LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Várunk vissza!

Múlt héten azok listáját szedtük össze, akik annak idején megosztó személyiségnek számítottak a DVSC-nél, és nem szívesen látnánk őket újra a DVSC szerelésében, most pedig azokat gyűjtöttük össze, akik már nem a DVSC igazolt futballistái, mégis örülnénk, ha a közeljövőben ismét piros-fehér felszerelést húznának magukra. Lássuk tehát, hogy hogyan is néz ki az általunk leginkább visszavárt játékosok top10 listája! Fontos, a listán csak jelenleg is aktív játékosok szerepelnek!

10. Vadnai Dániel

Az MTK-ban nevelkedett játékos 2013 nyarán került a DVSC-hez, amikor még Korhut Misi révén komoly riválisa akadt eredeti posztján. Ám univerzális játékosról lévén szó, Vadnai szépen helytállt a középpálya közepén is, Kondás Elemér ugyanis első sorban itt számított rá. Valami azonban félrement közte és a klub között, ugyanis másfél év után kérvényezte, hogy engedjük őt vissza az MTK-hoz. Nyilván nem kapott elég játéklehetőséget, de önmagában ez nem feltétlenül indokolja a váltást. Az MTK-nál sem ragadt meg sokáig, 2017 nyarán pedig Mezőkövesdre került, azóta ott futballozik a most 29 éves játékos.

9. Sós Bence

A DVSC saját nevelésű játékosa Hódmezővásárhelyről került fiatalon Debrecenbe. Az utánpótlásban több korosztályos csapatot is megjárt, mígnem egy másfél éves mezőkövesdi kölcsönjáték után 2017 nyarán a DVSC-vel kezdte meg a felkészülést. Ez ugyebár az előző szezonunk volt, ahol többször is kihangsúlyoztuk a szezon elején, hogy Bencétől sokat várunk az aktuális évben, most dobbanthat igazán nagyot. Jól is kezdődött számára a szezon, ám rendkívül peches volt: egyik sérülés követte a másikat, többhetes kényszerpihenőről visszatérve agyrázkódást szenvedett, így az őszi szezont gyakorlatilag végig kihagyta. Tavaszra már nem is tudta magát visszaverekedni a kezdőbe, hiszen addigra Varga Kevin foglalta el az ő pozícióját, de csereként beszállva több jó meccse is akadt. Végül nyáron a Vidihez igazolt, a Bódi-transzfer keretén belül került a fehérváriakhoz (mivel pénzt nem adtunk Ádámért, így a Vidi őt kérte cserébe). Székesfehérváron jól indult a karrierje, az első öt fordulóban pályára lépett, ám a szeptember 2-i Ferencváros elleni mérkőzés óta még csak a keretbe sem nevezték őt (többek közt két kupameccsen sem játszhatott, pedig nem sérült). Nagyon úgy tűnik, hogy Nikolicnál parkolópályára került, és amit a szezon elején még viccnek szántunk (nevezetesen hogy ne lepődjünk meg, ha jövő nyáron őt is visszakapjuk a Viditől másvalakiért cserébe) ténylegesen valóra válik 2019-ben…

8. Branislav Danilovic

Danilovic egy évig, a 2016-2017-es szezonban volt a DVSC játékosa, a Felcsúttól kölcsönben szerepelt nálunk. Bár ez volt az elmúlt évtized leggyalázatosabb szezonja a részünkről, Branislav játéka mégis sokszor üde színfolt volt, és nem kevés pontot köszönhettünk bravúros védéseinek. Hogy végül nem maradt, abban egyrészt közrejátszott a pénztelenség (nem tudtuk, vagy nem is akartuk kivásárolni), illetve jó teljesítménye láttán az NB I-be visszajutó falusiak is igényt tartottak rá. No meg persze ne feledjük a Ferenczivel történt afférját sem a Honvéd elleni meccsről… Ettől függetlenül ő egy jó kapus, amit az is bizonyít, hogy sikerült Hegedűst kiszorítania a kapuból, és ismét ő a PAFC első számú hálóőre – nem is teljesít rosszul.

