DVSC-TVP: Zuhanórepülés

Nemzetközi és hazai porondon is pályára lépett csapatunk. A Lubin elleni EHF mérkőzésen bár vereséget szenvedtünk, hátrányunk hazai környezetben nem tűnik ledolgozhatatlannak, szívünknek inkább az Alba Fehérvár KC ellen elszenvedett vereség fáj. Azonban nincs idő szomorkodni máris itt a visszavágó, ahol közösen elérhetjük céljainkat.

blog24

Elkezdődött! Október 14.-én este 18:30-kor indult útjára a labda az EHF kupa selejtezősorozatának 2. fordulójában. Közel félház fogadta a csapatokat a Hala Widowiskowo Sportowa csarnokban Lubin belvárosában. Igencsak erős ellenfelet kaptunk a sorsolásnál (talán ez egyik legerősebb gárdát). Remek hangulat fogadta a csapatokat, a DVSC-t közel száz szurkoló kísérte el erre a találkozóra, hazai részről is szép számban voltak jelen. Rosszul kezdtük a mérkőzést, játékunk igencsak pontatlan, elképzelés nélküli volt. Nem találtuk meg azt a ritmust, ami kellett volna ahhoz, hogy meglepjük a magas lubini védőfalat. Tone Tiseljnek igen hamar időt kellett kérni, mert látható volt, amit eltervezett, annak megvalósítása nem sikerül játékosainknak (5-1). Az sem javított a helyzetünkön, hogy emberhátrányban még az ellenfelünk kapusa is gólt szerzett. A folytatásban egyre nagyobbra nyílt az olló a két csapat között, a mérkőzés első félidejének hajrájában ötgólos hátrányban voltunk (13-8). Azonban a szünetre sikerült kissé kozmetikázni az eredményt ugyanis harminc perc játék után csak három gól volt a különbség a lengyelek javára.

A folytatásban sem alakult minden a mi elképzelésünk szerint ugyanis a Lubin ismét elhúzott (17-12). Ekkor azonban  Borges Lima, Madalina Zamfirescu és Anna Punko is tudott lendíteni a csapatunk játékán. Voltak biztató jelek a találkozón, a mérkőzés egyes szakaszaiban méltó ellenfele voltunk a lengyel csapatnak. Ezen a napon Lotte Grgielnek nem ment a játék ami feltűnt vezetőedzőnek is, így dán irányítónk többször is a kispadon találhatta magát. Bosszantó volt még az is, hogy ezen a mérkőzésen a beállósaink nem szereztek gólt, ezzel igencsak nagy előnyt adva ellenfelünknek. Ki kell emelni Hársfalvi Julcsit is, aki gólerősen játszott, a házigazdáknál pedig ahogy vártuk, Kinga Grzyb volt a legveszélyesebb, a balszélső nyolc gólig jutott. Csapatunk legeredményesebb játékosa Anna Punko volt öt találattal.

blog26

Szerdán az Alba Fehérvár csapata látogatott a Hódosba. Említettem korábban, hogy kapus poszton nehéz helyzetben van a vendégcsapat, ugyanis Herr Orsolya mellett hosszú időre kidőlt Vajk Eszter is, így csupán Mistina Kitty áll Deli Rita rendelkezésére. Nemrégiben azonban bejelentették a brazil hálóőr, Gabina Flavia érkezését. A 21 éves játékos Törökországból igazolt a magyar bajnokság előző szezonját 6. helyen záró fehérvári alakulathoz. Az összecsapás kezdetén úgy tűnt, hogy ezúttal nem a lubini formánkat hozzuk, hanem irányítjuk a találkozót. Hamar változott azonban a játék képe: a Fehérvár átvette a vezetést a mérkőzés 7. percében, amit már nem is engedett ki a kezéből! Felváltva potyogtak a gólok, a védekezésünk hiányosságait támadójátékunk pótolta. Bő tízpercnyi játék után 6-6-os eredményt mutatott az eredményjelző. Nagyon gólerősen kézilabdázott ebben a periódusban szélsőnk, Vantara-Kelemen Vica, aki rövid időn belül háromszor is mattolta Mistinát. Ezután viszont látványosan elvesztettük a fonalat, támadásinkat nem tudtuk góllal befejezni, védekezésben is mindig porszem akadt a gépezetbe, így elhúzott az Alba. A találkozó 19. percében már ötgólos volt a hátrányunk (7-12). Ekkor dőlt el voltaképpen a mérkőzés, ugyanis túl nagy hátrányba került csapatunk. Az első félidő további részében elkezdtünk futni az eredmény után, csökkenteni lemaradásunkat, ám szinte mindig érkezett válasz a vendégek részéről. Hiába sikerült gólt szereznünk, védekezésünk nyomokban sem volt a helyzet magaslatán. Az első játékrész végén négygólos hátrány tudatában vonulhattak az öltözőbe lányaink (13-17).

