LOKIBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Három pont a zsákban

Szombaton hazai pályán azt a Mezőkövesdet fogadtuk, aki ellen különösen nem megy az utóbbi időben. Aki nézte a LokiZóna csütörtöki adását, hallhatta, hogy döntetlent tippeltünk a mérkőzésre, hiszen a két csapat az elmúlt években rendszerint döntetlent, vagy döntetlen közeli eredményt ért el egymással szemben, arról nem is beszélve, hogy tavasszal az NB I-ben csupán egy győzelmet szereztek a mieink.

Ilyen gondolatokkal gyülekeztünk a mérkőzésre, ahova ezúttal is nagyjából 3000 fő volt kíváncsi a helyszínen (bár a pontos adatot most nem vetítették ki). A kezdőcsapatunk is jól mutatta azokat a gondokat, amikről hetek óta beszélünk mi is, vagy éppen Herczeg András is: nagyon szűk a keretünk. A Juvefan által megtippelt kezdőhöz képest két eltérést figyelhettünk meg. A támadósort a nem túl hatékony Szécsi-Takács duó alkotta, mögöttük a középpályán három állandó játékosunk mellé (Tőzsér, Haris, Varga) Bódi hiányában Jovanovics került be. A védősorban pedig szintén jobb oldalon kellett variálni, ahova ezúttal is Kinyik került be, mint jokerjátékos, a Ferenczi, Szatmári, Pávkovics megszokott hármas mellé. A kaput ezúttal is Nagy Sándor védte. A Mezőkövesd a Szappanos, Vadnai, Pillár, Szeles, Silye, Meskhi, Molnár, Bertus, Katanec, Cseri, Koszta tizeneggyel lépett pályára.

A kezdőrúgást követően egyből érzékelhetővé vált az, ami az egész meccsre jellemző volt: a DVSC irányítani akarja a találkozót, és igenis mindent megtesznek majd a gólszerzésért – de semmiképp sem a  biztos védekezés rovására. Így a két csapat játéka igazából igen-igen kioltotta egymást, hiszen mindkettő a védekezést tekintette alapfeladatnak, “csak gólt ne kapjunk” alapon. Ahogyan a játék képe is már a mérkőzés elején kialakult, úgy látszódott az is: itt ma nem sok gólt fogunk látni – ha egyáltalán betalál valamelyik csapat. A kontratámadások ugyanis vagy az egyéni hibák, vagy az ellenfél védekezése miatt mindkét oldalon igen hamar elhaltak, rendezett védelem ellen pedig szinte esélyek sem mutatkoztak a csapatok előtt.

Egy-két távoli kísérlet után aztán jött egy jó lövés-védés kombináció, a kipattanót pedig Szécsi meglepő higgadtsággal vágta kapuba, azonban a gólt lesről szerezte, maradt a 0-0. Ekkorra már abban is biztos voltam, hogy a pontrúgások hozhatják el a sikert számunkra, hiszen egyébként is jellemző ránk, hogy a szögletek és szabadrúgások után gyakrabban örülhetünk gólnak. Ez végül be is igazolódott, mégis némileg váratlanul.

Történt ugyanis, hogy egy szögletet követően mindenki felett átszállt a labda, Szatmári mellkassal a tizenhatos vonalán álló Kinyiknek készítette le a labdát, aki pedig pattanás után védhetetlenül küldte azt be a rövid alsóba. 1-0. Mi örülhettünk a vezetésnek, a kövesdiek pedig eltöprenghettek rajta, miért nem állítottak védőt a kapufához.

