LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

InStat: 30-33. forduló elemzés

A szezon végeztével elemzős rovatunk is utolsó részéhez érkezik, ezúttal a 30-33. forduló mérkőzéseinek érdekesebb statisztikáit tekintjük át az InStat Football segítségével.

Első körben most is végigfutunk magukon az adatokon, hogy aztán részletesebben is kielemezzük őket. Íme tehát a 30-33. forduló statisztikái.

Átfutva az adatokat, semmi különöset nem észlelhetünk. A labdabirtoklás továbbra sem ránk jellemző jelenség, és a passzok számában is elmaradunk az átlagtól, a passzpontosságunk pedig sok esetben gyatra. Az elmúlt időszakban viszonylag sok lövéssel próbálkoztunk a meccseken, és a lövési hatékonyságunkkal sem volt komolyabb gond, más kérdés, hogy gólt viszont keveset szereztünk ezekből a lehetőségekből (4 meccsen 4-et). A párharcok megnyerése továbbra is gondot okoz, amin Kusnyír csapatba kerülése sem tudott javítani, de nem is első sorban miatta gyenge az átlagunk. Ha meccsekre vetítjük le az adatokat, akkor megfigyelhető, hogy a Diósgyőr ellen mennyire nem látszott meg, hogy a teljes meccsen emberelőnyben játszottunk, illetve ezek alapján a Balmazújváros elleni fiaskó sem lenne indokolt (bár az Újváros statisztikáit még nem láttátok arról a meccsről…). A számok alapján az egyetlen jó meccsünk a Felcsút elleni hazai mérkőzés volt az utolsó négy fordulóban.

Az InStat pontszámokat tekintve ezúttal is Tabakovics vitte a prímet, aki a szezon végén igazi szárnyalást mutatott be. A DVTK ellen például 355-ös pontszámot kapott, de még a Felcsút ellen is közel 250-es pontszámot sikerült bezsebelnie. A mostani átlagok olyan tekintetben nem túl sokatmondóak, hogy kevés játékosunk volt, aki mind a négy mérkőzésen pályára lépett volna, jellemezően két pályára lépés volt az átlagos az utolsó négy fordulóban. Visszaesést figyelhetünk meg Könyves esetében, bár neki csak két meccs jutott a sérülések miatt. Ezúttal a teljes szezon átlagát nem közöltük, ezzel majd egy külön cikkben szeretnénk foglalkozni.

Meccsről meccsre

DVSC – DVTK

Erre a meccsre már külön kitértem a fenti statisztikáknál. Elég meredek látvány, hogy egy 90 percig emberhátrányban futballozó, a kiesőzónában tanyázó csapat többet birtokolta idegenben a labdát, de még többet is passzolt pontosabban, emellett több párharcot is nyert. Azt gondolom, hogy ez óriási kritika a csapatunkra nézve, és abszolút joggal érezhettük azt, hogy hiába nyertünk, nem tett meg mindent a csapat a siker érdekében. Bár összességében a kapura kevésszer voltak veszélyesek a vendégek azon a találkozón, nem lett volna érdemtelen ha minimum egy pontot szereznek.

Balmazújváros – DVSC

Az egész szezon egyik legnagyobb “gyöngyszeme” volt ez a mérkőzés. Ezzel kapcsolatban is megemlítettem, hogy csak a mi számadatainkat látva nem is gondolnánk, hogy 4-0-s vereség kerekedett ebből, de nézzük a hazaiak számadatait: 26 kapura lövés, ebből 14 kaput is talált, sokkal több nyertes párharc, sokkal nagyobb labdabirtoklási arány, nincs is olyan mutató, amiben jobbak lettünk volna. Mondhatjuk, hogy ha Kosicky nem védett volna olyan jól, akkor simán kaptunk volna 6-7 gólt is (és még így is hibázott az egyik gólnál). Egyértelműen a szezon mélypontja volt ez a meccs.

DVSC – Felcsút

Ezen a meccsen már egy DVSC-hez méltó szereplést láthattunk. Bár az első félidő bőven hagyott maga után kívánni valót, a második félidei játékunk és mentalitásunk már rendben volt. Azért valamilyen szinten itt is beszédes, hogy a közel fél órát emberhátrányban lévő Felcsút ellen nem tudtuk többet birtokolni a labdát, és a párharcok tekintetében is alulmaradtunk. De nem akarok negatívkodni, ez a találkozó a végeredménytől eltekintve rendben volt.

Újpest – DVSC

Kicsit csúnya szóval élve, ezen a mérkőzésen 10-15 percet leszámítva semmit nem csináltunk. Kétszer többet volt a labda a hazaiaknál, feleannyit passzoltunk, azt is pontatlanul, és a hét próbálkozásunkból is csak kettő találta el az újpesti kaput. Így aztán nem is meglepő, hogy kikaptunk, még a végeredmény nem is tükrözi azt a fölényt, amit a számok mutatnak. A második félidő első 10 perce rendben volt, előtte és utána viszont mintha ott sem lettünk volna a meccsen. Valamilyen szinten méltó lezárása volt ez a meccs a tavaszi szezonnak, egyúttal a teljes évadnak.