LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

DVSC-TVP: Bizonyítványosztás

Ha vége az évnek, célszerű levonni a tanulságokat, én is így tettem most. A következőkben egy értékelést olvashattok az igencsak csalódást keltő idényünkről. Remélhetőleg jövő ilyenkor sokkal pozitívabb hangvételű cikkben lehet értékelni a hátunk mögött hagyott szezont. Íme a lányok bizonyítványa a 2017-2018-as bajnokság végén!

Véget ért a 2017-2018-as szezon a női kézilabda NB I-ben, csapatunk a kilencedik helyen zárta a pontvadászatot. Nem erre számítottunk tavaly szeptemberben, mikor elkezdődött az új idény. Sérülések, formaingadozások, edzőváltás, ezek azok a külső tényezők, amelyek alaposan átírták a forgatókönyvet. Úgy gondoltam, egy kicsit elmerülök a számok világában, hátha megtalálom a választ, mi is okozhatta ezt a gyengén sikerült évet a korábban már megnevezett hátráltató történéseken kívül.

Tone Tiselj vezérletével vágtunk neki ennek a szezonnak, keretünket elég erősnek éreztem ahhoz, hogy valami nagyot alkossunk, érkezett hozzánk a BL győztes ETO-tól egy tehetséges fiatal szélső Hársfalvi Julcsi személyében, egy EHF-kupa győztes irányító, Lotte Grigel, egy beálló, Arna Sif Pálsdóttír, aki testfelépítése, adottságai alapján a védekezésünk egyik oszlopa lehetett volna. Loki mezbe öltözött a szintén védekezésben hasznosabb Hajduch Csenge, illetve belevágott a légiós életbe Madi Zamfirescu, akit a román kézilabdázás egyik nagy tehetségeként tartanak számon. Természetesen úgy hittem, ebben az idényben is meghatározó lesz Karyna Yezhykava is, akit nagyon megszerettünk itt a cívisvárosban. Aztán úgy hozta az élet, hogy minden meccsre jutott(ak) hiányzó(k), meghatározó játékosaink több időt töltöttek az orvosnál mint a pályán.

Hogy nem csak negatív dolgokat kell leírnom, az annak köszönhető, hogy decemberben karácsonyi ajándékként visszatért hozzánk Jeca Despotovic. Örömünket a megdöbbenés váltotta fel ugyanis január elején kiderült, hogy a klub és Tone megegyezett egymással arról, hogy külön utakon folytatják. Év közben nehéz lett volna elismert edzőt szerződtetni, ugyanakkor jelentkezők biztos lettek volna erre a feladatra. Meglepő húzás volt Vida Gergőre bízni a csapat vezetését. A korábban csak utánpótlás csapatainknál dolgozó szakembert mély vízbe dobták. A szezon végén már nyugodt szívvel mondom ki, Gergő helytállt, visszatekintve ma már egy két dolgot lehet másképp csinálna, de azt mondom, abban a helyzetben, amiben átvette a csapatot, abból sokkal többet nem lehetett kihozni.

Számok nyelvén a 2017-2018-as idényünk: 26 mérkőzés, 10 győzelem, 2 döntetlen, 14 vereség. Huszonkét pontot gyűjtöttünk. 662 gólt szereztünk, ebből 88 találat született hétméteresből. Védekezésben nem voltunk a topon, ezt jelzi a 706 kapott gól, gólkülönbségünk -44. Hatvanhét sárga lapot mutattak fel a sporttársak játékosainknak ezen a huszonhat találkozón, nyolcvannyolc alkalommal állítottak ki DVSC játékost ebben az idényben. Száztizenhét büntetőt végezhettünk el, amiből nyolcvannyolc gólt értünk el, ez hetvenöt százalékos hatékonyság. Legnagyobb arányú vereségünket a Győr otthonában szenvedtük el (36-16).

