LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Szégyenteljes szezonkezdet

Alighanem kevés olyan szurkoló volt, aki ne optimistán várta volna a Dorog elleni Magyar Kupa nyolcaddöntő odavágóját, a pesszimistábbak is csak nyögvenyelős, egygólos győzelmet vártak, de abban mindenki egyetértett, hogy a párharc Debrecenben rendezett összecsapását előnnyel zárjuk majd. Mindebben csak megerősített minket Herczeg András kezdőcsapata, hiszen kvázi a legjobbakat küldte a pályára 1-2 kivétellel. A meccs képe és maga az eredmény azonban elkeserítő és felér egy kijózanító pofonnal. Próbáljunk utánajárni az érthetetlen produkciónknak.

stadion12

Ahogy azt a bevezetőben is említettem, egyértelmű esélyese volt a párharcnak a Loki, hiszen a Dorog az NB II középmezőnyében szerénykedik és több kulcsemberét is nélkülözni volt kénytelen a mai találkozón. Herczeg András pedig nem akarta a véletlenre bízni a dolgot, hiszen a lehetőségekhez mérten a legerősebb kezdőt igyekezett a pályára küldeni. Az őszi alapcsapatból csupán Bényei és Szatmári hiányoztak, előbbi helyett Kuti, utóbbi helyén pedig Mészáros játszott, tehát elmondható, hogy Kutit leszámítva a legerősebb kezdőcsapatunk volt a pályán.

Ez egyébként két okból is teljesen logikus húzásnak tűnt: egyrészt tekinthető volt ez egy főpróbának a tavaszi rajt előtt, és mivel szombatig bőven van idő pihenni, így nyugodt szívvel fel lehetett küldeni a legjobbakat a pályára, amolyan szezon előtti utolsó edzőmeccs fílinggel. Másrészt nem volt mindegy, hogy milyen eredményt érünk el, hiszen egy esetleges nagy arányú győzelem esetén megtehettük volna, hogy egy hét múlva Dorogra már egy jóval tartalékosabb csapattal állunk ki, így a legjobbak pihenhetnek a két bajnoki között. A terv tehát jó volt, csak a megvalósításba csúszott hiba…

dvscdorogkezdok

Az első félidőt nehéz bármilyen módon is elemezni, focira emlékeztető megoldások közül keveset láthattunk. Meddő mezőnyfölényben futballoztunk, többnyire a Dorog térfelén járattuk a labdát, de komoly helyzetekig csak kevésszer jutottunk el, amikor pedig igen, akkor rendre rossz megoldásokat választottunk (gondolok mondjuk Varga Kevin lövésére üres kapuval szemben), vagy pedig les miatt állította meg az akciót a játékvezető – ebből elég sok akadt egyébként. Néhány játékosunk teljesítménye csalódást keltő volt, különösen Bódi volt az, aki ritka gyenge napot fogott ki: rossz helyezkedések, pontatlan passzok, és még egy sárga lap is, ami után benne lógott a levegőben a piros. De rajta kívül Tőzsér, Varga és Könyves sem sziporkázott – sajnos épp ők felelnek a támadásépítéseinkért, így nem csoda, hogy nem igazán tudtunk helyzeteket kialakítani. Így aztán joggal vártuk már a 30. perc környékén, hogy érjen véget az első félidő, mondván hogy a második ennél csak jobb lehet…

A félidőben egyet cseréltünk, Tabakovic váltotta a gyengén játszó Bódit, ezzel pedig Könyves húzódott ki a jobb szélre, míg elöl két magas emberrel próbáltunk rohamozni. Kevéssel a második félidő kezdete után Tőzsér szabadrúgását ütötte oldalra a kapus, a kipattanót előbb Tabakovic nem tudta éles szögből a kapuba juttatni, de ami ennél is nevetségesebb volt, hogy az elé pattanó labdát Takács sem tudta az üres kapuba bevágni. Némileg váratlanul szereztünk vezetést az 55. percben, Tőzsér középre adásába Kinyik ért bele, a kapus pedig már tehetetlen volt. Mintha a gól megnyugtatott volna minket, és beletörődtünk volna, hogy ma ennél többre nem futja, mindenesetre hasonlóan váratlanul jött a dorogiak egyenlítése is: Ferenczi pattogósan hazatett labdáját hosszan vette át Nagy, a tőle elpattanó labdára lecsapó Kovács pedig az üres kapuba lőtt.