7. Zsidai László

Vadnaihoz hasonlóan 2013 nyarán érkezett az MTK-tól, ahol lejárt a szerződése. Debrecenben hamar alapember lett és már a télen megválasztottuk őt az őszi szezon legjobb játékosának. Nagy érdemei voltak hetedik bajnoki címünk bezsebelésében, ám a nyáron visszatérő Varga Józsi miatt kevesebb lehetőséget kapott. Végül személyes okokra hivatkozva kérte, hogy engedjük el őt Felcsútra 2016 telén. Őt a mai napig szívesen látnánk újra a Lokinál, annak ellenére, hogy a felcsúti karrierje nem alakult túl fényesen, keveset játszik, és egyébként nyáron már 33 éves lesz.

6. Rene Mihelic

A szlovén játékos 2014 januárjában igazolt a Lokihoz, ahol rögtön alapember lett. Zseniális szabadrúgásgóljaira a mai napig szívesen emlékszünk vissza, komoly érdemei voltak neki is a hetedik bajnoki címünk megszerzésében, pedig csak fél éve volt még itt akkor. Valami feszkó nála is kialakulhatott a stábbal vagy a menedzsmenttel szemben, mert látványosan parkolópályára került, míg végül 2015 nyarán szerződést bontottunk vele. Rövid izraeli kitérőt követően megfordult azóta Lettországban, két éve pedig Indiában focizik a még mindig “csak” 30 éves játékos.

5. Selim Bouadla

Egy régebbi motoros következik a listán, hiszen a francia középpályás 2011 nyarán érkezett Debrecenbe egy sikeretlen szezont követően. Hamar alapember lett, és kulcsszereplője volt a veretlenül bajnoki címet szerző csapatnak. Négy évig stabil alapember volt, viszont karrierje mélypontja volt a Boriszovban összeszedett piros lapja, aminek (is) köszönhetően nyert állásból estünk ki a csoportkör kapujában. Szerződését nem újította meg, 2015 nyarán Portugáliába szerződött, ám a számításait nem találta meg a Coimbránál. Egy év után a horvát bajnokságban szereplő Slavenbe igazolt, idén nyáron pedig visszatért Franciaországba, a harmadik vonalban szereplő Stade Lavalba, ahol nem mondható, hogy alapember lenne. Nem idős még, hiszen Mihelichez hasonlóan 30 éves, ám úgy tűnik, hogy az ő pályafutása debreceni távozását követően rohamléptekben kezdett el hanyatlani. Mostani formájában aligha férne be, de a 3-4 évvel ezelőtti Bouadlát bármikor szívesen látnánk újra.

4. Dusan Brkovic

Ismét egy játékos, akinek nem a teljesítménye miatt kellett távoznia Debrecenből. Dusan 2013 és 2017 között volt a DVSC játékosa, ez idő alatt szinte folyamatosan alapembernek számított, kirobbanthatatlan volt a védelmünkből. Teljes joggal lett a 2016-2017-es szezon legjobb játékosa, ám épp azon a nyáron járt le a szerződése, aminek megújításával kapcsolatban a mai napig homályos történetek keringnek, hogy ki hibázott és ki nem engedett a két fél közül. Végül egy rövid lettországi kitérőt követően Bódog Tamás kérésére Diósgyőrbe igazolt, február óta pedig alapembernek számít a DVTK-nál. Most van a legjobb korban, januárban lesz 30 éves, ha úgy adódik, nagyon szívesen látnánk őt itt újra, de vélhetően a tulajdonosi körrel történő összezördülése miatt erre nem nagyon lesz lehetőség…