A folytatásban többször is adódott lehetőség arra, hogy megközelítsük riválisunkat, két gólra csökkentettük a lemaradásunkat, (19-21, majd 21-23). Ezen az estén viszont semmi sem akart sikerülni, hiába zárkóztunk fel, hiába küzdöttek a lányok, amikor a lehetőség lett volna arra, hogy megroppantsuk az ellenfelünket, akkor mindig jött egy rossz passz, egy eladott, vagy a kapusba lőtt labda. Ez pedig csírájában fojtotta el győzelmi, akarom mondani pontszerzési lehetőségünket. A vendégek átlövői, Gorshenina és Mendy akkor lőtt gólt szinte, amikor csak akart. A találkozó második harmadában pedig az Alba biztos vezetése tudatában egyre lassabban, körülményesebben szervezte játékát, ám ha kellett, góllal fejezték be támadásaikat.

blog25Ahogy pörögtek le a percek a második félidőből úgy lett egyre feszültebb a hangulat a csarnokban. Vezetőedzőnk próbálta forgatni csapatunkat, de ma Horváth-Pásztor Betti és Lajtos Nóri sem hozta azt a pluszt amit hozzá tudnának tenni a meccshez. Szélsőink sem remekeltek, Varsányi Nóri még gólt sem szerzett, társa, Csáki Viki ma eredményesebb volt, bár Nyüzi „teljesítményét” nehéz lenne nem überelni. Vantara-Kelemen Éva is csak a mérkőzés elején játszott tudásának megfelelően, Hársfalvi Julcsi pedig nem sok labdát kapott, ám ha hozzá került a játékszer akkor sem villantotta meg képességeit. Beállósainkról jobb ha szót sem ejtünk, Sirián és Tóvizi is csak őrlődött a falban, megjátszani őket nem tudták a társaik. Átlövőink sem próbálkoztak távoli, 8-9 méterről eleresztett bombákkal, vagy amolyan Kudor Kittis test melletti pattintott lövésekkel. Ha mégis ki kellene emelnem valakit, akkor az Anna Punko lenne, aki legalább próbálkozott, még ha a kaput nem is sikerült mindig eltalálni. Irányítóink közül Lotte Grigel és Madalina Zamfirescu sem tudta megfelelően mozgatni csapatunkat, ezen a mérkőzésen csapatként mondtunk csődöt. Juli Lima érdemel még némi biztatást, az ő játéka talán a mai napon sem volt vállalhatatlan. Mint írtam a Vác elleni sikerünk után, hogy az a SZÍV diadala volt, akkor nem is tudom minek nevezzük ezt 60 percnyi szenvedést.

Eddig ez a szezon igencsak keserédesen alakul számunkra, egy meccsre sem mondhatjuk, hogy ez igen, úgy játszott csapatunk, ahogy azt elvárnánk. Szenvedve le tudtuk gyűrni az újonc Kecskemétet és a lelkes Nyíradonyt. A Siófok elleni derbi is igencsak fájdalmas emlék számunkra a Győr elleni közte húszról nem is beszélve. Kakukktojás talán a Vác elleni hazai győzelmünk, ahol bár nem brillíroztunk, mégis itthon tartottuk két pontot. Azt vártuk ettől a szezontól, hogy új igazolásainkkal előre léphetünk, de az eltelt meccseket látva nemhogy az előrelépés nem következett be hanem inkább visszafelé fejődünk. Folyamatosan, minden mérkőzésen belül vannak olyan periódusok, amikor egyszerűen úgy megy át rajtunk az ellenfél, mint kés a vajon, nem tudunk egy találkozót, de még egy félidőt sem egy színvonalon végig játszani. Sajnos ez nem sok jót jelent, ha a folytatásban nem következik be gyökeres változás. Mint egy falat kenyér, annyira hiányzik Yezhikava, de az ő játékára még sokat kell várunk, jelenleg műtétje után lábadozik. A keretünk többre képes mint amit látunk tőlük hétről-hétre. Miért nem tudjuk ezt megmutatni, mi hátráltatja a csapatot? Mekkora szerepe van a kialakult helyzetben a vezetőedzőnek? Merre tovább Debrecen? IMG_20171019_004423Komoly kérdések ezek, amikre csak az idő adhat választ. Egy kérdésre azonban igencsak csattanós választ kaptak a lányok. Ez pedig a szurkolók véleménye. Nem emlékszem olyan mérkőzésre, ahol két perccel a meccs vége után már teljesen üres lett volna a B-közép. Reméljük, ez a drasztikus figyelmeztetés eléri célját.