Innentől fejben teljesen szétestünk, fejvesztve rohamoztunk, a meccs utolsó szakaszában pedig már háromvédős rendszerre álltunk át, és mindent egy lapra feltéve támadtunk. Kicsit emlékeztetett Pontes mentalitására, aki ész nélkül hajigálta be a támadó szellemű játékosokat vesztes állásnál, amivel csak még jobban összezavarta a csapatot. Az idő előrehaladtával pedig nem hogy nem tudtunk helyzeteket kialakítani, hanem a kinyíló védelmünknek köszönhetően a Dorog jutott el egyre többször a kapunkig, így aztán nem is volt előzmény nélküli a 82. percben összehozott buta tizenegyes (fun fact: Kinyik három másodpercen belül kétszer is büntetőt érően faultolt). A végén még mi is kaphattunk volna egy jogos büntetőt, de Takács ahelyett, hogy kecsegtető helyzetben gólt próbált volna szerezni, inkább mindenáron el akart esni.

dorog2

 Játékosok értékelése

Nagy Sándor (3) fontos védésekkel vétette észre magát az első félidőben, majd a másodikban nagyjából akkorát hibázott, mint az első tétmeccsén a Mezőkövesd ellen… Ha a folytatás is hasonló lesz, akkor nem baj, hogy most ellőtte a szokásos bakiját, de ilyet többet nem szeretnénk tőle látni.

Kuti Krisztián (2) sajnos újfent bizonyította, hogy miért csak a megye I-ben kap lehetőséget, átjáróház volt az ő oldala a teljes meccsen. Kinyik Ákos (3) szerzett egy gólt, majd szépen ellensúlyozta ezt egy összehozott büntetővel, ráadásul azt a bravúrt is sikerült végrehajtania, hogy három másodpercen belül kétszer is büntetőt érő megmozdulást vétett – hogy Németh Ádámnak ne kelljen hezitálnia azon, hogy a kezezésére befújja a tizenegyest, még gyorsan alávágott Sitkunak. Mészáros Norbert (4) ma a jobbak közé tartozott, nem rajta múltak a bekapott gólok. Ferenczi János (4) az első félidőben csalódás volt, a másodikban már felfelé lógott ki, bár az első gólnál ő hozta kellemetlen helyzetbe Nagyot a pattogós hazaadott labdával.

Bódi Ádám (2) mintha nem tudta volna, hogy milyen rendezvényen van, ha valaki nem ismerné, azt hinné, hogy sportágat tévesztett. Nagyon homály volt, félidei cseréje jogos volt. Tőzsér Dániel (3) a pályán volt egyáltalán? Sajnos igen, mert többször is rosszul passzolt. Aleksandar Jovanovic (3) kemény védőmunkájának nyoma sem volt, átjáróház volt a középpályánk. Varga Kevinről (3) hasonló dolgok mondhatóak el, mint Bódiról, bár ő egy fokkal jobb volt. Ajtó-ablak ziccere és több kecsegtető helyzete is volt, mindegyiknél rossz megoldást választott.

Takács Tamás (3) ma csetlett-botlott, a második félidőben büntetőt ért volna, amikor a kapus buktatta, de jár a fekete pont, amiért tiszta gólhelyzetben nem gólratörően próbált játszani, hanem mindenáron a kontaktot kereste. Könyves Norbert (3) sem ma játszotta élete meccsét, képtelen volt megnyerni a párharcait.

A cserék közül Haris Tabakovic (3) nem tudott hozzátenni sokat a játékunkhoz, a Varga helyére érkező Sós Bence (3) pedig szintén csak rossz megoldásokat tudott felmutatni. Tisza Tibor becserélése pedig már a veszett fejsze nyele volt, semmi érdemlegest nem láttunk tőle.

Nem az eredmény bosszantó első sorban (dehogynem, az is, hiszen egy NB II-es csapattól kaptunk ki otthon), hanem a mutatott játék. Elkeserítő volt több játékosunk hozzáállása is, és ilyenkor óhatatlanul jönnek az összeesküvés elméletek a 15x-ös vendégoddsal kapcsolatban… Feladta magának a leckét a csapat, mert a Balmazújváros ellen hatalmas javuláson kell keresztülmennünk, miközben a visszavágón sem lesz lehetőségünk a pihenésre, ha tényleg komolyan gondoljuk a Magyar Kupát. Ennél csak jobb jöhet.