LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Kell ez nekünk?

Minden véget ér egyszer, így van ez az OTP Bank Liga 2017/18-as szezonjával is. Bajnokot már avattunk, az ezüstérmes kiléte is biztossá vált, viszont az utolsó fordulóban jó pár, mostanáig nyitva hagyott kérdés megválaszolásra kerül a kiesők és a NK-indulók személyei körül. A tavalyi évvel ellentétben idén a Loki nem az előbbi, hanem az utóbbi kérdésben érdekelt. A holnapi Újpest-DVSC meccsnek az a tétje, hogy a Debrecen lesz-e a negyedik csapat a Vidi, Fradi és Újpest után, aki leégetheti magát, akarom mondani, akit az a nagy megtiszteltetés ér, hogy elindulhat az Európa Liga-selejtezők végeláthatatlan kálváriájában. És ha igen, vajon az NB I bronzérmeseként, vagy negyedik helyezettjeként a kupagyőztes lilák mögött. Eszmefuttatósabb beharangozó cikk következik.

Jó pár hete látszik, hogy az amúgy is szűk keretünk olyan szinten el fog fogyni az utolsó fordulóra, hogy komoly gondot fog jelenteni Herczeg András stábjának, hogy kiállítson 11 normálisnak mondható képességű játékost, illetve hogy leültessen a padra legalább 2-3 olyat, akinek a beállításával ne adj Isten bővülnének a taktikai lehetőségeink. Ahogy pedig az már csak lenni szokott, a debreceni Murphy-törvény ismét életbe lépett, miszerint épp a legjobb játékosaink sérülnek meg. Mondjuk logikus: alibizésben nem lehet megsérülni, csak azt fenyegeti a sérülés, aki hajt és küzd a pályán. Viszont ahogy az utolsó meccsre leszünk kénytelenek kiállni, az még így is minden képzeletet felül-, vagy inkább alulmúl.

Nem számíthatunk majd Mengolóra, Kinyikre, Jovanovicsra és Könyvesre, illetve ezen felül Tabakovics edzéseket is hagyott ki a héten és végül nem fogja tudni vállalni a játékot, valamint Bódi Ádám lázas betegség miatt nyomja az ágyat. Ennek fényében a legnagyobb esély a Nagy Sándor – Ferenczi, Mészáros, Szatmári, Bényei – Varga Kevin, Tőzsér, Kusnyír, Sós – Takács, Tisza kezdő 11 játékára van. Egy gondolat erejéig eljátszhatunk esetleg azzal, hogy ha Herczeg tényleg a Felcsút elleni második félidő viszonylag elfogadható játékára kíván majd alapozni, akkor esetleg szerepet kaphat Bereczki a csatársorban, de a sérüléshullám épp eléggé felforgatta a csapatot, nem hinném, hogy tovább akarjuk rontani a helyzetet. Kosicky ujjsérülése miatt ráadásul Szabados vagy Kovács Péter lesz a cserekapusunk, de ez már tényleg sokadrangú probléma.

Ami ellenfelünket illeti, a hazai pályán játszó lilák a Magyar Kupa megnyerésével bebiztosították helyüket az EL-selejtezőiben (soha nem fogom megbocsátani a Felcsútnak, hogy miattuk az Újpestnek kellett szurkolnom a kupadöntőn), és mivel az UEFA-tól kapott három szezonos eltiltásukat letöltötték, el is fognak indulni ott. Nem hinném azonban, hogy csak emiatt jótékonyan, egyetlen szó nélkül maguk elé engednének minket. Biztos vagyok benne, hogy szépen (a mi legényeinknél legalábbis szebben) akarnak majd búcsúzni a hazai közönségüktől a nyárra, ráadásul mivel a vereség helycserét jelentene a Lokival, a döntetlen pedig a Honvéd-Vasas meccs kimenetelétől függően a harmadik helyükbe kerülhet, oda fogják tenni magukat. A kapujukban valószínűleg Gundel-Takács Bence próbál meg talpon maradni, előtte a Burekovics, Bojovics, Kálnoki-Kis, Balázs – Diallo és Onovo – Pauljevics, Zsótér, Szűcs – Novothny tízes fognak játszani.

