LOKOMOTIVBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Nagyító alatt: FK Kukësi

Már nem kell sokat aludniuk a Loki szurkolóinak és játékosainak az idei első tétmeccsig, hiszen az egyszeres albán bajnok és kétszeres albán kupagyőztes FK Kukësi elleni párharc első mérkőzése július 11-én kerül lebonyolításra a Nagyerdőn. Így pedig számunkra különösen nagy fontossággal bír majd az a találkozó, hiszen hazai pályán kell minél jobb pozícióba kerülnünk az egy héttel későbbi albániai visszavágó előtt. Ebből az apropóból ezt a csapatot is nagyító alá tesszük.

Az FK Kukësi futballcsapatát 1930. március 4-én alapították Shoqëria Sportive Kosova néven. A csapat székhelye Kukës városában található, amely a koszovói határ közelében, a Drin folyó vizéből felduzzasztott Fierzai-tó déli partján helyezkedik el. Kezdetben készenléti üzemmódban voltak, hiszen 23 éven keresztül semmilyen bajnokságban nem indultak el, csak 1953-ban kezdték meg valós szereplésüket az albán harmadosztályban, melynek megnyeréséhez majdnem 15 év kellett, ugyanis 1967-ben értek fel a csúcsra, ami akkoriban érthető módon a klub legnagyobb sikere volt. Ezt követően megtáltosodtak, hiszen egy évtized is elég volt nekik, hogy az első osztályba feljussanak. Mai nevét, az FK Kukësi-t 2010-ben kapta meg a hazájában csak Verilindorët-nek, azaz Északkeletinek becézett egyesület. Hazai mérkőzéseiket az akár 10 ezer néző befogadására is alkalmas Zeqir Ymeri Stadionban játsszák, de ez a létesítmény nem felel meg az UEFA előírásainak, így a Tiranához közeli Elbasan városában, az Elbasan Arénában, fogadják majd a cívisvárosiakat. Ez egyébként az albán nemzeti tizenegy pályája is szokott lenni.

A Zeqir Ymeri Stadion (fent) Oláh Gábor utcai állapotokra hajaz, nem csoda, hogy alkalmatlan nemzetközi mérkőzésre. Az Elbasan Aréna (lent) azonban kulturált létesítménynek tűnik

Az elmúlt esztendőkben rendre remek teljesítményt nyújtottak, hisz 2012 óta valamennyi alkalommal dobogós helyen végeztek a hazai pontvadászatban. Ez pedig nagyban volt köszönhető a csapat elnökének, a 47 éves lokálpatrióta Safet Gjici felbukkanásának, aki egyébként a csapat főszponzora is, őrzővédő és építőipari cége is van, emellett a politikai pálya sem áll tőle távol, hiszen 2015-ben a helyi szocialista párt jelöltjeként indult a választásokon, de elvesztette azt. Visszatérve a csapatra és a nemzetközi előéletére, érdemes megemlíteni róluk, hogy az Európa-liga-selejtezőiben a legtovább a 2013-2014–es és 2015-2016-os kiírásban jutott el. Öt évvel ezelőtt az észt Flora Tallint idegenben lőtt több góllal búcsúztatták, majd a bosnyák FK Sarajevot 3-2-es, illetve az akkor még létező ukrán Metallurg Donetsket 2-1-es összesítéssel győzték le. A play-off körben azonban a török Trabzonspor már kifogott rajtuk, 5-1-es összesítéssel búcsúztak. Két évvel később 2-0-s összesítéssel búcsúztatták a számunkra korábban megoldhatatlan feladatnak számító fehérorosz Torpedo Zhodinót, majd a montenegrói Mladost Podgoricát imponáló 5-2-es eredménnyel simázták le. A harmadik selejtezőkörben azonban a lengyel Legia Varsó túl nagy falatnak bizonyult az albánok számára. Az albániai odavágó ráadásul szurkolói balhé miatt félbe is szakadt, az 52. percben 2-1-es lengyel vezetésnél a nézőtérről kövekkel kezdték el dobálni a játékosokat, így a játékvezető félbeszakította a találkozót, az UEFA pedig 3-0-val a Legia javára ítélte a mérkőzést. A visszavágó így jóformán tét nélkül zajlott, amit szintén meg tudott nyerni a Legia, így 4-0-val búcsúztatták csütörtöki ellenfelünket.

