LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Throwback Thrusday #4 – Az első trófeák emlékére

Throwback Thursday (“visszatekintő csütörtök”) egy, a közösségi médiában elterjedt szleng, jellemzően egy olyan esemény, vagy fotó csütörtöki napon történő felelevenítése, ami régebben történt, adott esetben éppen az aktuális napon. Új rovatunk azért kapja ezt a nevet, mert minden csütörtökön felelevenítünk egy olyan eseményt, történést, vagy mérkőzés(eke)t, melyek régebben történtek, és valamiért köthetők az adott naphoz/héthez/évhez. Ezen a héten ismét egy jeles dátumot ünnepelünk, ugyanis éppen 19 éve annak, hogy a DVSC megszerezte története első trófeáját.

Május 17-éhez, illetve a hozzá tartozó játékhéthez számos érdekes mérkőzés és esemény kötődik még, ezeket elevenítjük fel most.

1999. 05. 20. # DVSC-Epona – Lombard FC Tatabánya 2-1 # Magyar Kupa döntő

Különleges dátum ez a DVSC életében, hiszen 1999-ben játszotta története első kupadöntőjét a csapat. Ugyan az 1998-1999-es szezonban a bajnokságban csak a kilencedik helyen zárt a vasutas csapat, a kupában egészen a döntőig menetelt. A váci Ligeti Stadionban megrendezett döntőben a másodosztályban a bajnokságot nagy fölénnyel megnyerő Lombard FC Tatabánya volt az ellenfelünk (akkoriban az a Bíró Péter volt a csapat tulajdonosa, aki később megfordult Szombathelyen és Pápán is). A mieink a Téglási – Bodnár, Goian, Pető – Dombi, Sándor Cs., Vadicska, Bagoly, Böőr – Sabo, Ilea összeállításban vették fel a harcot a veterán Kiprich József vezette bányász csapat ellen. Garamvölgyi Lajos vezetőedző egy isteni sugallattól vezérelve nevezte a kezdőbe azt a Bagoly Gábort, aki nem számított alapembernek, de valamire nagyon ráérezhetett, mert az ő góljával szerzett vezetést a Loki a 21. percben. Az 50. percben azonban Kiprich egyenlített, és sokáig úgy is tűnt, hogy nem tudja dűlőre vinni a dolgot a két csapat, mígnem a 80. percben egy igen vitatott találattal szerezte meg a trófeát a DVSC: egy jobb oldali szögletet követően Vadicska fejelt, és a felvételek tanúsága szerint Gelei még bőven a gólvonal elől húzta vissza a labdát, ám az akkoriban a világ egyik legjobb bírójának számító Puhl Sándor megadta a találatot. Ezzel a Loki bezsebelte története első trófeáját, amit aztán a 2000-es évektől kezdve számtalan másik követett még.

2003. 05. 17. # Siófok – DVSC 3-5

Egy érdekes és gólgazdag találkozó tizenöt évvel ezelőttről. A Borsodi Liga 2002-2003-as kiírásának tavaszi rájátszásában találkoztunk a balaton-parti együttessel. A mieink a dobogós helyért álltak harcban, míg a Siófok tisztes távolságból követte az élen álló csapatokat. Az első félidőben a hazaiak szereztek vezetést, amit Böőr Zoli egalizált a félidő végén, az öltözőbe tehát 1-1-el vonulhattak a csapatok. Az igazi őrület azonban a második félidőben következett, egészen pontosan a meccs utolsó bő húsz percében: először Sumudica góljával átvettük a vezetést, ami után egy perccel a hazai csapat rögtön egyenlíteni is tudott. Sokáig nem örülhettek, mert jött ismét Böőr, majd Kiss Zoli is beköszönt, a kegyelemdöfést pedig Sumudica adta meg a 82. percben. A végeredményt Juhász Tamás állította be büntetőből a 90. percben. A Loki a szezon végén megszerezte a harmadik helyet, a Siófok az ötödik helyen zárt.

DVSC: Tomic (Balogh J., 54′) – Bernáth, Éger, Szekeres, Selymes – Böőr, Vincze, Sándor T. (Flávio, 85′), Habi – Bajzát (Kiss Z., 61′), Sumudica

2005. 05. 14-15. # DVSC – Békéscsaba 5-1 # Először bajnok a Loki!