Legnagyobb arányú győzelmünket a Vasas ellen idegenben értük el (23-32). Hazai pályán hat-hat győzelmünk és vereségünk mellett egy döntetlennel zártuk az idényt (ez 13 pont). Idegenben négy alkalommal diadalmaskodtunk, egy döntetlen és nyolc vereség a további mérlegünk (ez 9 pont). Házi góllövőlistánk élén Jelena Despotovic végzett kilencvenegy találattal, második helyen zárt Lotte Grigel nyolcvanhét góllal, a képzeletbeli dobogó alsó fokára Csáki Viki állhat fel nyolcvanegy alkalommal volt eredményes.

Büntetők értékesítése:

  • Csáki Viktória 65/47 = 72%
  • Lotte Grigel 23/20 = 87%
  • Román Dorina 15/11 = 73%
  • Karyna Yezhykava 6/4 = 67%
  • Pénzes Laura 4/3 = 75%
  • Juliana Borges Lima 2/2 = 100%
  • Hajduch Csenge 2/1 = 50%

A legtöbb sárga lapot Jeca Despotovic kapta, tizenegyszer figyelmeztették. A legtöbb kiállítást Hajduch Csenge kapta, tizenöt alkalommal kapott extra pihenőt a játékvezetőktől. Megfigyelhető, hogy a tabellán előttünk végző csapatoktól csak három pontot tudtunk elrabolni, ebből kettőt a Vác legyőzése jelentette, a fennmaradó pontocska pedig a Kisvárda elleni döntetlen után lett a nevünk mellé feljegyezve. A Hódosban a Siófok, Alba, DKKA trió ellen kellett volna legalább az egyik egységet itthon tartani, idegenben pedig a legfájóbb a Kisvárda, valamint MTK elleni vereségünk. Ezen találkozókon legalább hét pontot kellett volna szerezni. De mint mondtam, ez a hajó már elúszott, vagy lehet helytállóbb, ha azt a példát mondom, hogy ez a vonat már kisiklott…

Egytől tízig terjedő skálával könnyebb meghatározni melyik kézilabdázónk milyen évet zárt. Természetesen ez elég szubjektív pontozási szempont, ahány ember annyi látásmód, de törekszem az objektivitás talaján maradni. Ezek után nézzük a játékosok év végi bizonyítványát:

Varsányi Nóra – 5
Megfigyelhettük egész szezon során, hogy szélsőnk igencsak kiszolgáltatott helyzetben van, kevés alkalommal tudott ziccerbe kerülni, elég sokszor választott rossz megoldást, védekezésben elég gyakran lemaradt ellenfeléről. Jóval többet játszott mint Csáki Viki, de nem tudott a Békéscsaba elleni meccset leszámítva maradandót alkotni.

Karyna Yezhykava
Szegény ’Jezsit’ az ág is húzza, most ő felmentést kap.

Csáki Viktória – 6
Csupán azért kap jobb osztályzatot, mint ’Nyüzi’, mert a büntetőket elég jó hatásfokkal értékesítette, illetve ha elhibázta a hetest, több alkalommal is ő eszmélt leghamarabb és gólhoz segítette csapatunkat.

Hársfalvi Júlia – 4
Azért jött a Lokihoz, hogy játékperceit növelje, illetve maradjon a válogatott közelében. Előbbi többé-kevésbe sikerült, utóbbitól viszont nagyon távol van, labda nélkül nehéz csodát tenni, mégis az ő teljesítménye a szezon legnagyobb csalódása. Azt nem lehet mondani, hogy nem vette a szívére a csapat sorsát, mégis keserű szájízzel távozik.

Anna Punko – 7
Balszerencséjére ő is megsérült, ráadásul egy edzőmeccsen az Adony ellen. Mikor pályán volt, több alkalommal is csapatunk vezéregyénisége volt, kiegyensúlyozottabbnak láttam, mint az első debreceni szezonjában, azt érzem, a jövő évben Kovács Annával párban jól megoldja feladatát.

Horváth-Pásztor Bettina – 7
Felemás idényen van túl ő is, akadt olyan mérkőzés, amikor lehúzta a rolót és kivédte az ellenfelek szemét, máskor a gyengébb lövések is kifogtak rajta. Tegnap a válogatottban is bemutatkozhatott, ahhoz, hogy ott megragadjon, hosszabb távon kellene kiegyensúlyozottan játszani, ilyen ingatag formával nehéz helyzetbe hozza magát.