3. Varga József

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a top 3-ban már kizárólag saját nevelésű, a mai napig aktívan topszinten futballozó játékosok foglalnak helyet. A dobogó harmadik fokát Varga Józsi kaparintja meg, aki 2016-ig a DVSC igazolt futballistája volt, részese volt a BL és EL csoportkörbe jutó csapatnak is, illetve számos bajnoki címnek, 2015-ben pedig ő nyerte el a LokiBlog első év játékosa díját. Távozása neki sem volt teljesen tisztázott, a hírek szerint megromlott a viszonya a tulajdonossal, a lényeg, hogy 2016 nyarának végén Fehérvárra igazolt és egészen idén augusztus végéig volt a Videoton játékosa. Tevékeny részese volt a Vidi bajnoki címének, illetve még a BL selejtezőkön is pályára lépett. A szerb játékosokkal kialakult ellentéte miatt azonban kidobták őt a csapatból, előbb be sem nevezték őt az EL keretbe, majd szerződést is bontottak vele. Ekkor komolyan felvetődött, hogy visszatér Debrecenbe, ám inkább Felcsútra szerződött (elég erős a gyanúnk hogy akaratán kívül, irányítottan kellett odaigazolnia). Nemrég egy interjúban sejtelmesen elmondta, hogy szeretne még visszatérni Debrecenbe, de ennek nem most volt itt az ideje. Várunk vissza!

2. Balogh Norbert

Balogh Norbi az elmúlt évek legígéretesebben induló pályafutását produkálta DVSC nevelésként. Egészen fiatalon, 18 évesen bemutatkozhatott az NB I-ben, és nagyon hamar alapemberré vált a Lokiban. A 2015-2016-os szezonban már kulcsembernek számított az akkor még mindig csak 19 éves játékos, nem véletlen, hogy játékára hamar felfigyeltek a külföldi csapatok is. 2016 januárjában el is vitte őt a Palermo, méghozzá magyar szinten komoly átigazolási összegért. Az olaszországi kaland sajnos nem sült el jól számára, kevés lehetőséget kapott a szicíliai gárdában, ráadásul komoly egészségügyi problémái is akadtak az elmúlt szezonban. Idén nyáron a több játéklehetőség érdekében kölcsönadták őt Ciprusra az APOEL-nek, ám egyelőre ott sem kapott játéklehetőséget. Nagyon reméljük, hogy nem vész el a süllyesztőben, hiszen még mindig csak 22 éves. Lehet, hogy jót tenne neki egy év az NB I-ben, hogy ismét felépíthesse magát. Mi nagy örömmel várnánk őt vissza. Egyébként külön érdekesség, hogy a 4-2. helyen végző futballisták egyaránt elnyerték a LokiBlog év játékosa díjat (Norbi 2015-2016-ban végzett az élen), de rögtön a díj megszerzését követően (vagy Norbi esetében már hamarabb is) eligazoltak Debrecenből.

1. Korhut Mihály

Az első helyezett pedig nem más, mint Korhut Misi. Varga Józsihoz hasonlóan ízig-vérig Loki nevelés, egy féléves kaposvári kitérőtől eltekintve csak Debrecenben focizott. A 2011-2012-es szezonban vált alapemberré a balhátvéd poszton, ahonnan távozásáig kirobbanthatatlan volt. A külföldi játéklehetőség érdekében 2016 nyarán Izraelbe igazolt a Hapoel Beer Shevához, ahol kétszer is elhódította a bajnoki címet, és az Európa Liga csoportkörében is megmérettethette magát csapatával. Az elmúlt hónapokban súlyos sérüléssel bajlódott, ám mostanra maga mögött hagyta ezt az időszakot, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy visszakerült a válogatott keretébe is, és pályára lépett Észtország, valamint Finnország ellen is. A néhány nap múlva 30. születésnapját ünneplő játékost várnánk vissza leginkább egykori, és még jelenleg is aktív játékosaink közül, ez nem is véletlen, hiszen a listán szereplők közül is ő focizik pillanatnyilag a legmagasabb szinten.