Soha vissza nem térő alkalom!

d121A tizenhetedik után a tizenötödik fordulóval folytatódnak a magyar első osztályú bajnokság küzdelmei. Örülök is neki, hogy így alakult, mert megint eszembe juttatta, hogy a magyar válogatott ott lesz a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon. Bárcsak azt mondhatnám, hogy ebben a sikerben Loki-játékos szerepet vállalt, de sajnos mint tudjuk, nem ez a helyzet. Holnap kora este viszont a norvégok szemét kivédő Királlyal és csapattársaival mérkőzhet meg a Loki, ugyanis Szombathelyen, a Rohonci úton van jelenésünk, vár ránk a Haladás. A vasi katlan felé büszkén magasodó panelház nyolcadik emeletén lakó Juli néni vélhetően hamarabb teríti meg majd a vacsoraasztalt, hogy le ne maradjon a 18:00-ás kezdőrúgásról. Azzal az elégedett tudattal nézheti a meccset az ablakából, hogy egyike annak a pár száz, esetleg egy-két ezer embernek, aki láthatja ezt a meccset, tudniillik, a szerdai időpont és a tévés közvetítés hiánya miatt nagyon kevesen fogják látni. Így az is kérdéses, hogy van-e értelme beharangozni egyáltalán, hiszen jó közelítéssel nulla lesz azoknak a debreceni szurkolóknak a száma, akik végignézhetik ezt, az ország másik végében rendezett meccset. De a beharangozó cikk mindig jár, úgyhogy fogadjátok szeretettel.

A Haladás ellen sosem ment kimondottan jól a Lokinak. Az elmúlt években még ha meg is vertük őket, azt rendre csak egy, vagy két góllal tettük, és nagy munka volt felőrölni a védelmüket. Az utóbbi időben pedig még tovább romlott a helyzet, idén már kétszer találkoztunk velük, és mindkétszer pont nélkül maradtunk. Március 14-én, hatalmas meglepetésre kaptunk ki tőlük Szombathelyen 2:0-ra, pedig akkor kieső helyen álltak, mi pedig a dobogóért küzdöttünk. Martinez ezzel viszont nem törődött, két gólt vágott nekünk egyetlen félidő során, a meccs hátralévő részében pedig hiába próbálkoztunk (már ha próbálkoztunk egyáltalán). Majd idén nyáron folytatódott ez a rossz szériánk, Halmosi góljának köszönhetően mindhárom pontot elvitte a Nagyerdei Stadionból a zöld-fehér alakulat. Idegenben utoljára 2011 őszén tudtunk diadalmaskodni ellenük, amikor is Rezes László góljával vertük őket 1:0-ra. Azóta háromszor vendégeskedtünk náluk, ebből kétszer kikaptunk, egyszer pedig döntetlent értünk el. A gólarány 4:1 az ő javukra. Világosan látszik, hogy igazi mumusunk a szombathelyi gárda.

De mégis mikor kapjuk el a grabancukat, ha nem most? Mészöly Géza legénysége ugyanis számos problémával küszködik. A válogatott-szünet óta kikaptak 2:0-ra Pakson, most szombaton pedig hazai pályán 3:0-ra az Újpesttől, vagyis érezhetően nem megy nekik a játék mostanában. A védelmüket pedig a sérülések mellett (Fehér Zoltán) eltiltások is tizedelik (Jagodics és Thomas Wils). Közülük ketten belső védők, így igen érdekes lesz, hogy ki lesz a két középső hátvédjük. A grafikán azt tippeltük, hogy Stef Wils kap majd szerepet, és Fehér Zoltánt sikerül majd összedrótozni a meccsre. De az sem kizárt, hogy Predrag Bosnjak vagy Jánvári közül az egyik behúzódik középre. Végső esetben pedig felállhatnak 3 védővel is, de ezt őszintén szólva nem tartom valószínűnek. Szélen viszonylag rendben vannak, Angyal és a válogatott Bosnjak Nb1-es szinten jónak számítanak. Ha nem Király lenne a kapus, komolyan rettegniük kéne minden meccsen egy kiadós zakótól. Besegíthet még a védekezésbe a két középső középpályásuk is, Iszlai és Németh Márió, bár véleményem szerint Németh inkább a támadásokban fog jeleskedni. A támadó középpálya Gosztonyiból, illetve két eléggé rossz emlékeket felidéző névből áll majd: Halmosiból és Martinezből. Mint tudjuk, az ő góljaikkal kaptunk ki a legutóbbi két alkalommal. A csatáruk az eddig 3 gólig jutó Gaál Bálint lehet.

haliloki

Ami a Lokit illeti, rólunk se mondható el, hogy sziporkáznánk a válogatott-szünet óta. Mint ismert, itthon egy soványka 1:0-át hoztunk össze a Diósgyőr ellen, most szombaton pedig egy háromgólos zakót kaptunk a Groupama Flórián Arénában, a csapat pedig hétről-hétre látványosan szenved a pályán, az a bizonyos gépezet pedig döcög és akadozik. De itt a remek, soha vissza nem térő lehetőség, hogy visszatérjünk a győztesek útjára és célba vegyük a dobogót. Ennek érdekében a következőképp állhatunk fel: a kapuban a zsinórban harmadszor a “Hónap játékosa” címre aspiráló Bozidar Radosevics, előtte az alapjában véve erős, de az utóbbi időben kissé tompa Korhut-Mészáros-Brkovics védelem, a frissen visszatért és kellemes felüdülést hozó Lázárral kiegészülve. Varga és Zsidai sérülése miatt Jovanovics lesz a szűrő, aki hazájában sokat játszott ezen a poszton, így nem lehet számára teljesen új a szerepkör. A Diósgyőr ellen egyébként amilyen remek teljesítményt nyújtott, olyan gyenge volt a Fradi ellen. Sok múlhat azon, melyik arcát mutatja majd holnap. Csonka középpályánk csatasora Tiszával és Szakállyal folytatódhat, a két szélen pedig Balogh Norbi és Bódi Ádám kaphat szerepet. A középcsatár pedig szinte biztos, hogy Sidibe lesz, hiszen a Fradi ellen sikertelenül bevetett “csodafegyverünk”, Adamo Coulibaly látványosan nincs olyan állapotban, hogy kezdőként lépjen pályára alig négy nappal a legutóbbi szereplése után.

A Loki problémái még mindig ugyanazok: túl sok csatár, minőségben és mennyiségben is maga után kívánni valót hagyó középpálya, kaotikus és fegyelmezetlen helyezkedés, ötlettelen támadások. De legalább azt bizton állíthatom, hogy nem fogjuk megint ezt látni. Persze ha lenne tévés közvetítés, más lenne a helyzet. Így viszont csak a jó öreg eredmenyek.com-ot, az nso.hu-t és a Kossuth rádió körkapcsolását tudom javasolni azoknak, akik követni szeretnék valamennyire a meccs alakulását.

De hogy valami jó hírt is mondjak, Kondás Elemér végre rájött, hogy miért nem jönnek az eredmények: nem rúgunk elég gólt. Azért ezt nem sokan gondoltuk volna, igaz-e?

Tehát mint mondtam, a meccs szerda este hatkor lesz Szombathelyen, tévés közvetítés nem lesz, de a Blog most se hagy titeket cserben, igyekszünk mindenről azonnal beszámolni Facebook- és Twitter-oldalunkon.

Mindörökké hajrá Debrecen!

Lucas