvileg gyorsabb, mint Máté, de ez most nem látszott. A meccs vége felé akkor csinált belőle bolondot Barczi vagy Bacsa, amikor csak akart, őt pedig még ez sem tüzelte fel üzemi hőmérsékletre. Nem rajta múlt, hogy nem egyenlítettek a miskolciak a 88. percben… Nagyon nem tűnt úgy, hogy érdekli, hogy mi lesz a meccs végeredménye. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a kevés játéklehetőség miatt fejben már valahol máshol jár, és nyártól nem nálunk képzeli el a további pályafutását.

Korhut Mihály: 5

korhut_mihaly_3Támadgatott és védekezgetett, abban nem volt hiba, de egyik feladatkörben sem volt valahogy az igazi. Tud ő ennél jobbat is, így közepes pontszámot kap.

René Mihelics: 4

Rene_Mihelic_kSzámomra a mérkőzés legnagyobb csalódása (viszont nem a legrosszabb teljesítménye, ezért nem ő a citromdíjas). Az egyik legpengésebb középpályásunk, ő rúgja a legjobb szabadokat, a legjobb szögleteket, nincs olyan, amit nem tud megcsinálni a labdával, a befejezésekkor pedig higgadt. Na ebből az első 5 percet leszámítva semmit nem láttunk. A szélső játékot szokás szerint elhanyagolta, mindig befelé cselezett (persze ő nem szélső, ezt tudom, de akkor is), és sajnos ott sem alkotott maradandót, viszont két bődületes ziccert sikerült kihagynia. Lehetséges, hogy a rendszeres mellőzések illetve a lecserélések rányomták a bélyegüket a teljesítményére, ez esetben szégyelljék magukat az illetékesek.

Varga József: 5

Varga_Jozsef3_kRajta igazán nem múlt semmi, szépen összefogta a középpályát, és mind előre, mind hátra besegített. De csak úgy, mint Korhutot, őt is láttam már ügyesebben játszani, messze van a csúcsformájától.

Selim Bouadla: 5

boudala_selim_4Leginkább távoli lövésekkel jeleskedett ezen a meccsen, és hatost kapott volna, ha nem megy a nagy helyzete “stadionbú ki”. Mert egyébként ügyes volt, szemfüles és kombinatív, mindamellett nem is kímélte magát, sokat futott és dolgozott.

Szakály Péter: 4

szakaly_peter_2Minden viszonyítás kérdése. Ha a Loki-Hali meccsen nyújtott teljesítményéhez viszonyítjuk a tegnapit, akkor az előrelépés megkérdőjelezhetetlen. De a nullánál nem nehéz jobbat produkálni. Ha a 2013 őszén látott megállíthatatlan Szakihoz viszonyítjuk, akkor az meg soha többé nem jön vissza, és ez esetben megint gyatra volt. Így inkább ahhoz a Petihez viszonyítok, aki mikor játszott, nem volt a csapat hátrányára. Ehhez az önmagához közelít most Szakály. Lassan, fájdalmasan, de közelít. Most se volt jó, most is néha hátráltatta a csapatot, de végre legalább volt legalább három jól sikerült passza, ami után komoly helyzet alakult ki, de ez a csapat elbírta őt. Így tovább, kezdetnek elmegy. Több alvás, kevesebb görcsölés, és a játék is jobban fog menni.

Tisza Tibor: 7 manofthematchA mérkőzés legjobbja

Tisza_Tibor_k2015-ben a legjobb csatárunk, és az egyetlen játékosunk, aki betalált bajnokin. Ez leginkább a csapatról mond el érdekes dolgokat, de most inkább maradjunk nála. Csakúgy, mint a Győr elleni 1:0 alkalmával, most is jókor volt jó helyen, és berúgta azt a ziccert, ami elég volt a sikerhez. Emellett volt még két nagy helyzete, amiket ugyan Rados hárított, de Tibinek egyszer sem volt akadály volt csapata védelme. Apropó, volt csapat: alighanem ezért volt ez a gólöröm ilyen heves. Most vett elégtételt a Diósgyőrön a tavalyi kirúgásáért. Akárhogy is, megérdemli, hogy megemeljem előtte képzeletbeli kalapom.

Ibrahima Sidibe: 6

sidibe_ibrahima_2A mindent eldöntő gól véleményem szerint legalább 40%-ban az ő érdeme. Ezen kívül is sokszor teremtett veszélyes helyzetet Rados kapuja előtt, és az egész meccsen robotolt, tette a dolgát.

Cserék:

Mészáros Norbert: 5

meszaros-norbert_2Ötletem sincs, mi szükség volt erre a cserére. Mindenesetre legalább nem csinált nagy bajt, amíg fenn volt, ugyanakkor róla se tudom, hogy a 88. percben mi járt a fejében, könnyen gólt kaphattunk volna róla.

Balogh Norbert: 6

Balogh_Norbert_kBalogh ‘Tízperc’ Norbi két meccsre való percet játszott le tegnap, hiszen már a 68. percben beállhatott, ezúton is pacsi Elemérnek. És milyen jól szállt be! Egyből felpezsdült a támadójátékunk, egyszer majdnem gólpasszt adott, valamint a 92. percben majdnem megszerezte első gólját. Az egyetlen bajom az, hogy a “majdnem” túl sokszor szerepel mindkét mondatban. Mentségére mondom, az előbbi Mihelics miatt maradt fikció, utóbbinál pedig ő mindent megtett, Rados mentett túl nagyot… Nagyon várom már a gólját!

Wittrédi Dávid: 0

Nos, ő beállt a meccs vége felé, és nagy bajt nem csinált.

Közkívánatra visszatér a Mestermérleg. Ám mivel pontozást még nem dolgoztunk ki az edzőkre, csak szöveges értékelés lesz.

Kondás Elemér

kondas_elemer_3Az elmúlt hetek gyenge szereplése után elvártuk tőle, hogy végre legyenek változások a kezdőcsapatban, és hogy sikerüljön neki mentálisan felrázni annyira a társaságot, hogy legyőzzük a Diósgyőrt, és ezzel elejét vegyük egy hosszabb mélyrepülésnek. Nagyon nagy örömömre szolgált, hogy teljesítette. Boldog vagyok, hogy Kulcsár és Mészáros szerepeltetésétől végre eltekintett, és hogy Baloghot hamarabb beállította. Viszont Mészáros becserélését és ezzel együtt Máté lecserélését azóta sem értem, valamint Norbit még ennél is egy kicsit hamarabb behozhatta volna, na de ne legyünk telhetetlenek. A helyzeteket nem ő hagyta ki, és a pályán látott esetleges egyéni hibákért sem ő a felelős, hanem a már korábban értékelt játékosok. Kíváncsi vagyok, megtréfál-e minket idén harmadszor is a Pécs… Fel van adva a lecke!

Mindörökké hajrá Debrecen!

Lucas