Loki-Diósgyőr: az örök hazai?

1_nagy Szokatlanul hosszú, háromhetes szünet után folytatódnak az OTP Bank Liga küzdelmei a holnapi napon. Utoljára október 31-én láthattuk a Lokit bajnoki mérkőzést játszani a Honvéd ellen, ám abban ugyan nem sok örömét lelte az a kevés számú szurkoló, aki kiment rá: unalmas, eseménytelen meccsen egy gólnélküli döntetlent szenvedtek össze nekünk a srácok. Majd az azt követő fordulót a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck (áldassék a neve!) kérésére elhalasztották, így ezzel és a két hét válogatott-szünettel (amiben Magyarország nemzeti csapata történelmi sikert ért el: 3:1-es összesítéssel búcsúztatta pótselejtezős ellenfelét, az esélyesebbnek tartott Norvégiát) 21 naposra nyúlt a „meccsmegvonás”. Bárcsak azt mondhatnám, hogy hiányzott az Nb1 és a jelenlegi Loki szemkápráztató játéka! De így, hogy a Loki hetek óta képtelen élvezetes játékot nyújtani, a válogatott, akit helyette néztem, viszont végre olyan csapattá állt össze, amire bármelyik magyar büszke lehet, bevallom őszintén, eszembe se jutott a Loki az elmúlt két hétben. De most, akár tetszik, akár nem, az élet megy tovább. Jön a Diósgyőr, és ismerve a vendégek jelenlegi játékerejét, Debrecenben lejátszott közös meccseink mérlegét, sima hazai győzelemnek ígérkezik a találkozó. Ám a történet nem ilyen egyszerű.

Essen pár szó először a vendégcsapatról. A Diósgyőr debreceni mérlege az ő szemszögükből nézve elkeserítő. 2011-es feljutásuk óta kaptak már ki nálunk 5:0-ra a veretlen bajnoki évünkben; 2:0-ra (de aki emlékszik arra a meccsre, az tudja, hogy az is lehetett volna simán 5:0); az utolsó Oláh Gáboros találkozásunk alkalmával 4:0-ra; tavaly pedig 1:0-ra (ez látszólag kicsit kilóg a sorból, de a valóságban ez is egy agyonnyert meccs volt, amiből simán lehetett volna egy újabb zakó). Nemcsak az látszik tehát, hogy a mindenkori Loki-Diósgyőr „fix egyes”, hanem az is, hogy 4 év alatt még gólt se tudtak nekünk lőni. De nem csak az örökmérleg miatt tűnnek esélytelennek a borsodiak. Elég ránézni a tabellára, egyből látszik, hogy igen rossz szezont fut a csapat: 14 meccs után a 9. helyet foglalják el a táblázaton, összesen négyszer hagyták el idén győztesen a pályát, idegenben pedig mindössze egyszer nyertek meccset, azt is Angyalföldön. 15 pontjukkal a kiesés már nem fenyegeti őket, viszont a diósgyőri szurkolótábor (meg a vezetőség is) rendkívül elégedetlen a vezetőedző, Bekő Balázs munkájával, így szinte hetente röppennek fel olyan hírek, hogy a diósgyőri kispad hamarosan gazdát cserélhet. A csapatot továbbra is sérülések (pl. Antal Botond), eltiltások (Drazsen Okuka) sújtják, ráadásul az együttes rendre hitehagyottan, enerváltan, pontatlanul játszik.

lokidio

Azt hiszem, mindent elmond róluk, hogy a csapat egyik legnagyobb erőssége a 31 esztendős rutinos horvát hálóőr, Ivan Rados, aki ezúttal is kezdő lesz majd. A védelmük azonban kifejezetten gyenge. Eperjesi, Lipták, Kovács Gábor és Nemes hétről-hétre átjáróháznak bizonyulnak: 25 gólt kapott a csapat eddig, amit egyedül a Békéscsaba tudott „felülmúlni”. Tehát még a Felcsút és a kiesőjelölt Vasas is kevesebb gólt kapott náluk. Persze mit várjunk egy olyan hátsó alakzattól, aminek az oszlopa Lipták Zoltán, aki épp annyira mozgékony, mint egy antik faragott kőoszlop? Valószínűleg szükség is lesz a két hátravontabb középpályás segítségére, Egerszegire és Kitl Miklósra. Ha fentebb tekintünk, és megvizsgáljuk a támadó középpályájukat, akkor sem sokkal jobb a helyzet. Bár Bacsa és Barczi legutóbb sokszor csináltak bolondot Mátéból, Morozovból vagy épp Mészárosból, se az irányító Koman Vladimir, sem a középcsatár Miroslav Grumics nem jeleskednek a góllövés vagy épp a helyzetteremtés területén az idei szezonban, magyarul nincsen összhang a diósgyőriek támadósorában (sem).

