LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Nagyító alatt: Luceafarul Oradea

Mint ismeretes, idén a DVSC szakított hagyományaival, hiszen egyedüli csapatként az itthon maradást preferálta a február elejei tavaszi szezonkezdet okán. Így aztán „low budget” felkészülést csinálunk. Játszottunk már a szlovák élvonalbeli Nagymihállyal, amelyet 4-1-re megvertünk, majd két magyar második vonalbeli csapat ellen cseppet sem meggyőző teljesítménnyel rukkoltunk ki. Az okokat természetesen lehet keresni, de ennek az írásnak nem ez lesz a célja, hiszen hétvégén újabb két ellenfél érkezik. Az első ellenfelünk a román másodosztályú Nagyvárad együttese lesz, de nem az FC Bihor, hanem egy fiatalabb kiadása a Körös parti Párizsnak, a Luceafarul Oradea. Most őket ismerhetjük meg jobban.

A 2001-ben alapított klubb teljes neve Clubul Sportiv Luceafarul Oradea, előtagjának jelentése magyarul esthajnalcsillag. Annak ellenére, hogy nagyváradi csapatról van szó, hazai mérkőzéseiket a Sanmartinban magyarul Váradszentmártonban található alig 2200 fős Stadionul Luceafarul sportkomplexumban játsszák. A jelenleg futó másodosztályú pontvadászatban a 14. helyet birtokolják eddig megszerzett 23 pontjukkal, de igen nagy a tülekedés az alsóházban, így nem lehetnek nyugodtak, hiszen a 19. helyezett Balotesti is csupán 4 pontra van tőlük.

A klub megalapítása eléggé szúrhatja a váradiak szemét, hiszen az ő olvasatukban az FC Bihor és a Nagyváradi Athétikai Club mondható lokálpatrióta klubnak, ugyanis az éppen felnőttkorba lépő Luceafarul csapata máig nem nagyon tisztázott, hogy hova is tartozik valójában. Elsődlegesen utánpótlás akadémiának szánták, azon gyerekek számára, akik körön kívül kerültek az FC Bihornál, amit Gavrila Ghilea, korábbi FC Bihor elnök alapított. 2006-ban azonban már a harmadik vonalban tették meg első szárnycsapásaikat, miután fuzionáltak a félixfürdői Baile Felix Lotussal. Ennek eredménye is igazán rövidtávú volt, mert bár feljutottak a nagyszalontai Libertyvel karöltve a másodosztályba, de forráshiány miatt kénytelenek voltak elállni a küzdelmektől. Ismétlés a tudás anyja alapon a következő évben már megnyerték a pontvadászatot a Szászrégennel egyetemben. Ekkor figyelt fel két üzletember, Giani Nedelcu és Mircea Crainiciuc a csapatra és a bákói Stinta és Rocar Bucaresti csapatával összeolvasztották, aminek köszönhetően a másodosztályban indulhattak, de az a próbálkozás hatalmas öngól volt, hiszen kiestek a Liga I előszobájának számító sorozatból.

Ezt követően újra Luceafarul Oradeaként folytatták, gyakorlatilag főnixmadárként a hamuból támadtak fel és két szezon elég volt számukra ahhoz, hogy újra a második vonalban szerepeljenek, de kis idő elteltével – 2014 tájékán – ismét szembesülniük kellett azzal, hogy nem volt elég nagy pénzügyi lehetőségük egy kiugró eredmény véghezviteléhez, így visszasorolták őket a negyedosztályba. Fantasztikus teljesítményüknek és Constantin Rosu gólérzékenységének (26 meccs – 51 gól) köszönhetően azonban hamar szintet léptek. Haladtak, mint kés a vajban és két szezon elteltével ismét a második vonalban találták magukat, ám ekkor ismét elfogyott a tudás és a szerencse, amit edzőkeringőkkel igyekeztek ellensúlyozni. Bár rosszul indult a szezon, végül a 10. helyen végeztek, köszönhetően többek között két kulcsjátékosuk, Claudiu Codoban és Marius Matei remeklésének.

A következő évben új tulajdonosa lett a klubnak Ioan Blidaru személyében, aki Cornel Talnar – Florentin Petre párost bízta meg a csapat irányításával és a biztonság kedvéért áldozott a keret megerősítésére is, de hatalmas arculcsapásként érte a tulajdonost a csapat eredménytelensége négy forduló elteltével. A gond elsősorban az volt, hogy olyan csapatoktól szenvedtek el arcpirító vereségeket, akik alacsonyabban rangsorolt csapatok voltak. Erre csak rátett egy lapáttal a Dacia Unirea Braila elleni 4-3-as vereség, ami után kiderült, hogy fogadási csalás gyanújába keveredett a csapat. Erre az elnök azt válaszolta, hogy leveszi a kezét a klubról és mindenki mehet amerre lát. Azonban egy váratlan esemény folytán egy Gorj megyei kétes hírű milliárdos, Nicolae Sarcina mentőövet dobott a klub részére, és megvásárolta azt, így a CS Șirineasa (manapság ACS Energeticianul) után második klubját szerezte meg. Ezek után az anyagi fedezet megvolt, de utóbbi klub hiába volt valceai, mégis Petrozsénybe helyeztette át. Ilyen vad terve volt a váradiakkal is, de eddig ez nem jött létre, holott volt róla szó, hogy Petrozsénybe, Resicabányába, Motruba vagy éppen Targu-Jiu-ba telepíti át a csapatot. Pontosan emiatt is lett a nagyváradiaknak rossz érzése, ugyanis nem érzik magukénak a csapatot, mert számukra az FC Bihor volt az etalon, akik 2016 januárjában csődbe mentek.

Jelenlegi keretükben jól mutatkozik a testvéri kapcsolat az ACS Energeticianul csapatával, hiszen több játékosuk is van onnan kölcsönben. Ezen kívül két nem román ajkú játékosuk van, a német Amir Hornfeck valamint a francia-komore szigeteki Kevin Moihedja. Házai gólkirályuk a középpályás, Alexandru Dulca 4 góllal. Claudiu Codoban távoztával azonban maradt még egy  háromgólos csatáruk Daniel Paraschiv személyében.

Mivel a mai nap a LokiBlog szerkesztősége a Bánka-Rakaczki Emléktornán vesz részt, így nem tudunk beszámolni a tavaszi szezon főpróbájának szánt felkészülési mérkőzésekről. Szívesen várjuk azonban olvasóink beszámolóit a kommentzónában a találkozókról!