Tóvizi Petra – 7
Adok neki egy hetest biztatásként, szép jövő áll előtte, abban a helyzetben van, hogyha nem érkezik új beálló, akkor neki kell első számúnak lennie, képes rá, hogy megállja a helyét!

Vantara-Kelemen Éva – 7
Csapatkapitányunkra is igaz, amit már említettem, labda nélkül nehéz, ugyanakkor lövései kicsit pontosabbak, mint a Varsányié. Hatost adtam volna neki is, de végül a hetes mellett döntöttem, mégpedig azért, mert meghatározó tényező a csapat életében. Védekezésben lehetne határozottabb.

Hajduch Csenge – 6
Előző klubjában, Székesfehérváron szinte teljesen kiírtották belőle a támadó énjét, itt a Lokiban is védekezésben hárult rá nagyobb feladat, Punko kiválása után jóval többet volt a pályán, több lenne benne, sajnos ebben az évben nem mutatta meg mi is rejlik igazán benne.

Sirián Szederke – 6
Furának tűnhet, hogy alacsonyabb osztályzatot kap mint Tóvizi. Lehet nem jól állok az ő helyzetéhez, de úgy vélem, egy olyan játékos, aki BL győztes (bár csereemberként), az utóbbi időben egyre stabilabban ott van a válogatott közelében, attól elvárható lenne, hogy húzóember legyen csapatában. Klikovac távozása után ő lett a kezdő beállónk, nem élt a lehetőséggel, illetve az talán pontosabb, ha úgy mondom, miután kiderült, hogy távozik, utána felszabadultabban és jobban játszott, mint az szezon elején, erre a Szedire lett volna szükség egész évben.

Madalina Zamfirescu
Több sérülés is hátráltatta, ősszel a bokájával bajlódott, a tavasza sem volt zökkenőmentes, szerintem jobb, ha őt sem osztályozom.

Lotte Grigel – 7
Dán irányítónknak sem volt könnyű szezonja, azonban amikor tudott játszani, és kezdett formába lendülni, akkor látható volt, hogy remek érzéke van ehhez a játékhoz. Több mérkőzésen is rajta látszott leginkább az akarás (Siófok elleni hazai, MTK elleni idegenbeli meccs). Amennyiben elkerülik a sérülések a következő szezonban, a legjobb DVSC játékos lehet. Büntetőit kiváló hatékonysággal (87%) értékesíti.

Arna Sif Pálsdóttír – 6
Tőle is jóval többet vártam, tavasszal a Békéscsaba elleni meccstől kezdve kapott egyre több lehetőséget, hellyel-közzel élt is vele. Ha csak ezt az időszakot nézném hetest adnék neki, de adott a kérdés, miért nem így teljesített a szezon elejétől?

Lajtos Nóra – 6
Sajnos ’Norcos’ is csak egy-egy meccsen nyújtott kiemelkedő teljesítményt, kevesebb lehetőséget kapott mint Betti, de a pályán töltött időben nem hozta azt a szintet, amivel stabilan első számú kapus lehetett volna.

Jelena Despotovic – 8
Csapatunk legjobbja, bár az év első felében ’igazoltan hiányzott’, miután visszatért berobbant, sokat fejlődött az elmúlt években, de a jó pap is holtáig tanul. Természetesen a hibák az ő játékában is jelentkeztek, de csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Gondoljunk bele, hogy mi lett volna, ha nem jön vissza, de inkább mégse gondoljunk ilyenekre, örüljünk, hogy „hazatért”.

Ezzel lezárom a 2017-2018-as szezont, köszönöm, hogy hétről hétre olvastátok cikkeimet. A lányok jól megérdemelt pihenőjüket töltik (páran még a válogatott keretekben vannak), de hamarosan kezdődik az új idényre történő felkészülés. Találkozzunk ősszel is a Hódosban! Kellemes pihenést mindenkinek!

Hajrá Debrecen! Hajrá Loki!