Ami pedig a Lokit illeti, nos… Kezdjük a pozitív dolgokkal. Ami a DVTK-nak egy pocsék debreceni statisztika, az nekünk egy biztató, megnyugtató tendencia. Semmilyen más csapattal szemben nem ilyen jó a hazai mérlegünk az elmúlt 5 évben. Ráadásul úgy tűnik, hogy még ha szenved is a csapat, a Diósgyőr mindig készségesen alulmúl minket és ha kell, megverik magukat (mint idén az 5. fordulóban). A játékoskeretünk továbbra is jobb, nálunk játszik Bódi Ádám, Balogh Norbi, a volt csapata ellen mindig különösen motivált házi gólkirályunk, Tisza Tibor, és ismét bevetésre kerülhet majd Coulibaly, akinek annak idején kimondottan jól ment a Diósgyőr ellen. De mint a hivatalos honlap beharangozójából megtudtuk, még úgy is bővült sérültjeink listája, hogy nem is volt tétmeccs 3 hét alatt (az Nb3-as Szeged elleni kupameccset leszámítva). Megsérült ugyanis Varga József és Zsidai László is, vagyis nincs védekező középpályásunk, valamint Máté Péter is kisebb sérüléssel bajlódik. A középpályánk enélkül is ezer sebből vérzik, de mostanra gyakorlatilag ketten maradtak bevethetők, akiknek középpályás az eredeti posztjuk. Olyasmiről meg ne is álmodjunk, hogy itt majd Sós vagy Bereczki szerepet kaphat, Isten ments! Nélkülük a következőképp állhatunk fel:

Nálunk is lesz egy remek képességű horvát kapus, kinek neve szintén “Rados”-sal kezdődik, ő ugyebár Radosevics. Előtte a Jovanovics, Mészáros, Brkovics, Korhut védelem, az ezer sebből vérző, szűrő nélküli középpálya Bódival, Szakállyal és Tiszával, előttük pedig a Balogh Norbiból, Kulcsárból és Sidibéből álló csatársor. Persze elképzelhető, hogy Mátét mégis összedrótozzák a meccsre, ez esetben szerepet kaphat belül, Mészáros pedig kimehet a védelem jobb oldalára, és Jovanovics akkor játszhat védekező középpályást. Persze így valaki ki fog kerülni a csapatból, alighanem Kulcsár, de az sem kizárt, hogy inkább Jovanovics nem fog bekerülni, mert erre is volt már példa. Mindenesetre ha ez a forgatókönyv lép életbe, már kinéztem magamnak egy kedves, bájos faházat valahol a Kaukázusban, és hátralévő életemet ott fogom békésen, csendesen eltölteni. A baj csak az, hogy Kondás Elemér még így is úgy fog táncolni a síromon, hogy még mindig ő a Loki edzője.

dvtk-beharanghoz

Ilyen és ehhez hasonló technikás labdazsonglőrködésre lehet számítani

Na de szokás szerint elkalandoztam. Fontos még megemlíteni, hogy nagy összegben mernék rá fogadni, hogy valamikor a második félidő elején lesz egy Sidibe-Coulibaly csere, és kíváncsi leszek rá, mire lesz majd képes régi-új gólvágónk. Továbbra is számítok legalább egy Balogh-gólra, jobban mondva reménykedek benne.

Ha engem kérdeztek, egy jó eséllyel gyenge színvonalú, 10-15 percekre megélénkülő, nem kimondottan hangulatos meccs lesz a holnapi, ám legalább végre igen jó esélyünk van rá, hogy itthon tartsuk a 3 pontot. Idén erre még nem sok példa volt. Ami miatt talán mégis érdemes kilátogatni a Stadionba holnap, az az, hogy végre megnyílt a „Jobb későn, mint soha” DVSC SHOP, ahol végre kapható lesz névre szóló Loki-mez, lehet már visszavonult vagy épp sérült játékosoktól autogramot kérni, valamint mindenre 15% kedvezmény lesz, ami azért már megfontolandó. 😉

A mérkőzés fél négykor kezdődik a Nagyerdei Stadionban, de akinek nincs kedve pénzt áldoznia rá és az előrejelzés alapján hideg, esős, szeles idővel dacolnia, az a kiváló M4 Sport csatornán is megnézheti a meccset.

Mindörökké hajrá Debrecen!

 

Lucas