Vasárnap még egy fontos mérkőzés vár ránk a nemzetközi porondon. Nem szeretném az ördögöt a falra festeni, de ha ott is ilyen teljesítménnyel rukkolunk elő, akkor idén is csak epizód szereplők leszünk az EHF Kupában. Kulcsfontosságú lesz, hogy mennyire sikerül kikapcsolni a vendégek játékából Alina Wojtast és Kinga Grzybt. Nem lehetetlen a lányok előtt álló feladat. Az este 18 órától megrendezésre kerülő rangadón az idegenben elszenvedett kétgólos hátrányunkat kell ledolgoznunk a továbbjutás reményében. A hétközi bajnoki nem okozott örömöt számunkra, de reméljük a lányok átérzik a helyzet súlyát és ha kell csúszva-mászva de legyőzik a Lubin csapatát.

EHF Kupa selejtező 2. forduló 2. mérkőzés

Hódos Imre Rendezvénycsarnok
DVSC-TVP – Zaglebie Lubin
2017. október 22. 18:00
Játékvezetők: Marta Sa – Vania Sa.

Mindent bele Hölgyeim! Hajrá Debrecen, Hajrá Loki!

(Képek forrása: dvsckezilabda.hu, haon.hu)

  • öcsisajt

    Úgy látszik homok került a gépezetbe? Nem ment a csapatnak a Fehérvár ellne páran kicsit indiszponáltan játszottak. Viszont Tiselj mester kezdi átvenni “nagy tudású”? Elemér stílusát már ami a vereség magyarázását illeti. A nemzetközi meccsre hivatkozik,hogy kevés volt az idő a pihenésre? Nem kellene vagy akkor hanyagolni kell a nemzetközi szereplést ha nem bírják erővel. Azért ha azt nézzük a Lublin elleni meccs előtt nem kevés idő volt meccsek nélkül.

  • Sanyi Tóth

    Nyüzi szegényem mit csináljon labda nélkül? Talán egy lövése volt. A szélek egyébként is működnének, csak a belső hármasunk Lottét leszámítva olyan körülményességgel veszi észre a kínálkozó lehetőségeket, hogy rendre elpárolognak a sanszok, és labdák sem nagyon érkeznek… Leszámítva az első negyedórát, amikor Vica szórta magát rendesen.

    Nagyon össze kell tenni magunkat a visszavágóra. Csengét és Madalinát felhozni mentálisan, beállókkal is kezdeni valamit, mert már meccsek óta súlytalanok vagyunk azon a poszton. Azt a kevéske jót meg valahogy konzerválni kell. Plusz Tiseljnek is lehetne több ötlete annál, minthogy folyton azt a figurát erőlteti, ami éppen működik. Ez egy pontig rendben van, de nem lövethetünk mindig ugyanazzal a játékossal gólt. Tegnap jóformán csak Punkonak készítettünk elő, amit egy idő után a legfogalmatlanabb csapatok is képesek lereagálni, nemhogy a Deli-brigád… szóval nagyon gyorsan fel kell számolni az egysíkúságot, mert így sehol és senki ellen nem lesz keresnivalónk.

    A lubini meccs után azt mondtam, hogy dacára a mindösszesen kétgólos mínusznak, ki fogunk esni. Most a tegnapi botránygyenge csörte után meg úgy vélem, tovább fogunk menni vasárnap. Fene se érti a logikámat, de ami tény, hogy a Csajok tavaly is nagyon szépen rendezték a sorok a kínos zakók után. Ez aligha változott, azt viszont csak remélni tudom, hogy Tone is partner lesz ebben.

  • Kis János

    Érdekes volt Tone második időkérése mert 25:02-kor állt meg az óra az eredményjelzőn, és edzőnk furán nézett a szövetség delegáltjára amiért elvinné a harmadik táblát… Megbeszélték ugyan, de számomra az jön le, hogy nem stimmel vele valami, érdekes volt egy korábbi cikk miszerint majdnem távozott a nyáron végül mégis maradt… Lehet már megbánta…

  • Kis János

    Bekapcsolta a kifogásgenerátort, a Siófok elleni vereség után lenyilatkozta nem számított Damnjanovic játékára holott nem titkolta előle senki, most meg nem volt elég idő. Bajnokit utoljára szeptember 21-én MK-t október 4-én játszott a csapat. A meccsek között mivel töltötte az időt? Biciklizett? Mert a csapaton nem látszik a nagy csapategység…

  • LokiFan

    Igeeeeeeeeeeen!!! Ez már szép játék volt, és megint a szív diadala. Illetve a szurkolás is fenomenális volt. Várom már a jövő heti összefoglalót tőletek!