A klub aztán a 2016-2017-es szezonban vigasztalódott, nem is akárhogyan, hiszen megszerezte története első bajnoki címét, melynek köszönhetően a Bajnokok Ligájában indulhattak. Történetük első Bajnokok Ligája párharcában a moldáv kirakatcsapat, a Sheriff állta útjukat. Jócskán megnehezítették a tiraspoli gárda dolgát, akik csak több idegenben lőtt góljuknak köszönhetően jutottak tovább, a Kukësinek pedig így véget is ért az európai kalandja. A következő szezonban nem tudták megvédeni a bajnoki címüket, de az általunk is jól ismert Skenderbeu nemzetközi eltiltása miatt második helyezettként újfent ők indulhattak a BL selejtezőiben. Ha pedig már ott voltak, akkor éltek is a lehetőséggel: a máltai Valletta ellen ezúttal nekik kedvezett az idegenben lőtt több gól, így az első kört sikerrel vették, ám a következő ellenfél, az azeri Qarabag 3-0-s összesítéssel búcsúztatta őket. A kiesés után az Európa Liga harmadik selejtezőkörében próbáltak szerencsét, ám a grúz Torpedo Kutaiszi 5-4-es összesítéssel búcsúztatta őket. Ami a hátunk mögött hagyott szezont illeti, a bajnok Partizani mögött ismét a második helyen végeztek, de ennek ellenére is kimondottan sikeresnek mondható szezonon van túl az Ernest Gjoka által trenírozott kék-fehér csapat, hisz az ezüstérem mellett az Albán Kupát bezsebelték a Tirana legyőzésével.

Ellenfelünk keretét zömmel albánok alkotják, de vannak, akik macedón, görög, koszovói, német és szerb-albán állampolgársággal is rendelkeznek. A csapat leginkább gólerős labdarúgója, a mozambiki Reginaldo szerencsénkre szerződésének lejártával vette a sátorfáját és meg sem állt a kazah Shakter Karagandáig. Az ő hiányát minden bizonnyal megérzik majd, hiszen az előző szezonban 13 találatával az albán bajnokság gólkirálya volt, emellett a kupában és az Európa Ligában is szépen termelt a 29 éves játékos. Góljait minden bizonnyal azzal a Vasil Shkurtajjal szeretnék pótolni, aki a jelenlegi keret legértékesebb játékosa a maga 525 ezer eurós becsült értékével. A 27 éves Shkurtaj egyébiránt Görögországban látta meg a napvilágot, majd a holland Ajaxnál pallérozódott egy darabig, később a Lazio és az Olympiakos utánpótlás csapataiban is megfordult, majd Cipruson és a portugál második vonalban is riogatta az ellenfél kapusait, mielőtt visszatért szülőföldjére. Távozott még két további meghatározó játékosuk, a brazil William Cordeiro 5 góljával és 4 asszisztjával szintén érzékeny veszteség lehet, míg a grúz Irakli Dzaria szűrőmunkája a középpályáról hiányozhat majd.

Hozzánk hasonlóan a Kukësi is igazolt labdarúgókat a nyáron: kapus posztra Ilir Avdylit az első osztálytól búcsúzó Kamzából, a védelembe Bruno Lulajt a Skenderbeutól igazolták le. A középpályára macedón Tome Kitanovskit, valamint Emiljano Mustát szerződtették, a támadósorba pedig a különleges nevű Markovanbasten Cema érkezett a Dinamo Tiranától, akinek szülei vélhetően nagy rajongói lehettek a korábbi holland klasszisnak, ha már róla nevezték el gyermeküket. Szerencsénkre a 21 éves Cema messze nincs olyan jó futballista, mint az Ajax és a Milan egykori sztárja. A Kukësi keretét egyébként a mértékadó transfermarkt a nyári átalakulások után kereken 5 millió eurora becsüli, ami a sorsolás idején tapasztalt 5.53 millióhoz képest kevesebb, így ezek alapján azt mondhatjuk, hogy némileg gyengült a csapatuk.

Végezetül egy kis plusz adalék ellenfelünk szurkolóiról a hungaryultras blognak köszönhetően. A Kukësi fő szurkolói csoportja az Armata és a Mergata e Veriut voltak, de már megszűntek. Utóbbi időben egy egyszerű Ultras Kukesi csoport tűnt fel a kisvárosban. Négy éve nagyon megvendégelték a Legiát, az a mérkőzés félbe is szakadt. Köveket dobáltak a játékosokra és a szurkolókra is, többen megsérültek. A kiírásuk ez volt: “A mérkőzés vége egyúttal az életed vége is lesz! Én nem vagyok szláv, én albán vagyok!” Idegenben a debreceni szurkolóknak biztosan komoly létszámot kell produkálniuk. Muszáj ott lenniük egységben, hiszen a Skenderbeu-s drapit az albánok vélhetően még nem felejtették el. Debrecenbe nem valószínű, hogy 100-nál több albán szurkoló ellátogatna.