Az első félidő további részében pár véleményes bírói ítéleten kívül más nem történt, bár egy újabb lesgólt szereztünk Takács bólintása után. A második félidőben jobban visszazártunk, a vezetés tudatában nem kockáztattunk feleslegesen. Ennek ellenére adódtak lehetőségeink, de igazán nagy helyzetig nem mi, hanem a Mezőkövesd jutott. Egy védők mögé betett labdát azonban nem igazán jól talált el a mezőkövesdi játékos, de még így is bravúros védésre volt szükség, hogy ne egyenlítsenek a vendégek. Varga és Takács lecserélése után a beálló Damásdi és Zsóri felgyorsították a játékunkat, így előttünk is adódott egy-két lehetőség, sőt, a kapufát is érintette egyszer a labda, de a mindent eldöntő második gólt nem tudtuk megszerezni. Az utolsó percekben így kicsit aggódva szemléltük, ahogy a Mezőkövesd mindent beleadva támad az egy pontért, ez azonban végül nem történt meg, győzelemnek, három pontnak és az Újpest furcsa buktája miatt (2-0-ról 2-3 a tökutolsó Haladás ellen) ismét dobogónak örülhettünk. Ez még sokat érhet a végelszámolásnál.

A játékosok értékelése

Nagy Sándor – 6
Csupán egy nagyobb bravúrt kellett bemutatnia, komolyabb hibája nem volt és végig magabiztosnak éreztem.

Kinyik Ákos – 6 
Az ma is látszódott, hogy nem szélső hátvéd. A bevíelései nem voltak értékelhetőek, de védekezésben fontos láncszem volt, hiszen a két veszélyes mezőkövesdi szélsővel is szembekerült többször is (Cseri és Molnár). Szép és nagyon fontos gólt szerzett, nálam így egyértelműen ő volt a meccs embere.

Pávkovics Bence – 5
Végigdolgozta a meccset, sem pozitív, sem negatív irányban nem lógott ki a csapatból, továbbra sem értem, miért nem tartott rá igényt az Újpest, örülök, hogy nálunk játszik.

Szatmári Csaba – 5
Bizonytalanabbnak éreztem Pávkovicsnál, de gólpasszal vétette észre magát és rajta is végig láttam az akaratot, így őt sem éri kritika.

Ferenczi János – 4
A támadásainkat most visszafogta, nem igazán helyezkedett vagy passzolt jól. Védekezésben voltak dicsérhető megoldásai és ilyen szempontból nem volt gyengébb mondjuk Szatmárinál, de mégis gyengébb osztályzatot kap, mert nem érzem, hogy támadásban hatékony segítség lett volna.

Tőzsér Dániel – 5
A pontrúgásokban mintha most is alulmúlta volna magát és voltak gyenge indításai. De továbbra is biztos pontja a középső szegmensnek és képes volt kiváló átadásokra is. Rajta is láttam az akaratot, csapatkapitányként igyekezett irányítani, így ugyanazt a pontszámot kapja, amit Haris.

Varga Kevin – 3
Bár volt egy-két jó megoldása, de nem véletlenül őt cserélte le leghamarabb Herczeg András. Hetek-hónapok óta nem találja igazán a helyét és ezen a meccsen egyedül rajta érződött az, hogy mentálisan mintha nem lenne a pályán és nem küzdene igazán (erről lentebb még lesz egy videónk).

Haris Attila – 5
Két csodálatos megoldás után mindig van egy hihetetlenül rossz. Ez rontja le a teljesítményét, pedig olyat robotol a középpályánkon, amit jó nézni.

Aleksandar Jovanovics – 5
A helyzet úgy hozta, hogy ma ismét kezdőként számítottunk rá, és ismét nem okozott csalódást. Küzdött-hajtott, hasonlóak mondhatóak el róla, mint Harisról, vagy Tőzsérről.

Szécsi Márk – 4
Nem fogott ki igazán jó napot, de rajta is végig éreztem, hogy minden tőle telhetőt megtesz. Játéka feljavult Zsóri beállásával és azzal, hogy a vezető gólunk után a Mezőkövesd zárt védelme egyre jobban kinyílt.