Az első bajnoki cím mindig a legszebb, még akkor is, ha nem a pályán ünnepled. No persze átvitt értelemben. A 2004-2005-ös szezonban a bajnokság hajrájában már csak az volt a kérdés, hogy mikor biztosítja be matematikailag is a Loki története elsőségét. Erre leghamarabb három körrel a vége előtt, a 28. fordulóban volt lehetősége a csapatnak, de ebben az esetben is csak úgy, hogy nem a pályán sikerült kiharcolni. Ekkoriban ugyanis még emlékszünk, a fantasztikus RTL vasárnap délelőttönként közvetített az NB I-ből, így a nagy rivális Fradi pécsi vendégjátékára csak másnap került majd sor. A biztos bajnoki címünkhöz nekünk győzelem, a Fradinak vereség kellett. Mi május 14-én, szombaton megtettük a kötelező lépést és leigáztuk hazai pályán a nagy rivális Békéscsabát, az 5-1-es kiütéses győzelem pedig azt jelentette, hogy már csak a Fradinak kellett kikapnia. Erre másnap, 15-én sor is került, a pécsiek 2-0-ra győztek a zöld-fehérek ellen, így esett meg az, hogy első bajnoki címünket nem a pályán, hanem egy nappal később a TV előtt ülve ünnepeltük. Persze aztán az igazi fieszta sem maradt el, még aznap spontán ünneplést szerveztek a főtérre, de egy héttel később, az utolsó hazai bajnoki után (ami stílszerűen a Pécs ellen volt, és sosem felejtem el, mekkora taps fogadta a pályára bemelegíteni érkező pécsieket) megtörtént az éremátadás, és egy újabb ünneplés is (erről majd jövő héten). Akkoriban még ki voltak éhezve a debreceni drukkerek az ilyen sikerekre, hiszen közel 50 ezren (!!!) ünnepeltünk a Kossuth téren.

Így nyilatkozott Dombi Tibor a történelmi pillanat után: “Soha sem felejtem el: Hollandiában légióskodtam, Utrechtben egy parkolóban az autómban ültem, amikor Tobe (Sándor Tamás) hívott telefonon. Akkor ő Jeruzsálemben futballozott, s azt mondta: menjünk haza, és csináljunk bajnokcsapatot a Lokiból. Hazajöttünk, és beteljesült az álmunk. Titkon reménykedtünk benne, hogy már ezen a hétvégén bajnokok lehetünk, de nem terveztünk ünneplést, ennek tudható be, hogy a csapat szanaszét van. Egyfolytában cseng a telefonom, a szilveszteri jókíváncság-áradat a mai naphoz képest csendes megemlékezés volt.” 

2014. 05. 16. # Eláztunk Felcsúton

Nem feltétlen említhető egy lapon a többi emlékezetes pillanattal, számomra mégis felejthetetlen marad. Közel voltunk a hetedik bajnoki címünk bebiztosításához, ehhez el kellett volna hoznunk az utolsó előtti fordulóban a három pontot Felcsútról. A 29. forduló pénteki játéknapján keltünk útra a 300 km-es útnak, és bizony mire odaértünk, már jókora eső áztatta a miniszterelnök szülőfaluját. A stadionba belépvén pedig már gyakorlatilag tényként közölték velünk, hogy itt ma nem lesz meccs. Végül nem is lett, ugyanis az alig egy hónapja átadott Pancho Aréna képtelen volt elvezetni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, így játékra alkalmatlan volt a pálya minősége. A pótlásra egy hét múlva került sor, a “megismételt” meccsről pedig majd a jövő heti cikkünkben külön megemlékezünk… 😉

Ezen a napon történt még:

  • 1980. 05. 17. # DMVSC – Pécsi Munkás SC 1-1
  • 1985. 05. 17. # DMVSC – Videoton SC 1-0 (Az UEFA-kupa döntős Videotont győztük le)
  • 1997. 05. 17. # DVSC-Epona – Pécsi Mecsek FC 3-1
  • 2000. 05. 17. # DVSC – Zalaegerszegi TE 2-2
  • 2004. 05. 17. #  Sándor Tamás lett a DVSC legeredményesebb játékosa az NB I-ben
  • 2008. 05. 17. # A DVSC-DEAC megnyerte az NB III-at és feljutott az NB II-be
  • 2008. 05. 17. # DVSC-TEVA – FC Fehérvár 3-0
  • 2009. 05. 17. # DVSC – MTK Budapest 2-2
  • 2013. 05. 17. # MVM-Paks – DVSC-TEVA 1-2
  • 2015. 05. 17. # DVSC-TEVA – Lombard Pápa FC 4-0