Már esett szót a mérkőzés és az utolsó forduló tétjéről már esett szó, és bizonyára a kedves olvasók is százszor lematekozták már magukban, de rögzítsük a tényeket:

  • A Loki a harmadik, ha nyer az Újpest ellen
  • A Loki 4. helyen végez, ha nem veri meg az Újpestet, viszont nem nyer a Honvéd sem
  • Következésképpen a Loki indul a nemzetközi kupában, ha a Honvéd nem nyer, vagy ha mindkét csapat döntetlent játszik
  • A Loki az ötödik, ha vereséget szenved és a Honvéd szerez 1 vagy több pontot a Vasas ellen

Maga a meccs 19 órakor kezdődik, a sípot most utoljára Szabó Zsolt fújja majd. A találkozót az M4 Sport élőben  nem közvetíti, de körkapcsolás lesz valamennyi magyar bajnokiról. Ezen kívül az m4sport.hu-n találtok majd streamet.

Amit eddig leírtam, azok csupán a kötelező körök voltak a beharangozó műfaji és tartalmi követelményeinek teljesítéséhez. Ezeket ugyanúgy megtudhatjátok a DVSC.hu-ról, vagy bármelyik hírportálról. Most viszont beszéljünk komolyan! (szubjektív eszmefuttatás következik. Fontosnak tartom leszögezni, hogy ez Lucas Gonzalez véleménye, lehet velem egyetérteni és vitázni is)

Ismerjük a hivatalos retorikát. Debrecen megfiatalított, helyi kötődésű fiatalokra építő, tavaly majdnem kiesett futballcsapata a bronzéremért és a nemzetközi kupaindulásért száll harcba egy ősi rivális, ráadásul a forduló előtt felettünk helyet foglaló Újpest otthonában. Akkor miért nem ezzel a meccsel kelünk-fekszünk mi, Loki szurkolók egy hete? Miért nem ezzel van tele a helyi sajtó, miért nem tapossuk le egymást a vendégjegyekért és legfőképpen, miért nem zengünk ódákat a jelenlegi csapatról?

Mert ez a kép hamis. Átlátunk a szitán. Először is mindenki érzi a disszonanciát a Loki látszólagos jó helyezése és aközött, hogy 4:0-ra 3,14csáz el minket az akkor tök utolsó Balmazújváros, vagy épp a kupameccsen a Felcsút, vagy hogy egész tavasszal 1, azaz EGY bajnoki meccset nyertünk meg hazai pályán, viszont kikaptunk a Vasastól meg a Mezőkövesdtől. Másodszor vessünk egy pillantást a tavalyi és az idei tabellára. Az előző szezonban a Fradi 52 pontja nem volt elég a bronzéremre, alulmaradtak a szintén 52 pontos Vasas ellen. A Loki 41 pontja (amit idén csak 3-6 egységgel(!) fogunk túlszárnyalni) akkor a nyolcadik helyre volt elég. Most viszont az utolsó forduló előtt harmadik helyezett Újpest és a csont utolsó Diósgyőr között is csak 13 pont van. Tizenhárom! Ez azt jelenti, hogy a magyar első osztályban 9 csapat is 13 ponton belül van. Mi ez, ha nem a világ legkiszámíthatatlanabb, legerősebb pontvadászata? (egy mocskos nagy bundabajnokság körbeverésekkel és leadogatott, vásárolt, megegyezett pontokkal) Harmadszor ez a csapat korántsem annyira szerethető, fiatal és debreceni, mint amennyire szeretnék, hogy annak tűnjön. A 26.3 éves átlagéletkor csak azért annyi, mert javítják a statisztikát az olyan 18-22 éves gyerekek, akik vagy soha, vagy csak néha pár percre kapnak játéklehetőséget, de a keretben vannak, tisztelet a kivételeknek (Varga, Kusnyír). Nyílt titok az is, hogy az idáig nem sok szerepet kapó, vagy kölcsönben játszó magyar játékosainkat se tudatos koncepció részeként vettük elő és építettük be tavaly nyáron, hanem kényszermegoldásként, ami csak és ez a lépés kizárólag Herczeg áldozatos munkájának köszönhetően nem végződött katasztrófában. Negyedszer mi is a cél itt? Bronzérem és nemzetközi kupaselejtező. A bronzérem márpedig nem trófea, csupán a második a vesztesek közt. De hajrá, lehetünk mi a kopasz nyakú kappan a magyar bajnokság 9 szar csapatának szemétdombján. Ami meg a nemzetközi kupát illeti, szerintetek meddig juthatunk ezzel a sóher klubelnökkel, aki évek óta nem ad pénzt erősítésre, ezzel a kerettel, aki egy kulcsjátékos kiesését se képes rendesen megoldani, nem bírja a csütörtök-vasárnap ritmust? Az első/második kör után nem is leszünk kiemeltek, ha pedig szerencsénk van, majd a fehérorosz bronzérmes ejt ki minket, nem pedig az albán, amúgy meg már az augusztust se fogjuk megérni.

