LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Bemutatjuk új igazolásunkat!

Idén nyáron csatlakozott hozzánk egy új szerző, aki a következő hetektől kezdődően fog résztvenni podcastjeinkben és számos cikket is olvashattok majd tőle. Hogy pontosan ki ő, mit kell tudnotok róla és milyen nicknéven fogtok vele találkozni, azt hadd mesélje el ő! 😉

javier

21 éves egyetemista vagyok. Már pelenkás korom óta élek-halok a DVSC-ért. Debreceniként azt gondolom, ez egy törvényszerű választás, és egy percig sem volt kétséges számomra az elköteleződés. Kézimeccsekre nagyjából 5 éves korom óta rendszeresen járok, a foci iránti szenvedély valamivel később alakult ki, a 2002/03-as szezon óta követem intenzíven a csapatot és vagyok kinn gárdám meccsein szinte mindig.

Fanatikus alkatnak tartom magam, üljek vagy álljak bárhol, nem tudom visszafogni magam és együtt élek a játék minden rezdülésével, hangoskodom, éneklek, ennek a temperamentumnak a táborban való szurkolás a leginkább kedvező, így túlnyomórészt a B-középben foglalok helyet. A LokiBloghoz való csatlakozásomban a nemrégiben kiépített ismeretségeken túl a blog szimpatikus szellemisége inspirált, mindemellett szeretek írni, elemezni, később nem zárom ki annak lehetőségét sem, hogy ezen a területen (vagy akár ezzel valamiféle összefüggésben) helyezkedek el.

Szeretem a nőket, a sört, a jó könyveket, a fesztiválokat és a rockzenét. Korábban versenyszerűen (búvár)úsztam, jelenleg kedvtelésből focizom, asztaliteniszezek. Ami a külföldi focit illeti, Hernán Crespo Interbe szerződése óta a milánóiakért szorítok, mellettük vagyok jóban-rosszban, sajnos már hosszú évek óta inkább csak a rosszban. Nekem nem Messi és CR, hanem Diego Milito és Javier Zanetti az isten, utóbbi inspirálta a nickname-választásomat is: Javier. A focin és a kézilabdán kívül szeretem a teniszt és a vízilabdát is, ha viszont olimpiáról van szó, mindenevő vagyok: vívás, birkózás, atlétika, jöhet mind egytől-egyig, a magyar sportsikerekért ugyanis bármit hajlandó vagyok végignézni.

A Loki jelenlegi helyzetét nem tudom nem szkeptikusan szemlélni. Gyenge a keretünk, véleményem szerint a bennmaradásért vívott harcban sem túl fényesek az esélyeink. Persze igyekszem bizakodó lenni és meglátni a pozitívumokat, de ezekből túl sokat nem tudok említeni, ami az elmúlt 1-2 év, vagy akár szigorúan csak az utóbbi néhány hónap vagy meccs történéseit illeti. Mindenesetre én évek óta itt vagyok, mint ahogy ebben a pillanatban és a következőkben is. Mert ez egy örök szerelem. Hajrá Debrecen!