Takács Tamás – 2 
Amit Takács Tamás a pályán tett, az rendkívül csekély teljesítmény volt. Nem támadja a labdát, a rá ívelt labdákat nem nézi, csak fut előre, a beadásokra rosszul – vagy lesen – érkezik. A hazai közönség gúnyos tapssal vette tudomásul lecserélését. Pedig rajta is látszott, hogy küzdene ő, motiváltan játszik, de ez a teljesítmény nagyon gyengécske volt, valljuk meg őszintén.

∼•∼

Damásdi Alex – 6
Újból bizonyította rátermettségét és gyorsaságát, megélénkült a játékunk a beállásával, aktívan kereste a lehetőségeket.

Zsóri Dániel – 6
20 percet kapott, de ez is elég volt neki ahhoz, hogy ismét megvillantsa tudását. Gólt ugyan most sem szerzett, de bátran és jól vállalja be az egy-egy elleni szituációkat.

Csősz Richárd – 0
Öt perc játékidőt kapott.
.

∼•∼

Herczeg András
Sok váratlant nem húzott, és a jövő Lokijának szólhat az a momentum is, hogy most Takács helyett nem Avdijaj, hanem Zsóri állt be. Végre ismét olyan meccset láttunk, ahol nem kaptunk gólt és ahol nyertünk, a játékosai pedig küzdöttek a hazai közönség előtt, úgyhogy ez a meccs így rendben volt – már csak el kell érni, hogy ez hosszútávon is működjön, például a Magyar Kupa negyeddöntőjében, ahol szintén a Mezőkövesddel mérkőzünk meg.

  
—   A mérkőzés színvonala   –   Csapatunk teljesítménye   –   A bírói ítéletek   —

A színvonal egy teljesen átlagos NB I-es meccs képét mutatta. Az is leolvasható volt, hogy ez a két csapat a magyar bajnokság középcsapatai közé sorolható, különösen azokhoz, akik biztos védekezésből indulnak ki és nem kockáztatnak sokat, a döntetlent nem tekintik rossz eredménynek. Ez a meccs színvonalára is rányomta a bélyegét, hiszen egy-két helyzeten kívül nem dúskált egyik csapat sem lehetőségekben. Ha a Mezőkövesd nem vár a 80. percig, hogy csapatunkra helyezze a nyomást, izgalmasabb lehetett volna a vége. A DVSC igyekezett dominálni, és alibinek nem mutatták jelét, de ha azt nézzük, hogy a pontjaink alapján a dobogóért hajtunk, kimondhatjuk, ennél jobb játék lenne elvárható. Sem a labdabirtoklásunk, sem a passzaink nem mutatnak jól: 43% az egyik, 77% a másik. Bogár játékvezető jól ítélte meg a két lesgólunkat, de számos esetben érthetetlenül fújt a sípjába, a mérkőzés vége felé könnyelműen osztva a lapokat is. Mérkőzést befolyásoló ítélete nem volt.

Egy kicsit most térnék ki arra a videóra, amit JuveFan készített. Egy kiragadott jelenetről van szó, de meccsről meccsre egyre több ilyen momentumot látunk Varga Kevin játékában, aki hiába szélső középpályás, a kontráinkkal nem él együtt, a futóteljesítménye pedig kritikán aluli. Az InStat adatai szerint egyébként csak Takács és Szécsi nyújtott nála rosszabb teljesítményt a hazai oldalon.

Sok hiba jellemezte a találkozót, egy kicsit pontosabb végjátékkal simább mérkőzést, könnyedebb győzelmet szerezhettünk volna, de lényeg a győzelem és a három pont. Folytatás kedden, a Magyar Kupában, az ellenfél ezúttal is a Mezőkövesd lesz. A továbbjutásért mindkét csapatnak ennél többet kell majd nyújtania, de várhatóan ugyanilyen kevés gólos, döntetlen közeli végeredménnyel kell majd beérjük, hiszen kétmeccses a párharc. Egy hazai egy nullás eredménynek azért ott is tudnék majd örülni!

Hajrá, Loki!
Csibu