Adott tehát egy a magyar bajnokság langyos posványában is meglehetősen hektikusan teljesítő és helyenként minimum kétes tisztaságú eredményeket produkáló társaság kétes értékű célokért “harcolva” (náluk sose lehet tudni, valóban el akarnak-e érni ezt vagy azt), akiket ezek után igazán nem lehet hibáztatni, ha a kapitányuk azt találja mondani a Balmazújvárosi zakó után mosolyogva, felelősséget hárítgatva, hogy “nem voltak elég motiváltak”. A szívemre tettem a kezem és én se tudom azt mondani, hogy motivált lennék a holnapi Újpest-Loki megnyeréséhez, a bronz és a nemzetközi selejtező kivívásához. Talán ha nincs az a megalázó vereség a sárga-feketék ellen, most egész más lenne a véleményem. De így nem. Elvették a lelkesedésemet, elvették a motivációmat.

Kell ez nekünk? Akarunk Vörösmarty Mihály után szabadon “sok silány közt a legtűrhetőbb” lenni? Akarunk egy kétes biztonságérzetet adó látszatsikert (bronzos helyezést) elérni? Nekem nyolc. Aki elmegy, annak minden tiszteletem. A srácok pedig csináljanak, amit akarnak. Az őszi csapatot a magaménak éreztem, e mellé a tavaszi szenvedés mellé nem tudom adni a nevemet és a támogatásomat.

Tavaly ilyenkor egy 38 pontos, kiesés rémétől fenyegetett Loki mögé teljes mellszélességgel odaálltam. Azt mondtam, mindenkit ott akarok látni Kövesden és én magam is mindent alárendeltem az életemben ennek az egy meccsnek, a DVTK ellen pedig teli torokból szurkoltam. Most is azt mondom, az lenne a normális, hogy egy ilyen bronzcsata megmozgatja egész Debrecent és megtöltjük a lilák vendégszektorát. Az a gárda viszont… hogy is van a híres Simon Tibi idézet? Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! A tavalyi Loki sokszor játszott rosszul, egyes játékosok lélektelenül is (gondolok itt elsősorban Holman Dávidkára, aki csak egy ugródeszkát látott az egész DVSC-ben), de CSAPATSZINTEN sose játszott lélektelenül. Nem voltak nyilvánvaló alibi- meg bundameccsek. Ebből is látszik, nem az aktuális helyezések meg nem a keret összetétele azok, amik leginkább számítanak a szurkolóknak. Mi csak szurkolni akarunk valakiknek, akik megérdemlik!

Vajon én lettem kevésbé Loki-szívű, vagy a csapatunkat cserélték ki észrevétlenül egy társaságra, akit szeretnünk kéne, de legszívesebben néha levetetnénk többségükről a szent piros-fehér mezt? Döntsétek el Ti!

Mindörökké hajrá Debrecen!

Lucas